Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-204

528 A Nemzetgyűlés 204. ülése 19.21. évi június kó 8-án, szerdán. érdekei megkívánják. Nem lehet bizonyos cikkekben teljesen szabaddá tenni a külforgalmat, mert hiszen akkor gazdasági tekintetben teljesen ki volnánk szolgáltatva a szomszédainknak, akikkel mi most gazdasági tárgyalásokat kezdünk és akiktől most engedményeket óhajtunk. Ha mi szabaddá tesszük a külforgalomban is azokat a cikkeket, amelyekre nekik szükségük van, és ha ők azokat a cikkeket szabadon megkaphatják, hogyan remélhetünk akkor mi a másik államtól kompenzációkat ? Ereky Károly : De ezt nem rendeletileg, hanem törvénnyel kellene szabályozni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Ezt a kérdést nem lehet törvénnyel szabályozni, mert a forgalom olyan természetű, hogy minduntalan ujabb intézkedéseket kivan. Ereky Károly : Ennek dacára sem szabad ezt rendeletileg szabályozni. (Zaj. Elnök csenget.) Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : . . . és most is, épen az előbb felszólaló képviselő ur szemére vetette az adminisztrációnak, hogy lassú, hogy sokszor elkésve jönnek az intézkedések. Hogy gondolja az igen tisztelt képviselő ur, hogy mi, akiknek az élettel lépést kell tartanunk, törvényhozási utón szabályozzuk a forgalmat ? Ereky Károly : Nem a rendelet teszi, hanem .a rossz adminisztráció. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Itt néha 24 óra alatt kell intézkedéseket tenni, 24 óra alatt pedig törvényt alkotni nem lehet. Ereky Károly : A törvény mást szab meg. Elnök (csenget) : Kérem, a házszabályok tiltják, hogy a szónokot közbeszólásokkal zavarják. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : En azt hiszem, hogy az igen t. képviselő ur egészen egyedül áll abban, hogy az ilyen kérdéseket esetről-esetre törvényhozási utón kell szabályozni. Hogy különben bizonyos korlátozásokat fenn kell tartani, azt mindenki elismeri, s azt is, hogy vannak viszonyok, amikor azokhoz alkalmazkodni kell a forgalom szabadsága dolgában is. Én azt hiszem, hogy báró Szterényi képviselő ur akkor, amikor minister volt, ugyanazon az állásponton állott, mint most, hogy szabaddá kell tenni a forgalmat, mert csak akkor indulhat meg az egészséges gazdasági élet. És mégis az ő ministersége alatt nemhogy szabaddá tették volna a forgalmat, hanem mindig ujabb és ujabb korlátozásnak vetették azt alá, nagyon természetesen azért, mert az akkori viszonyok azt megkívánták. Ma már változtak a viszonyok, ma már nincs háború — legalább a külellenséggel szemben nincs — azonban egyszerre minden átmenet nélkül nem lehetett volna áttérni a szabad forgalomra. Ez a kormány és az előző kormányok is azonban lépésről-lépésre megtették a szükséges intézkedéseket, ugy hogy ma már nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy az egész vonalon helyre legyen állítva a szabad forgalom. Gaal Gaszton: *. Hála Istennek ! Csak jöjjön ! Ereky Károly : Nem látom ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : A gabonaforgalom szabaddá van téve, azt talán mégis észre lehet venni. (Felkiáltások jobbfelől : Mi lesz a tojással ! A vajjal !) A tojásforgalom, a tej forgalom is szabaddá lesz téve és sok mindenféle más cikknek a forgalma. Báró Szterényi képviselő ur a felszólalása során megint felemiitette a privilégiumokat. Ezt ez alkalommal is oly módon tette, mint a múltkor, amikor az általános vita során felszólalt.Csak egész általánosságban emiitette a privilégiumokat, de nem konkretizálta, hogy mire vonatkoztatta ezeket. Én most is csak azt felelhetem neki, amit a múltkor mondottam, hogyha voltak a múltban ilyen privilégiumok, azokat szintén fokozatosan megszüntetjük (Helyeslés jobbfelől.) és ma már privilégiumok nincsenek is. Annak illusztrálására, hogy milyen károkat okoz az országnak ez a kötött forgalom, a képviselő ur egy példát hozott fel. Emiitette a soproni kiviteli részvénytársaság esetét, hogy eladott Ausztriába babot, de miután nem kapta meg idejében a kiviteli engedélyt, ennek folytán bepsrelték a bécsi tőzsdebiróságnál s a bécsi tőzsdebiróság ezt a céget 800.000 korona kártérítésre Ítélte el. Meg is emiitette a képviselő ur, hogy milyen indokolással történt az elmarasztalás. Azt mondotta, hogy a bíróság azért marasztalta el ezt a céget, mert a bíróság tudomást szerzett arról, hogy szövetkezetek vagy más cégek kaptak kiviteli engedélyt, tehát neki is kellett volna kapnia. Ha pedig nem kapott, ennek viselje a következményét. Én ezt furcsa indokolásnak tartom, t. Nemzetgyűlés, mert hiszen nem annak a cégnek hibájából történt, hogy nem kapta meg a kiviteli engedélyt, hanem nyilván az illető hatóság nem adta meg neki. Azért, mert nem szállított, elmarasztalni őt ezen a címen csak akkor lehetett volna, ha bebizonyult volna, hogy az ő hibájából nem kapta meg a kiviteli engedélyt. Az pedig nem valószínű, hogy az ellenfele ezt be tudta volna bizonyítani. Báró Szterényi képviselő ur három kifogást tesz a négy héttel ezelőtt kifejtett programmons ellen. Azt mondotta, hogy én a beszédem során kijelentettem volna, hogy* uj irányokat kell követni és ezt abban preciziroztam, hogy fejleszteni kell az ipart, amely a mezőgazdaságra támaszkodik, azután fejleszteni kell azt az ipart, amely a mezőgazdaságot ellátja az általa szükségelt gépekkel és eszközökkel. Kifogásolta azt, hogy kijelentettem, hogy igyekeznünk kell a pamutot lehetőleg belföldi anyagokkal, a lennel és kenderrel pótolni. Azt mondotta báró Szterényi ur, hogy az a kívánságom, hogy az ipar fejlesztésénél a mezőgazdasági terményekre támaszkodjunk, olyan terményekre, amelyek itt az országban találtatnak, nem uj dolog ... Gaal Gaszton : Nem uj, de jó !