Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-204

558 Nemzei gyűlés 204. ülése, 192.1. évi június hó 8-án, szerdán. tanítót magát is jobban lehetne díjazni, mint eddig., (Élénk helyeslés.) En a legnagyobb örömmel foglalkozom ezekkel a témákkal. A közoktatásügyi államtitkár úrral már beszéltünk is róla, hogy a közoktatásügyi ministeriumban errenézve tervezetet fognak kidolgozni. A földmivelésügyi ministerium a legnagyobb örömmel támogatja ezt és azt hiszem, hogyha meg tudjuk ezt valósítani, vagy legalább is kezdeményező lépést tudunk tenni a megvalósítás utján, ez igen nagyfontosságú lesz és ebben a tekintetben a tisztelt felszólalt képviselő úrral egyetért nemcsak a földmivelésügyi kormányzat, hanem, azt hiszem, az egész Nemzetgyűlés is. (Igaz! TJgy van !) Ebben a tekintetben minden lehetőt meg kell tenni, ami a mostani pénzügyi / helyzet és egyéb akadályok mellett lehetséges. Én azonban az akadályokat nem tartom olyan nagyoknak, hogy ezt meg ne csinálhassuk, különösen, hogy a falusi ismétlőiskolákat át ne szervezhessük. (Igaz! TJgy van!) Talán nem tartoznék ehhez a tárgyhoz, de itt említem meg, hogy ezeknél a falusi iskoláknál természetesen a kötelező iskolábajárást szigorúbban kell majd venni mint eddig, hogy ne csak az járjon iskolába, aki akar, hanem mindenki köteles legyen iskolába járni. (Élénk helyeslés.) Sziráki Pál t. képviselőtársam több dolgot hozott fel: apa-állat beszerzést, méhészetet, cselédváltozást, művelésben nem álló gazdaságokat, kisbérleteket, gazdasági felügyelőket. Röviden a következőket válaszolhatom neki : Az apa-állat beszerzés azért nem történhetett meg ebben az esztendőben, mert különösen a marha-állománynál Svájcból szokta a földmivelósi ministerium az apaállatokat beszerezni, ez pedig az idén az óriási valutáris különbözet miatt nem volt lehetséges, ugy hogy ezt kénytelenek voltunk jobb időre halasztani. Méhészettel foglalkozik a földmivelésügyi ministerium, hiszen Gödöllőn is, Kalocsán is van egy méhészeti telepünk. A kalocsai érsekség telepét átvettük. Amennyire lehet, fejlesztjük is ezeket. Kaptárokat készíttetünk — különösen a kalocsai telepen — és a kaptárokat mérsékelt áron rendelkezésére bocsátjuk a gazdáknak. Az idén is vagy 800 kaptárt osztottunk ki a különböző kérelmezők között. Felhozta a képviselő ur a cselédváltozást is. Talán még nem tudja mindenki, hogy ez Magyarország egyes részeiben különböző. Vannak újévi, azután októberi és vannak április 24-iki, u. n. szentgyörgynapi cselédváltozások. Én kívánatosnak tartanám, ha ezt egy időpontra tennék az egész országban és erre fel is hivtam a gazdasági egyesületek figyelmét. Ha egyik vármegyében ilyen a cselédváltozás, másikban olyan, akkor megtörténhetik, hogy a helyéből elmenő cseléd nem tud másutt álláshoz jutni. En a magam régi tapasztalataim alapján a tavaszi változást tartanám a leghelyesebbnek. (Helyeslés.) A tavaszit azért, mert akkor már a cselédnek a saját terményei és — ahol állattartása van — a takarmánya elfogytak ; a hurcolkodás is könnyebb, az időjárás is jobb, mint ujesztendőben. Felhívást intéztem tehát gazdasági egyesületekhez, hogy fontolják meg ezt a kérdést és igyekezzenek lehetőleg egyöntetű álláspontra helyezkedni. Egy pár helyről nagyon érdekes választ kaptam. Azt felelte nekem néhány gazdasági egyesület, hogy a gazdáknak nem áll érdekében evvel a kérdéssel foglalkozni. Ez nagyon jellemző, mert hiszen én nem épen a gazdák, hanem a cselédek érdekében hivtam fel erre a figyelmet. Azt hiszem azonban, hogy további tárgyalások révén ezen a téren is sikerül majd mégis valamit elérnünk. Tisztelt képviselőtársam felemiitett néhány műveletlenül álló gazdaságot. Én felhívom a figyelmét arra, hogy van egy rendelet, amelyet én csak megújítottam, tehát nem én adtam ki először, amely felhatalmazza a községi elöljáróságot arra, hogy minden olyan, a község határában fekvő területet, amely nincs megművelve, kiadhat művelés alá ugy, ahogy épen ki tudja adni. Ez a rendelet kint van már a kommün bukása óta és akárhányszor jöttek hozzám panasszal, mindig erre a rendeletre utaltam, hogy a község elöljáróságának kötelessége az olyan földterületeket, amelyek miveletlenül állanak, ha módjában van, mivelés alá adni. Amikor itt annyian jelentkeznek kisbérletekért, illetőleg földért, nem hiszem, hogy ezeket a földeket, ha másképen nem, feles művelésben, kisbérletek alakjában ki ne lehetne adni. De ha bármely képviselőtársam tapasztal valahol ilyen hanyagságot, akár a község elöljárósága részéről, ha nekem erről konkrét jelentést tesz, ón minden egyes esetben kiküldök megbízottat, aki az ügyet megvizsgálja és az intézkedéseket megteszi. (Helyeslés.) A gazdasági felügyelők kérdéséről már nyilatkoztam a Nemzetgyűlés előtt, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat már készen is van, hogy a gazdasági felügyelői intézmény, ami eddig minden vármegyében csak egy volt, minden járásra kiterjesztessék, (Helyeslés.) ami a gazdasági élet ápolása és a földreform végrehajtása tekintetében is igen nagyjelentőségű. Kuna P. András t. képviselőtársam a kisbérletekről és a mezőgazdasági kamarákról szólott. A mezőgazdasági kamarák alakítása folyamatban van, azonban kénytelen vagyok itt beismerni, hogy magában a törvényben volt olyan intézkedés, amely nehézséget gördített elénk. A bizottság ugyanis akkoriban megváltoztatta Rubinek t. elődöm javaslatát és kimondta, hogy csak azokban a községekben kell mezőgazdasági bizottságokat alakítani, amely községeket a vármegye közigazgatási bizottsága erre kijelöl. Benne van ez a törvényben, így fogadta ezt el a Nemzetgyűlés. Én kiadtam az utasítást