Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-205
A Nemzetgyűlés 205. ülése 1921. nek nincs véleményük, Ítéletük, tájékozottságok, gerincük. Mint ahogy ősszel a szél forgatja az erdő avarját és könnyedén csapja a lehulló leveket ide-oda, ép ugy csapkodták a vélemények és a forradalmak szelei is a mi nemzedékünket hol a szociáldemokratapártba, hol a kereszténypártba, hol ebbe, hol abba a szövetségbe, de nem tudtak sziklakeményen, sziklaszilárdan megállani a viharban, T. Nemzetgyűlés ! Az erkölcsi érzéketlenségnek van még egy szomorú következménye, ami a legveszedelmesebb : nem tud az emberekben kifejlődni a hatodik érzék, a felelősségérzet és a lelkiismeret. (Igaz ! Ugy van !) Már pedig felelősségnélküli, lelkiismeretlen emberek kezében a legszentebb emberi jogok, a szabadság jogok, a sajtószabadság, a gyilkos gyilkánál és a gyújtogató kanócánál sokkal nagyobb veszedelmet zúdítanak az emberiségre, mint ahogyan Széchényi mondotta egy századdal ezelőtt. Ilyen körülmények között, ha lelkiismeretlen és felületes, amellett felelőtlen emberek kezébe kerül a hatalom, ha övék lesz a döntő szó, mit tapasztalunk? Tapasztaltuk azt, hogy egy nemzet történelmét, a világtörténelmet és a népek életét kontárkodjak el az ilyen felelőtlen, lelkiismeretlen emberek. (Igaz ! Ugy van !) T. Nemzetgyűlés! Még csak egyet akarok kiemelni, szintén mint tapasztalatot ós nem mint filozófiai okoskodást, annak bizonyítására, hogy, igenis, a keresztény vallási erkölcsi alap az, amelyen a jellemet lehet nevelni. Véleményeken, húszéves filozófiai rendszereken, amelyek 20 évenkint váltogatják egymást, amelyek egymást ütik agyon, ugy hogy el lehet mondani rájuk az irás szavait, hogy a másik rendszer már itt van a sarkad nyomában, hogy kitegyen a temetőbe, ahol a többi filozófiai rendszerek pihennek, — ilyen véleményeken jellemeket nevelni nem lehet. A jellem a meggyőződésből fakad, a meggyőződés pedig az alapelvek szilárdságából jő. (Igaz ! Ugy van !) Az alapelvek szilárdságát csakis Isten megdönthetetlen tekintélye tudja az emberek előtt biztosítani és megvalósítani és ennek az igazságnak eklatáns példája, mintegy előttünk álló szobraként látjuk mi gróf Apponyi Albertet, akire azért hivatkozom, ma azok, akik a keresztény kurzustól, — csúnya ez a szó —akik a keresztény irányzattól, amit e szó lényegében jelent, félnek és tartanak. Ennek a nemes embernek szeplőtelen tógájába kapaszkodnak és őt állítják oda mindig, mint olyat, aki megmentett bennünket. Ez az ember elismerte, hogy őt a keresztény erkölcsi nevelés tette azzá, es az ember elismeréssel és hálával adózott a kalksburgi jezsuitáknak, holott azok, akik most beléje kapaszkodnak, ezt vetették szemére legnagyobb bűnéül, ezt rótták fel legnagyobb hibájául. (Igaz ! Ugy van ! Felkiáltások jobbfelöl : Fekete grófnak nevezték !) Olvastam az újságokban, amikor azt irták, hogy évi június hó 9-én, csütörtökön. é 587 a kalksburgi jezsuiták növendéke nem vezethet a magyar kultúrát és műveltséget. T. Nemzetgyűlés ! A másik irányelv, amely kell hogy vezesse a mi kultúránkat és művelődésünket, az, hogy legyen nemzeti. (Igaz! Ugy van !) A művelődés minden eszközét, minden útját állítsuk bele a nemzeti öncélúság gondolatába. A nemzeti öncélúság nem jelenti azt, hogy talán gyűlöletet fakasszunk fel az ifjú lelkekben, mikor őket nemzeti öntudatra ébresztjük. Nem értem én ezalatt, t. Nemzetgyűlés, azt, hogy a tanitásközben folyton hangoztassuk a haza szent fogalmát, a hazafiságot, hanem értem alatta azt, hogy a történelmet, a földrajzot, a mi országunk ismeretét, természetrajzunkat, alkotmánytanunkat, gazdaságtanunkat és, mint ahogy Gerencsér t. képviselőtársam itt említette, még a békeszerződést is, ugy állítsuk be annak % az ifjúnak a lelkébe, hogy feltámadjon benne a nemzeti öntudat és a nemzeti önérzet. (Igaz! Ugy van! Altalános helyeslés.) Mert, t. Nemzetgyűlés, ami a sziklának a keménysége, a gyémántnak a keménysége, az a nemzetnek nemzeti öntudata. (Igaz ! Ugy van !) Ami a férfinak a becsülete, a nőnek szeméremérzete, az a nemzetnek nemzeti önérzete. (Igaz! (Ugy van! Taps!) Nem lehet, hogy büntetlenül bántsa itt valaki itt akár tollal, akár szóval a nemzeti öntudatot és a nemzeti önérzetet. Minekünk, maradék magyaroknak, ha itt a a népek viharában és tengerében meg akarunk maradni, sziklakeménységüeknek kell lennünk. (Igaz! Ugy van!) Nem engedhetjük meg azt, hogy félreértett, félremagyarázott kozmopolitizmussal, világpolgársággal rothasszák itt le a magyar^ gerincet, a magyar lelket, (Igaz ! Ugy van! Elénk taps a Ház minden oldalán.) akár szakszervezetekben, akár iskolákban, akár filozófiai egyesületekben, akár tanszékeken. Pekár Gyula: Sehol! Nagy János (egri): Ezt mi nem engedhetjük meg magunknak. A franciáknál, az angoloknál az internacionalizmus, a világpolgárság összeesik a franciák és angolok világuralmi törekvéseivel, de nekünk ez a halálunkat jelenti. (Igaz! Ugy van!) T. Nemzetgyűlés! Ne hirdesse itt nekünk senki, sem a parlamentben, sem azon kivül, hogy a történet tanításában túlzásba megyünk, hogy ha mi a hőseinket ifjúságunk elé állítjuk, akkor kulturbestiákat állítunk eléjük. (Igaz! Ugy van! Zaj.) Bár mennél több kulturbestiánk lett volna nekünk, a nemzet élet-haláltusájában! Akkor nem kellett volna oly sokaknak kimenekülni Svájcba vagy Bécsbe és hosszú időkön keresztül ott tartózkodni. Karafiáth Jenő : Mint Vázsonyinak ! Nagy János (egri) : Ne hirdesse itt senki a pacifizmus szent igéit akkor, amikor mindenünkből kifosztottak, amink egy ezredéven át volt. (Igaz! Ugy van!) Pacifizmust hirdetni itt épen olyan őrültség, butaság, (Igaz! Ugy