Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-204
A Nemzetgyűlés 204. ülése 1922 gabonának neveztünk — szolgáltassa be azt a mennyiséget most. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Már fel is van rá szólitva! Plósz István : Ha most beszolgáltatja azt a mennyiséget, azt mind vetőmag céljaira nemesitett terményben szolgáltatná be; ezt a földmivelésügyi minister ur átvenné a közélelmezésügyi minister úrtól és kiosztaná a kisgazdáknak vetőmag céljaira. Ennek kiosztása mindenesetre költséggel jár, költség fejében azonban csak annyival többet szedjen be a földmivelésügyi minister ur, amennyi a beszedés és kiosztás költségének fedezéséül szolgál. így nyerne a bérlőtársaság is, a többtermelés is, és a közélelmezés is. Mindig szidják a falut, hogy nem termel eleget, nem tud eleget termelni. Mindenesetre azok szidják, akik nem értik, hogy mi az a többtermelés. Hogy mennyire nem tudják, erre nézve a múlt évben ép ezidőtájt utazásom közben hallottam egy dolgot, melyet csak azért akarok elmondani rövid pár szóval, hogy lássuk, kik azok, akik a többtermeléssel foglalkoznak. A múlt esztendőben ami vármegyénkben roppant nagy szárazság volt, csak július második felében indult meg egy kis eső. Persze a kukorica sok helyen még csak ujjnyi nagyságú volt. Voltak uradalmak, ahol nagyon szépen virítottak ; voltak kisbirtokok is, ahol térdig ért a kukorica, de voltak kisemberek földjein kisnövésü kukoricák is. Amikor utaztam arrafelé és amikor — ha jól emlékszem — Vámosgyörk állomást elhagytuk, két jól öltözött, úriembernek látszó egyén beszélgetett a folyosón. Azt mondja az egyik : nézd, látod, nem termel az a paraszt, mennyivel szebb annak az uradalomnak a kukoricája. A másik talán többet értett hozzá, mert azt mondta : Hja, kérlek, nem lehet ám, mert nem volt jó időjárás, itt már május eleje óta nem esett az eső és most már június második felében vagyunk. Igen, de mert előtte való este esett az eső, azt mondta a másik: Mit beszélsz, hiszen tegnap esett az eső ! Persze én nem tudtam ezt tovább tűrni és megmondtam, hogy : Kedves uram, hogy képzeli el, hogy az az eső olyan óriási hatással van, hogy ha tegnap esett, másnap már embermagasságnyira szökken tőle meg a kukorica? Hát ilyen emberek beszélnek a többtermelésről. Még egyszer bátor vagyok figyelmébe ajánlani a t. Nemzetgyűlésnek és a földmivelésügyi minister urnák, hogy hozzon nagyobb áldozatot a földmivelők szakoktatására és a földmivelés előmozdítására, műtrágya beszerzésére; kisgazdáknak való gépek beszerzésére nyújtson a földmivelésügyi ministerium fejlődési lehetőséget a számunkra. Azt hiszem, hogy ennek költsége bőven megtérül és rendkivüli módon előmozdítja az országnak nemzetgazdasági érdekeit és különösen annak a társadalmi osztálynak, a földmivelő osztálynak érdekeit. í. évi június hó 8-án, szerdán. 555 A költségvetést a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra következik? Birtha József jegyző: Négyessy László! Négyessy László : T. Nemzetgyűlés ! Egészen rövid felszólalásomban egy uj természetű, de nem kevésbé égető és sürgős orvoslást kivánó bajra akarom a t. Nemzetgyűlésnek és a földmivelésügyi ministernek urnák szives figyelmét felhívni. Hangot akarok adni egy uj panasznak, amely csak most tört elő a gazdaközönség lelkéből. Ezelőtt egypár évvel, a terményárak emelkedése idején, visszás helyzetbe jutottak azok a földbirtokosok, akik a földbirtokukat haszonbérbe adták ki, mert a hosszabb lejáratú haszonbérleti szerződések oly kevés jövedelemhez juttatták őket, amely semmiféle arányban nem állott annak a földnek hozamával, a haszonbérlőnek jövedelmével és a földtulajdonos szükségleteivel. Akkor szükségessé vált, hogy a kormányzat rendeletben szabályozza ezt a kérdést és elrendelje azt, hogy az igy kötött szerződések lejáratuk előtt megváltoztathatók legyenek a földtulajdonosok javára olyképen, hogy ezek a kikötött haszonbérek felemeltessenek. Ez az intézkedés akkor egészen természetes, jogos, szükséges és üdvös volt. (Felkiáltások jobbfelöl : Egy kicsit későn volt!) Igen, egy kicsit későn volt, de visszamenőleg is lehetett érvényesíteni. (Zaj. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk !) Visszamenőleg is lehetett a földbirtokosokat kárpótoltatni. Most egy egészen ellenkező jelenséggel, tünettel állunk szemben, t. i. azzal, hogy a haszonbérlők jutottak ferde helyzetbe, egyrészt azért, mert az állatállományuk értéke óriási sülyedést szenvedett, olyan sülyedést, amire ők nem készülhettek el és amely semmiféle arányban sem áll a valutajavulással, és ez a sülyedés annál érzékenyebben sújtja őket, mert hiszen a jövedelmük legnagyobb részét ez teszi. A baj nagy része azonban onnan ered, hogy a földtulajdonosok szeme időközben nagyon felnyílt. Most már nem szorulnak többé az állam támogatására, amely az uj rendelettel úgyis tökéletesen megvédte őket, hanem mivel a szerződések nagy része időközben lejárt, a szerződéseket többé nem ujitják meg a régi feltételekkel. Tudjuk, hogy átmenetileg egy szokásos tipusa volt a bérleti megállapodásoknak az, hogy a földbirtokos nem egyszersmindenkorra megnevezett pénzösszeget kötött ki, hanem búzában, vagy legalább is búza valutában számította a bérletösszeget. Mondom, egy típus volt az, hogy holdanként egy métermázsa búzát követeltek bérösszegül. Itt azonban nem volt megállapodás, t. Nemzetgyűlés. Nemsokára rájöttek a földbirtokosok, hogy ennél előnyösebb a földnek felébe adása, ami sok helyen divatos ós szokásos, miért kapjak én a földemért holdanként csak egy métermázsa búzát, amikor megkaphatom az egész terméshozamnak a felét ? 70*
