Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-192
A Nemzetgyűlés 192. ülése 1921. évi május hó 21-én, szombaton. 51 szélsöbaloldalon.) és csak ha karhatalom kell a kormány kezébe ezen téves irányzatok letörésére, akkor alkalmazza karhatalom gyanánt a hadsereget. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Rassay Károly : A saját felelőssége mellett ! Szilágyi Lajos: Á hadsereg hivatása az, ami azelőtt volt : a magyar állam biztonságát és tekintélyét megóvni és megvédelmezni és, mint ahogy a szolgálati szabályzat mondja: kifelé pajzs és kard, befelé pedig a törvényes belrend és biztonság támasza legyen. Ebben tehát nincs benne az, amit Sréter t. képviselőtársam kivan a tisztektől. A képviselő urnák arra a megjegyzésére, hogy aki magyarul nem tud, ne lehessen tagja a hadseregnek, az a megjegysésem, hogy végtelenül csodálom, hogy ő, mint honvédelmi minister nem érvényesitette ezt az álláspontot. Épen az ő ministersége alatt érkezett hozzám egy panasz,... Héjj Imre: Hozzám? Szilágyi Lajos : . . . amikor a tisztán keresztény és tisztán magyar két egyetemi zászlóalj ifjúságának karhatalma . . . (Közbeszólások jobbfelöl.) Rassay Károly : Csodálkoznak, hogy panaszszal fordulnak hozzá? Egy képviselőhöz fordulhatnak ! Héjj Imre: Már a múltkor is küldöttségek jöttek hozzá! Balla Aladár: Nemcsak ügyvédhez mehetnek panaszra! A te irodádba járjanak? Szilágyi Lajos: A t. képviselő urnák azt válaszolom, hogyha azok a képviselőtársaim, akik katonák voltak békében és háborúban, vagy csak a háborúban, nem fognak behatóbban foglalkozni a katonai kérdésekkel, hanem mindig csak rám hagyják ezt a feladatot, akkor mindgyakrabban fog előfordulni, hogy ezek az emberek énhozzám fordulnak és nem a képviselő úrhoz, (ügy van! balfelöl. Felkiáltások: Igaza van!) Egyébként megnyugtathatom a képviselő urat, hogy nem tolom fel magamat sohasem a katonai érdekek védelmezőjének, hanem abból az egyszerű okból, hogy már a régi képviselőházban is én voltam a parlamentnek a katonai szakembere, megszokták már, hogy ilyen ügyekben hozzám forduljanak. Héjj Imre: A múltkor azt kifogásoltad, hogy Gömböshöz mennek! Szilágyi Lajos: De ha a katonai fegyelemmel ellenkező kérdésben jönnének hozzám, én volnék az, aki őket a szolgálati útra terelném, mert a minister úrral szemben nem leszek protektora semmiféle klikknek, vagy érdektársaságnak. T. Nemzetgyűlés! Visszatérve arra, amit mondottam, Sréter képviselő ur ministersége alatt érkezett hozzám a panasz, hogy a tisztán keresztény és tisztán magyar két egyetemi zászlóalj ifjúságát felháborítja helyzet, hogy ezredparancsnokuk, akivel kihallgatásokon, rapporton folyton érintkeznek, még magyarul sem tud. Broser Grusztáv volt cs. és kir. ezredes, aki az egyetemi ifjúság különleges viszonyait és érdekeit felfogni különben sem képes és ugy kezeli őket, mint a legénységet, a karhatalmi alakulatok feloszlatása után maradt az egyetemi zászlóalj élén. Nem akarom felolvasni azokét a kifejezéseket, amelyek ebben a panaszban fel vannak sorolva, hogy miképen töri az ezredes ur a magyar nyelvet, de meg van említve az is, hogy ennek az ezredes urnák minden tekintetben méltó közege a segédtisztje, bizonyos Prahács százados, . . . Balla Aladár: Jó magyar neve van! Szilágyi Lajos : . . . aki szintén nem valami nagy szeretettel és rokonszenvvel viseltetik a magyar ifjúság iránt és annak különleges helyzete és kívánságai iránt. Ezek után, t. Nemzetgyűlés, rátérek arra, hogy Sréter képviselő ur az 1918 októberi eseményeket lázadásnak minősítette. (Halljuk! Halljuk!) Ha ezt a megállapítást ón teszem, aki a királykérdésben legitimista állásponton vagyok, ugy azon senki sem csdálkoznók. Ellenben ha Sréter István képviselőtársam állapítja meg azt, hogy az 1918 októberi esemény lázadás volt, akkor mindenki csodálkozva tekint a képviselő úrra, mert a képviselő ur nyiltan a szabad királyválasztás álláspontján van. (Felkiáltások jobbfelöl : Mi is !) Gaal Gaszton : Az ország törvényei ellen lázadtak fel októberben ! Rassay Károly: Akkor mi címen vagytok itt! Szilágyi Lajos: Sőt mint minister bevitte a hivatalába és ott is érvényesitette ezt a szabad királyválasztó álláspontját, (Helyeslés jobbfelöl,) mert az 1920. évi 78.70l/eln. számú rendeletével Sréter minister ur azt minősítette lázadásnak, ha valaki IV. Károly; király visszahozatalát célzó kísérletet tesz. (Élénk helyeslés és taps jobbfelöl és a szélsöbaloldalon.) Most azt kérdem, t. Nemzetgyűlés, hogy melyik álláspontját vallja ma a képviselő ur ? (Felkiáltások jobb felől: Mind a kettőt!) Rassay Károly : Helyes ! Nagyon okosan ! Gaal Gaszton : Nyugodtan valhatja mind a kettőt ! Szilágyi Lajos: Mert így érthetetlen az álláspontja, és annak magyarázatát adni nem tudja. Gaal Gaszton : Mi megértjük ! Az államcsíny ép oly lázadás, mint a köztársaság kikiáltása. Szilágyi Lajos : Sréter képviselő ur még azt is emiitette, hogy abban az esetben, ha nem lenne neki elegendő alkalmas tisztje a jelenlegi tisztikarból, akkor a már nyugdíjazottakból vesz. Ez a körülmény engem valósággal felháborít, mert én a t. képviselő urat ministerkorában ismételten, ha jól emlékszem háromszor, vagy négyszer is megtámadtam azért, hogy teljesen törvénytelenül, minden törvény ellenére, szabálytalanul nyugdíjazott javakorukban lévő, 7*
