Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-205

A Nennet.gyűlés 205. ütése 1921. évi június hó 9-én, csütörtökön. valamit erre nézve is felhozzak, ezeket csinálta, amint jelentik itt nekem az emberek (olvassa) : »Kilencedikén átjött a jegyző ur, amikor a képviselőtestület többek között felhozta a nagyságos képviselő ur közbenjárását, amire a jegyző ur azt felelte, hogy ő fütyül a nagyságos képviselő úrra, mert a nagyságos ur csak bolondítja a népet.« (Derültség.) Ez mellékes, ez engem közömbösen hagy, mert én már másfél esztendő óta képviselő vagyok, de soha még csak egy feljelentés sem tétetett ellenem. (Élénk derültség.) Ezt nem is tartom semminek sem. Azután ezt jelentik (olvassa) : »Egy másik kijelentése alkalmával azt felelte, hogy három embert agyonszurafc, négy embert felakasztat, a többivel azt tesz, amit ő akar és mégis az fog történni, amit ő és a plébános ur akar. 4. Igen sok kellemetlent végzett a plébános ur a háború alatt is, igy pl. hetven éves és hetven éven felüli embereket karhatalommal hajtatott munkára.« Mikor a fiatalok nem voltak odahaza, akkor ezeket a teljesen tehetetlen embereket zavarta a munkára. (olvassa) : »5. A kommunista világ alatt a szószékről hirdette, hogy ezt a kormányt támog nép és szervezte a népet, amely teljesen kivonta magát alóla.« Reischl Richárd : Hol van az a pap ? Nincs internálva ? Letenyei Pál (olvassa) : »A községi birót és kép-viselőket Zircre hajtatta, mint a bevonuló katonák lázitóját.« Azokról van szó, akik a vörös hadseregbe nem akartak bevonulni s ezek, a biró és a többiek helyeselték, hogy nem akarnak bevonulni a vörös hadseregbe. (Olvassa) : »Schmidt Györgyöt, aki a kommün alatt a legnagyobb erőfeszítéssel dolgozott a községben a kommün ellen, beadta kommunistának és elhurcoltatta, holott a plébános ur volt a legnagyobb kommunista.« Ezt nem én mondom, hanem itt van a hivatalos irat, aláirva ötvenegy polgárember. Ami a negyedik pontban fel van véve, van a községben két-három másvallásu ember, több nincs is. Ezzel a két-három másvallásu emberrel szemben is hasonlóan lép fel és karhatalommal hajtotta őket a maga munkáját végezni, mint a többieket. Erre nézve már én is azt mondom, hogy ehhez igazán nem volt joga, mert ezek református emberek. (Felkiáltások a középen és a haloldalon : Kérdés ?) Somogyi István : Az a kérdés, hogy a politikai község kötelezte-e magát ? Letenyei Pál : Csak a hitközség kötelezte magát ! Somogyi István: Akkor nincs joga! Letenyei Pál : Az 5. pont szerint (olvassa) : »A hitközség köteles a munkát végezni, de csak megfelelő díjazás mellett hivány szerint. 6. Átlépte hatáskörét a pap azáltal is, hogy a hiványban kitüntetett díjazást önként felemelte.« Mert. ha be akarjuk tartani a paragrafusokat, hogy a híveknek kötelességük ezt a munkát elvégezni, akkor természetes, hogy a papnak is kötelessége volna azért a díjazásért elvégezni mindenféle funkcióját, amely régente volt, mert csak igy lehet a törvényt csakugyan betartani.« Igy pl. a keresztelés volt azelőtt ötven fillér, most húsz ~koTcna,.( Mozgás.) Temetés volt 1 korona, most ötven korona. Kis mise volt 1 korona, most 30 korona, nagy mise volt 2 korona, most 60 korona. Házasságkötés volt 50 fillér, most egyesektől már azt követelte, hogy háromszáz koronát fizessenek és ha nem Ígérték ezt meg, nem is adta össze az illetőket. Csernus Mihály. A stólás jövedelem teljesen privát dolog. (Zaj. Elnök csenget.) Letenyei Pál : T. Nemzetgyűlés ! Csak azért hozom ezt ide, mivel elsején megtörtént a községben j hogy száz darab szarvasmarhát lefoglaltak és annak az árverése 15-ére ki van tűzve. Természetes, hogy vásárra nem vihetik, tehát ugy is lehet megoldani, hogy ott csak annak az elkótyavetyélése történik meg. Máskülönben is milyen izgalmat vált ki abban a községben, hogy nekik ezt el kell szenvedniök és pedig ilyen gyorsan, anélkül, hogy leadhatták volna panaszukat csak egy esetben is. T. Nemzetgyűlés i A jövőre való tekintettel, mert az emberek rettenetesen el vannak keseredve, úgyhogy m.ár olyan kijelentéseket is tettek, amelyeket igazán nem való itt a nagy nyilvánosság előtt elmondani, én, amennyire csak lehetett, békéltettem őket, megmondtam, hogy csak legyenek türelemmel, én bizom a vallás- és közoktatásügyi minister ur jóindulatában és a belügyminister ur erős kezében, hogy meg fogják ezt akadályozni. Ezért voltam hátor ezt a dolgot idehozni s most nem, is akarom, tovább folytatni, bár nagyon sokat lehetne róla beszélni, csak bátor vagyok felolvasni interpellációmat. (Olvassa.) »1. Van-e tudomása az igen t. minister urnák arról, hogy Aka községben milyen viszony van a plébános és a hivek között ? 2. Van-e tudomása az igen t. minister urnák arról, hogy ha ez az ellentétes viszony tovább tart, nem jó következménye lehet ? 3. Haljandó-e az igen t. minister ur a legsürgősebben megvizsgáltatni az egész ügyet teljesen külön e célra küldött bizottsággal ? 4. Hajlandó-e az igen t. minister ur a vizsgálatot akként lefolytatni, hogy mindkét félnek joga legyen a panaszt előadni ? 5. Hajlandó-e az igen t. belügyminister ur táviratilag intézkedni, hogy a száz darab állatnak június 15-ére tervezett elárvereztetése, amig a vizsgálat be nem fejeződik és az ítélet ki nem mondatik, függőben hagyassék ?« Elnök *. Az interpelláció kiadatik a vallásés közoktatásügyi és a belügyminister uraknak. A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólni. Vass József vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Az interpellációra épen a sürgősségre való hivatkozással