Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-204
A Nemzetgyűlés 20,4. ülése 1921. évi június hó 8-án, szerdán. 531 evvel kapcsolatban a közmunkák megindítása, a másik ennek keretében az óbudai híd megépítése. T. Nemzetgyűlés, a munkanélküliség igen súlyos probléma. Evvel a felszólaló képviselő urak legtöbbje foglalkozott. Legutoljára Mahunka képviselőtársam mutatott rá arra a nagy veszedelemre, amely a munkanélküliség fenforgása következtében az országra hárul. Ezt a munkanélküliséget megszüntetni csak egy módon lehet, azáltal, hogy az ipart munkához juttatjuk. Ebben a tekintetben én már eddig is megtettem mindent, ami módomban állott, hogy az ipar munkával elláttassék és meg fogom tenni a jövőben is kötelességemet. (Helyeslés.) Méltóztatott talán a lapokból tudomást nyerni arról, hogy a ministertanácsban előterjesztést tettem aziránt, hogy a hatóságom alá tartozó állami szervezetek részéről mindazok a munkák, amelyek az 1921/22. évi költségvetésbe fel vannak véve és mindazok a megrendelések, amelyek ezen állami intézetek részéről igényeltetnek, mielőtt még az 1921/22. évi költségvetés törvényerőre emelkedik, kiadassanak, (Helyeslés.) hogy igy az ipar és vállalkozás mielőbb munkához jusson. Elsősorban intézkedtem aziránt, hogy az államvasutak által a magas építkezések megindittassanak, igy az építőiparnak foglalkozás jusson, hogy a vállalkozók munkához és az építőiparban foglalkozást kereső munkások ezrei kenyérkeresethez jussanak. De fontosnak tartom az építőipar mielőbbi megindítását azért is, mert azáltal számos más iparág keresethez és munkához jut. A pénzügymínister úrral tárgyalásokat folytatok az irányban, hogy az az épitési akció, amely Budapesten és a vidéken is 1918-ban megindult a lakásínség enyhítésére, folytatást nyerjen. Akkor, 1918-ban, egy ministeri biztosságot szerveztek ezeknek az ügyeknek a lebonyolítására. Az a ministeri biztosság akkor elkészítette a terveket, azonban az építkezéseknek csak kisebb része volt megvalósítható, mert közbejött a forradalom, az ellenséges megszállás és utána a pénztelenség, a nincstelenség. Azért nem volt ez az akció tovább folytatható. Én most megindítottam a pénzügymínister úrral a tárgyalásokat, hogy a szükséges anyagi eszközöket bocsássa rendelkezésre, hogy ezt az akciót újból megindítsuk, ha kezdetben csak szűk körben is. Ennek a célja ugyanaz lenne, amit előbb az államvasuti építkezéseknél említettem. Azonban itt bekapcsolódik még egy másik kérdés kielégítése is, az t. i. hogy a budapesti és vidéki lakásínségen ilyen eszközökkel is segítsünk. Ez a lakásínség napról-napra súlyosabb lesz. Azt hiszem, a múltkor már emiitettem a t. Nemzetgyűlés előtt, hogy akkor, amikor én a kereskedelmi tárcát elvállaltam, Budapesten a vagonlakók által elfoglalt vagonok száma 1600 volt, ma pedig felülmúlja a 3500-at. (Nagy mozgás.) Napról-napra jönnek a kiutasítottak és lakásokat nem tudunk nekik adni. Ereky Károly: Es hozzák mindig azt a vagont ? Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Dehogy ! A demarkációs vonalon ki kell abból a vagonból szállniok és a mi vagonunkba kell beszállniok. (Mozgás. Nyugtalanság.) Tehát a lakásínség is napról-napra fokozódik és már ezért is szükséges az építőipar fejlesztése. Ami a munkanélküliséget illeti, erre vonatkozólag igen gyakran hallunk igen hatalmas számokat és én ezért a központi statisztikai hivatalt utasítottam, hogy a népszámlálási anyagot erre vonatkozólag dolgozza fel és állapítsa meg, hogy mennyire rug a munkanélküliek száma az egész országban. A statisztikai hivatal az erre vonatkozó adatokat elém terjesztette és megállapította, hogy az összes munkanélküliek száma 65 városban és községben, tehát a fővárost és vidékét is ideértve, 1920 december 21-én 40.115 főre rúgott. Ebből 32.967 a férfi és 7148 a nő. Az összes munkanélkülieknek több mint a fele, 23.362 Budapest székesfővárosban tartózkodik és pedig nemek szerint 18.169 a férfi, és 5139 a nő. Ha hozzáveszszük a Budapest környékbeli 38 nagyközséget, amelyek a közellátás szempontjából Budapesthez számittatnak, akkor a munkanélkülieknek majdnem háromnegyed része esik erre a területre, vagyis 29.604. A 40.115 munkanélküli közül 20.884, tehát több mint a fele, 52%-a, három hónapnál hoszszabb ideje rendes munka nélkül volt, két-három hónapig tartott a munkanélküliség 3445-nél, egykét hónapig 6918-nál, két hét és egy hónap között 4253-nál és 4483-nál, vagyis 11*2 százaléknál 15 napig tartott a munkanélküliség. Tegnap az egyik felszólaló képviselő ur említette, hogy az Északamerikai Egyesült-Államokban öt millió a munkanélküliek száma, Angliában pedig 3.5 millió. Minálunk is mindig olyan számokat hallottunk, amelyek valósággal megborzongatták az ember hátát. Karafiáth Jenő: Világbetegség! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : íme, most egészen megbízható adatok alapján megállapittatott, hogy mennyire rúgott december 31-én a munkanélküliek száma. Ha ez nem is olyan magas, amint emiitették, azonban mindenesetre igen tekintélyes szám. A mezőgazdasági munkák megindultával ezek közül bizonyára sokan elhelyezkedtek, viszont azonban az iparban' bekövetkezett depresszió folytán az ipari munkások közül'sokan kenyér nélkül maradtak. Valószínű tehát, hogy a munkanélküliek száma nem sokat változott, mert amennyivel csökkent azok révén, akik a mezőgazdaságban kaptak elfoglaltságot, ugyanannyival emelkedhetett a munkanélküliek száma az iparban. T. Nemzetgyűlés ! A munkanélküliség csökkentésének egyik eszközéül ajánlották a közmunkák megindítását. Ez eszembe juttatja azt, hagy amikor én 1919 szeptember havában a kereskedelemügyi tárca élére kerültem, akkor azt mondották, hogy Budapesten 165.000 munkanélküli van és sürgősen kell tenni valamit, hogy 67*
