Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-204

554 A Nemzetgyűlés 204. ülése 1921. évi június hó 8-án, szerdán. arról beszéltem, amit most akarok mondani. Én t. i. azt mondtam, hogy azoknak az embe­reknek, akik falun élnek, hiába mondjuk el mindezt tízszer, húszszor, mert ha szemmel nem láthatják, gyakorlatilag nem tudják ezt megvaló­sítani. Hiszen saját tapasztalataim alapján be­szélek. Nálunk is voltak ilyen gazdasági elő­adások, a gazdaszövetség rendezte ezeket egy­párszor; az illető beszélt és amikor elment, semmi hatása sem volt. Azt mondták az emberek, hogy igy nem tudjuk megvalósítani. Földet és alkalmat kell nyújtani a népnek, hogy azt megvalósithassuk, amit az előadó elmondott. Meskó Zoltán : Szép prédikációk ! Szilágyi Lajos : Elaludt a hallgatóság ! (De­rültség.) Plósz István : Nekem az a felfogásom, az volna a kívánságom s figyelmébe ajánlom ezt a földmivelésügyi minister urnák, hogy hozza meg azt az áldozatot és rendkívül nagy hasznát fogja látni ez a szerencsétlen ország, hogy minden esztendőben az ország különböző részeiből leg­alább tiz kisgazdát kivigyenek Dániába, amelyre annyiszor hivatkozunk, Bajorországba, Svájcba és más egyéb ilyen országokba, Belgiumba, ahol van fejlődött mezőgazdaság,de különösen Dániába, amelyre annyiszor szoktunk hivatkozni. (Egy hang balfelöl: Majd a választások idején fog­nak benneteket kivinni! Derültség.) Meskó Zoltán: Pranginsbe! (Mozgás.) Plósz István : Nem akarok most ezekkel a közbeszólásokkal foglalkozni. Amiről most be­szélek, az talán nem is politikai, hanem tisztán gazdasági kérdés. En nem választásokról beszélek, hanem azt mondom, hogy vigyék ki azokat a kisgazdákat, akik ambicióból dolgoznak és akar­nak többet termelni, mert hála Istennek kon­zervativizmusa ellenére a falu népében megvan a tanulási vágy, csak as a baj, hogy nem nyújtottak alkalmat és módot arra, hogy többet termeljen. Ha kivinnék ezeket az embereket, mondom, az ország különböző részeiből legalább csak tizet állami költségen, úgyhogy két-három hónapon át szemükkel látnák meg a dán kis­gazda, kisbirtokos működését az ő birtokán, az sokkal többet használna, mintha száz és száz ilyen vándortanárt kiküldenek. Nem mondom, hogy az rossz. Az helyes, az jó, de igy sokkal többet tudnánk elérni. Ezt meg kellene ismé­telni legalább tiz esztendőn keresztül. Ha tiz esztendőn keresztül száz kisgazdát oktatnánk ki igy, akkor ez igazán gyakorlati oktatás volna. Azután módot és alkalmat kellene nyújtani arra, mint ahogy t. Henzer képviselőtársam mondotta, hogy mintagazdaságok létesítése által szemmellátható gyakorlati példát lásson a kis­gazda. Hallom, hogy pl. Finnországban, ennél a testvérnépnél népegyetemeket állítottak fel, amelyek gazdasági kérdésekkel nagyon intenzi­ven foglalkoznak. Talán nem volna illetéktelen a földmivelésügyi ministerium ebben a tekin­tetben s ezért a minister ur figyelmébe aján­lom, hogy küldje ki ministeriumának egy tiszt­viselőjét külföldre ennek tanulmányozására, hogy a népegyetem mivel foglalkozik. (Egy hang a jobboldalon : A pénzügyministerhez kell for­dulni!) Bocsánatot kérek, épen azért, mert a pénzügy minister ur nem engedi, a földmivelés­ügyi minister ur figyelmébe ajánlom, hogy ő követelje és követelje a Nemzetgyűlés. (Mozgás a jobboldalon. Helyeslés.) Henzer István: Színházra 30 milliót lehet költeni ! Plósz István : Mert a Nemzetgyűlésnek ez joga és kötelessége. Végre is, amikor mindenki többtermelésről beszél, a többtermeléssel ne a kőművesek ós a nyomdászok foglalkozzanak, hanem foglalkozzék a földmivelésügyi minister ur és a Nemzetgyűlés tagjai közül különösen azok, akik gazdálkodnak, kényszerítsék ki azt, hogy a pénzügyminister ur áldozzon is a föld­mivelés érdekében. (Mozgás és helyeslés a jobb­oldalon.) Ezenkívül pedig még egyet ajánlok figyel­mébe a földmivelésügyi minister urnák. Ügy tudom, — ez szintén a többtermeléssel van kapcsolatban — hogy egy nagybérlő társaságot megbüntettek jó néhány millióra, ugy tudom, hogy körülbelül 20 millióra . . . Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem adott gabonát! Plósz István : . . . mert a múlt évben egy óriási nagygazdaságról, amely 16—17.000holdat tesz ki, nem szolgáltatott be egy csepp adó­gabonát sem, azt pedig határozottan tudom és állítom, hogy már négy esztendeje ebben az uradalomban a cselédségnek se mérik ki a kon­venciót, annyi búzát termelnek. Termel azonban a gazdaság búzát, csakhogy vetőmagnemesitésre és mindenesetre ez az egyik oka annak, hogy annyit nem termel, hogy kielégítette volna a cselédséget. Ami pedig felesleges lett volna, azt eladták mint nemesitett vetőmagot drága pénzen. Meskó Zoltán: Ez igaz! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Meg is büntették érte! Plósz István : Itt figyelmébe akarok aján­lani valamit a földmivelésügyi minister urnák, amivel azt hiszem, hogy nyerne az ország több­termelése is, nyerne a földmivelésügyi és köz­élelmezésügyi minister is és nyernének a gaz­dák is. Én ugy képzeltem el, — és ugy gon­dolom, hogy ez nem volna kivihetetlen dolog — hogy ezt az uradalmat, ezt a nagy bérlő­társaságot ne pénzre büntessék meg, hanem mivel neki ugy tudom már egész birtoka neme­sitett vetőmaggal van bevetve, azt mondanám, hogy amit be kellett volna szolgáltatnia a múlt évben közélelmezési célra adógabonában és más egyébben is — amit később mi kontingens

Next

/
Thumbnails
Contents