Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-205

6J6 A A'emzetgyülés 205. ülése 1921 ezekre a falusi gyermekekre, akik már az édesanyjuk méhében különös tehetségekkel bőven meg vannak áldva, hogy azok ne legyenek arra kárhoztatva, hogy a talioska mellett öregedjenek meg Tápén, vagy a gulya mellett sorvadjanak el, hanem hadd menjenek az iskolába. (Élénk helyeslés.) Kérem azért, hogy jövő évi költségvetésünkbe ne olyan csekély összeg vétessék fel ösztöndíjakra, mint aminőt most a 47. tétel alatt látunk, hanem annál lényegesen több. (Helyeslés.) A mi programmunk megvalósításának, a keresztény Magyarország kiépítése lehetőségének érdekében még arra is kérem a t. kultusz minister urat, hogy a kereskedelmi iskolák segélyezésére nagyobb gondot fordítson, amit ugy értek, hogy állítson fel mellettük internátusokat. (Elénk helyeslés.) Mert hiába beszélünk mi arról, hogy keresztény Magyarországot akarunk, ha nem cselekszünk ilyen irányban. Nekünk a tudás fegyvereivel kell visszaszereznünk azokat a pozíciókat, amelyekből leszorították a mi fajtánkat. (Igaz ! Ugy van !) Tegyük tehát lehetővé ösztöndíjakkal, internátusok felállításával, hogy a falusi tehetségek bekerülhessenek a középiskolákba. Ez az igazi numerus clausus, t. képviselőtársam, ezt kell nekünk, a parasztok képviselőinek követelnünk a kultuszmin ister úrtól ... Andaházy-Kasnya Béla : Nagy tévedés ! (Zaj.) Szabó István (sokorópátkai) : ... s ami az egyetemi beiratkozás kérdését illeti, azt majd bölcsen elintézik azok, akik arra hivatva vannak. (Élénk helyeslés és taps.) Andaházy- Kasnya Béla : T. Nemzetgyűlés ! Félreértett szavaim helyes értelmének megmagyarázása címén kérek szót. Elnök : Tessék ! Andaházy-Kasnya Béla: T. Nemzetgyűlés! Az előttem szólott t. képviselő urnák szeretnék pár szóval válaszolni. Én nagyon helyeslem t. képviselőtársamnak azt az álláspontját, hogy igen nagy súlyt kell fektetni Sándorfalván a k és a többi falvaknak házhelyeire és az ottani építkezésekre, a t. képviselő ur azonban nem látja azt, amikor én jóformán.állandóan a földmivelésügyi minister ur szobájában járok ; valósággal veszekszem ezekért a dolgokért és mindent megteszek, hogy a munka ezen a téren is meginduljon. Vannak azonban kérdések, ilyen speciell a numerus clausus kérdése, amelyeket, sajnos, ma még hiába viszünk a minister ur elé. Ezzel azért foglalkoztam itt, mert nem akartam magamat semmiféle meggyanusitásnak kitenni — hallottam már ilyeneket — és azért igenis nyíltan, itt a plénumban tárgyalva a dolgot, mondtam el azt, amit el kellett mondanom. Sanki sincs közöttünk, aki ne helyeselné azt, amit t. képviselőtársam a magyar emberek, a kubikosok gyermekeinek iskoláztatására vonatkozólag mondott, már pedig itt nem azt kell hangoztatni, amiben mindnyájan egyetértünk, amit mindnyájan akármik, hanem azt, amit sokan nem akarnak, hogy igy azt is megvalósíthassuk. Azt . évi június hó 9-én, csüt önökön. mondom t. képviselőtársamnak, hagy a magyar anyák gyermekei mellett az a zsidó ifjú is bátran odaengedhető az egyetemre. Igen tisztelt képviselőtársam azt mondja, hogy a magyar anyák gyermekei a zsidó egyetemi hallgatók miatt szorulnak ki az egyetemről. Szerintem azonban a numerus claususra nincs szükség, mert nem az volt a hiba, hogy a magyar fajt kiszorították volna, hanem az, hogy kevés az iskola. Az első követelmény tehát az, hogy elegendő iskolánk legyen, mert szerintem mindenki járhat iskolába és ha minden ember fia, akár zsidó, akár keresztény, ott lesz, ez fog valóban egészséges állapothoz vezetni. Nem adhatok igazat tehát t. képviselőtársamnak, mert nem látom át, hogy miért ne tanulhatna az a magyar gyerek is. Szabó István (sokorópátkai) : Mert kiszorították ! Kuna P. András : A teherviselés nem egy ! Andaházy-Kasnya Béla: Ha a zsidógyerekeket leszorítják az egészséges szellemi konkurrencia teréről és ezen a címen akarnak szupremáciát biztosítani a magyarságnak, akkor ez szerintem nem helyes dolog, mert egészséges szellemi verseny csak a fajok közös versenyében fejlődhetik ki azáltal, ha a tehetségeket általában érvényesülni hagyjuk. Én nem nézem azt, hogy milyen felekezeti az a tehetség, és nagyon téved igen t. képviselőtársam, ha azt hiszi, hogy én a zsidó fajt védem. Ez igen nagy tévedés. Én igenis védem a magyar állampolgároknak azt a jogát, amely kell hogy mindenkit megillessen, és az én álláspontom az, hogy ha valaki tehetség, akkor nem szabad hogy kiszoruljon a tudományos pályáról, ha pedig nincs tehetsége, akkor helye nincs az egyetemen, legyen az akár keresztény, akár zsidó. Elnök : Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző: Gurda Jerő! Gunda Jenő: T. Nemzetgyűlés ! Az általános vita alkalmával valóban meglepetésszerűen elszimfóniázott jogommal most nem kívánok élni s azért csak röviden óhajtok néhány, a nemzet életébe vágó kérdéshez hozzászólni. Az előttem felszólalt képviselő urak épen a numerus calusust emlegették. M ellenzék részéről felvetődött az a kérdés, hogy minek a numerus clausus, mire valaki a mi sorainkból azt jegyezte meg, hogy micsoda naiv kérdés ez. Hát ez a kérdés nem is olyan naiv, t. Nemzetgyűlés, inkább nagyon szomorú, komoly kérdés, amelyre a választ is komolyan kell megadnunk. (Igaz! Ugy van !) Azt hiszem, a legkomolyabban maga az élet, a szomorú magyar élet válaszol erre, még szomorúbb adataival. (Halljuk! Halljuk!) A numerus claususra vonatkozólag ugyanaz a véleményem, mint sokorópátkai Szabó István t. képviselőtársamnak és ennek következtében szembenállók az előttem szólott képviselő ur felfogásával. Kasnya képviselő ur ma délelőtt a jogrendet emlegette és ennek szempontjából hánytorgatta