Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-205
A. Nemzetgyűlés 205. ülése 1921. évi június hó 9-én, csütörtökön, Rakovszky István és Kenéz Béla elnöklete alatt. Tárgyai : Az 1920—21-ik évi költségvetés tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Letenyei Pál sürgős interpellációja az Aka község plébánosa és hivei közt felmerült ellentétek ügyében. — A vallás- és közoktatásügyi minister válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Hegedüs Lóránt, Hegyeshalmy Lajos, Vass József, Belitska Sándor, Mayer János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 20 perekor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Gerencsér István jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szabóky Jenő jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Birtha József jegyző ur. Következik a vallás- és közoktatásügyi ministerium költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Soron van ? Gerencsér István jegyző: Fertsák Jenő ! (FelMáltások : Nincs itt !) Elnök : Ki a következő szónok ! Szabóky Jenő jegyző : Gerencsér István ! Gerencsér István : T. Nemzetgyűlés ! Közoktatásügyünk rendezése 1868-ban történt meg. Ennek a törvénynek, vagyis az 1868 : XXXVIII. tc.-nek sok hiánya van. Ezen hiányok pótlására azonban a félszázesztendős haladás által szükségessé vált munkálatokat nem vitték keresztül. A magyar politikának a magyar kultúra ügye iránt a múltban nem volt meg a kellő érzéke s emiatt van az, hogy társadalmunk fejlődésében sok oly hiba keletkezett, melynek eredményeit most látjuk. Emiatt van az, hogy társadalmunk rétegezésében helytelen osztálytagozódás és helytelen irányok állottak elő. A jelen alkalommal nem akarok foglalkozni azokkal a bajokkal, melyek egész oktatásügyi rendszerünkben megvannak ; egy más alkalmat fogok arra keresni, amikor több idővel rendelkezünk és részletesebben szólhatok majd hozzá a kérdéshez. Nem akarok tehát kitérni arra sem, hogy egész népoktatásügyi rendszerünket át kell alakitanunk, még pedig ugy, hogy ennek a népoktatási rendszernek demokratikus jellege legyen és több szállal kapcsolódj ék tanitásával és nevelésével a magyar faluhoz. A jelen alkalommal inkább annak a kötelezettségnek teszek eleget, amellyel tartozunk az iskolában serdülő magyar ifjúsággal szemben azért, hogy örökségünket, Magyarországot területében megcsonkítva fogjuk áthagyni utódainkra. Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! A történelem lapjai örökítik meg azokat az eseményeket, amelyeken keresztülmentek a fajok, a nemzetek fejlődésükben. Ezek az események nem azt a célt szolgálják, hogy esztétikai élvezetet nyújtsanak csak, nem is azt, hogy a jelenkor nemzedéke, amikor a históriának a lapjait forgatja és nagy emebereknek és nagy korszakoknak cselekményeit megismeri, értelmi világában meginduljon, hanem a históriának feladata és célja az, hogy az az egyeseknek meg a nemzeteknek a jövő cselekményeiben a múlt eseményeiből leszűrhető tanulsággal szolgáljon. T. Nemzetgyűlés ! Azok a nemzetek, amelyek féltő gonddal készítették elő mindenkoron az ő jövendőjüket, históriai nagy fontosságú eseményeiket ilyen szempontból vizsgálják. Ezeknél a nemzeteknél a nagy katasztrófák, a nagy szerencsétlenségek nem arra szolgálnak, hogy a gyásznak forrásailegyenek, hanem ezeket ugy állítják be, belőlük olyan tanulságokat vonnak le, amelyek révén a nemzeti eszmének megvalósítására irányuló munkájukban ők uj erőkre tesznek szert. Ennek a tételnek az igazolására ahhoz a nemzethez fordulok, amely nemzet históriai múltjában a nép- és szabadságjogoknak legtöbbször volt védelmezője ; ahhoz a nemzethez fordulok, amely nemzetnek a lelkületében a fajszeretet és a nemzeti eszmények szeretete a legerősebben él ; ahhoz a nemzethez, amelynek történelme a magyar fajnak a történelmével nagyon sok fontos korszakban érintkezik : a francia nemzet történetéhez. Annál inkább fordulhatok ide, mert hiszen Franciaországnak a politikája volt az, amely a trianoni békét megszövegeztette és ebben a békében az ezeresztendős magyar államiságot darabokra zúzta.
