Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-192

44 A Nemzetgyűlés 192. ülése 1921. évi május hó 21-én, szombaton. Rassay Károly : Ez lehetetlen ! Csak nem viszi be a kormányzót esküszegésbe ? ) Megeskü­dött a kormányzó a törvényre ! Ezt fel sem sza­bad tételezni ! Szilágyi Lajos : ... a Wekerle-féle választó­jog alapján elrendeli a választást, a közigazgatási reformot pedig elhalasztja. (Egy hang jobb felől : Ez ellen mindannyian tiltakozunk !) A minister­elnök urnák ki kellene tehát egészítenie kormány programmját, de e tekintetben nem nyilatkozott világosan. Végül azt mondják — és erre nézve kérek nyilatkozatot — hogy a t. ministerelnök ur nem szándékozik megcsinálni a közigazgatási reformot, nem óhajt hozzányúlni a vármegyék ősi intézményéhez. Rassay Károly: Törvénytelen minden vá­lasztás, mely nem az uj választójog alapján tör­ténik ! Szilágyi LajOS : Nagyon megerősíti ezt a fel­tevést a belügymrnister urnák legutóbb is elhang­zott nyilatkozata, mely feltűnően hangoztatja, hogy nem óhajtja érinteni a vármegye ősi intéz­ményét. Ezek után rátérek arra, hogy gróf Bethlen István kormányát az a hír előzte meg, hogy vá­lasztatni fog. Rassay Károly : Legyen szerencsénk ! Balla Aladár : Tiszta választást ! Szilágyi Lajos : Hogy miért akar választatni a t. ministerelnök ur, azt nem tudom. Azt mond­ják, hogy a Nemzetgyűlés munkaképtelen. Hát ez nem áll. Rassay Károly : A kormányok voltak azok ! Szilágyi Lajos: À Nemzetgyűlés munkaké­pessége mindig utóién a kormányét és az igazi hiba a Nemzetgyűlésben legfeljebb az, hogy kevés a szakember és hogy egyenlően erős a két nagy kormánypárt. Itt jegyzem meg, hogy ha külső befolyások nem érvényesültek volna és ha a nem­zetvédelmi tisztek és egyéb jogtalan tényezők nem avatkoztak volna bele a választásba, a nem­zet akaratának szabad megnyilvánulásába, akkor azt hiszem, nem állna fenn ez a ferde helyzet és a kisgazdapárt egészen bizonyosan óriási többséggel került volna a Nemzetgyűlésbe. (Ellenmondások a középen és a baloldalon.) Kerekes Mihály : Hiába tiltakoztok ez ellen, ugy is kimaradtok. Szilágyi Lajos : Ezt a megjegyzésemet azon tapasztalatom alapján teszem, melyeket mint egy vármegye kormánybiztos főispánja nyolc választó­kerületben tett megfigyeléseim alapján alkottam meg magamnak. A Nemzetgyűlés nem munka­képtelen, csak vannak egyes képviselők, akik nem dolgoznak. Van pl. a Nemzetgyűlésnek egy tagja, — nem akarom névszerint megnevezni — aki még sohasem jelent meg a Nemzetgyűlésen. Dräxler János : Hát Vázsonyi másfél évig ! Szilágyi Lajos: Vannak azután a Nemzet­gyűlésnek olyan tagjai, akik előttem érthetetlen okokból nem vesznek részt a Nemzetgyűlés mun­kájában. Ezek közé sorozom az igen tisztelt minis­terelnök urat, aki egyszerű képviselői minőségében itt a Nemzetgyűlésen kötelességeit nem teljesítette. (Ellenmondások a jobboldalon és a középen.) Aki nem vett részt a törvényhozás munkájában mindaddig, amig ministerelnökké ki nem nevezték. Szádeczky Lajos : Fontosabb dolga volt annál ! (Zaj.) Szilágyi Lajos : Ha a t. ministerelnök ur azt gondolja, hogy az uj választáson több szakembert tud behozni a parlamentbe, vagy ügynevezett maga­sabb szinvonalon áll majd az a Nemzetgyűlés, amelyet ő fog megválasztatni, vagy ha azt hiszi, hogy egy egységes nagy pártot fog majd a választás­nál létrehozni, nagyon téved. Igen, megteheti ezt, de csak a legféktelenebb terrorral.. . Rassay Károly : Ami visszafelé sülhet el Î Szilágyi Lajos : . . . olyan eszközökkel, mely eszközöket ezideig Magyarországon a választások­nál nem alkalmaztak. Meskó Zoltán : Neked tudnod kell, mit csinált a munkapárt ! (Zaj a jobboldalon.) Balla Aladár: Csak megbíztok a belügy­ministerben ? ! Szilágyi Lajos : Gaál Endre t. képviselőtársam azt kérdezte, hogy milyen stádiumban vannak a választási előkészületek, tájékoztassa őket erről a belügyminister, mert ők már nagyon vágynak az uj választásokra . . . Kerekes Mihály: Kiváncsi reá, mert sok köz­sége van ! Szilágyi Lajos : Erre nagyon egyszerű volna a válasz, ha azt mondanák az ellenzék részéről, hogy legyenek türelemmel a kormánypártok, mert a főispánok kicserélése már folyamatban van, ez az élő készület a választásra már megvan, a többit pedig megteszik azok a törvények, melye­ket a Nemzetgyűlés meggondolatlanul megsza­vazott és amelyeknek sújtó erejét azokon fogják először kipróbálni, akik azt megszavazták. De nem is lehet szabad akaratmegnyilvánulásról be­szélni addig, amig nincs sajtószabadság, amig ki­vételes hatalom van. Sréter István t. képviselőtársam azt mondta, hogy oda kell hatnunk, hogy azoknak, akiket el­szakítottak tőlünk, kivánatos legyen ide a vissza­térés. Erre törekszünk mi is az ellenzéki oldalon, csakhogy egészen más meggyőződésből kiindulva, mint a t. kormány, és innen ered az, hogy állan­dóan hangoztatjuk azt a bizonyos jogrendet, mely­nek már a megemlítésére is fellázad ez a csoport. Ami a jogrendet illeti, ismételten az az intő figyelmeztetésem a Nemzetgyűléshez, mellyel ná­lam sokkal hivatottabbak is óva intették a Nem­zetgyűlést, hogy a jogrend kérdésében engedjen, mert hiszen Apponyi Albert képviselőtársam kül­politikai helyzetünkkel indokolta a jogrend helyre­állításának szükségét. Ennek az egyik eszköze lesz az, amit mi fogunk tenni, hogy igenis szóvá teszünk minden olyan sérelmet, amely a jogrendet éri. Meg fogjuk ugyan válogatni, hogy mit hozzunk a plé­num elé, azonban hallgatni, mint a sír, ebben a kérdésben nem fogunk.

Next

/
Thumbnails
Contents