Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-192
44 A Nemzetgyűlés 192. ülése 1921. évi május hó 21-én, szombaton. Rassay Károly : Ez lehetetlen ! Csak nem viszi be a kormányzót esküszegésbe ? ) Megesküdött a kormányzó a törvényre ! Ezt fel sem szabad tételezni ! Szilágyi Lajos : ... a Wekerle-féle választójog alapján elrendeli a választást, a közigazgatási reformot pedig elhalasztja. (Egy hang jobb felől : Ez ellen mindannyian tiltakozunk !) A ministerelnök urnák ki kellene tehát egészítenie kormány programmját, de e tekintetben nem nyilatkozott világosan. Végül azt mondják — és erre nézve kérek nyilatkozatot — hogy a t. ministerelnök ur nem szándékozik megcsinálni a közigazgatási reformot, nem óhajt hozzányúlni a vármegyék ősi intézményéhez. Rassay Károly: Törvénytelen minden választás, mely nem az uj választójog alapján történik ! Szilágyi LajOS : Nagyon megerősíti ezt a feltevést a belügymrnister urnák legutóbb is elhangzott nyilatkozata, mely feltűnően hangoztatja, hogy nem óhajtja érinteni a vármegye ősi intézményét. Ezek után rátérek arra, hogy gróf Bethlen István kormányát az a hír előzte meg, hogy választatni fog. Rassay Károly : Legyen szerencsénk ! Balla Aladár : Tiszta választást ! Szilágyi Lajos : Hogy miért akar választatni a t. ministerelnök ur, azt nem tudom. Azt mondják, hogy a Nemzetgyűlés munkaképtelen. Hát ez nem áll. Rassay Károly : A kormányok voltak azok ! Szilágyi Lajos: À Nemzetgyűlés munkaképessége mindig utóién a kormányét és az igazi hiba a Nemzetgyűlésben legfeljebb az, hogy kevés a szakember és hogy egyenlően erős a két nagy kormánypárt. Itt jegyzem meg, hogy ha külső befolyások nem érvényesültek volna és ha a nemzetvédelmi tisztek és egyéb jogtalan tényezők nem avatkoztak volna bele a választásba, a nemzet akaratának szabad megnyilvánulásába, akkor azt hiszem, nem állna fenn ez a ferde helyzet és a kisgazdapárt egészen bizonyosan óriási többséggel került volna a Nemzetgyűlésbe. (Ellenmondások a középen és a baloldalon.) Kerekes Mihály : Hiába tiltakoztok ez ellen, ugy is kimaradtok. Szilágyi Lajos : Ezt a megjegyzésemet azon tapasztalatom alapján teszem, melyeket mint egy vármegye kormánybiztos főispánja nyolc választókerületben tett megfigyeléseim alapján alkottam meg magamnak. A Nemzetgyűlés nem munkaképtelen, csak vannak egyes képviselők, akik nem dolgoznak. Van pl. a Nemzetgyűlésnek egy tagja, — nem akarom névszerint megnevezni — aki még sohasem jelent meg a Nemzetgyűlésen. Dräxler János : Hát Vázsonyi másfél évig ! Szilágyi Lajos: Vannak azután a Nemzetgyűlésnek olyan tagjai, akik előttem érthetetlen okokból nem vesznek részt a Nemzetgyűlés munkájában. Ezek közé sorozom az igen tisztelt ministerelnök urat, aki egyszerű képviselői minőségében itt a Nemzetgyűlésen kötelességeit nem teljesítette. (Ellenmondások a jobboldalon és a középen.) Aki nem vett részt a törvényhozás munkájában mindaddig, amig ministerelnökké ki nem nevezték. Szádeczky Lajos : Fontosabb dolga volt annál ! (Zaj.) Szilágyi Lajos : Ha a t. ministerelnök ur azt gondolja, hogy az uj választáson több szakembert tud behozni a parlamentbe, vagy ügynevezett magasabb szinvonalon áll majd az a Nemzetgyűlés, amelyet ő fog megválasztatni, vagy ha azt hiszi, hogy egy egységes nagy pártot fog majd a választásnál létrehozni, nagyon téved. Igen, megteheti ezt, de csak a legféktelenebb terrorral.. . Rassay Károly : Ami visszafelé sülhet el Î Szilágyi Lajos : . . . olyan eszközökkel, mely eszközöket ezideig Magyarországon a választásoknál nem alkalmaztak. Meskó Zoltán : Neked tudnod kell, mit csinált a munkapárt ! (Zaj a jobboldalon.) Balla Aladár: Csak megbíztok a belügyministerben ? ! Szilágyi Lajos : Gaál Endre t. képviselőtársam azt kérdezte, hogy milyen stádiumban vannak a választási előkészületek, tájékoztassa őket erről a belügyminister, mert ők már nagyon vágynak az uj választásokra . . . Kerekes Mihály: Kiváncsi reá, mert sok községe van ! Szilágyi Lajos : Erre nagyon egyszerű volna a válasz, ha azt mondanák az ellenzék részéről, hogy legyenek türelemmel a kormánypártok, mert a főispánok kicserélése már folyamatban van, ez az élő készület a választásra már megvan, a többit pedig megteszik azok a törvények, melyeket a Nemzetgyűlés meggondolatlanul megszavazott és amelyeknek sújtó erejét azokon fogják először kipróbálni, akik azt megszavazták. De nem is lehet szabad akaratmegnyilvánulásról beszélni addig, amig nincs sajtószabadság, amig kivételes hatalom van. Sréter István t. képviselőtársam azt mondta, hogy oda kell hatnunk, hogy azoknak, akiket elszakítottak tőlünk, kivánatos legyen ide a visszatérés. Erre törekszünk mi is az ellenzéki oldalon, csakhogy egészen más meggyőződésből kiindulva, mint a t. kormány, és innen ered az, hogy állandóan hangoztatjuk azt a bizonyos jogrendet, melynek már a megemlítésére is fellázad ez a csoport. Ami a jogrendet illeti, ismételten az az intő figyelmeztetésem a Nemzetgyűléshez, mellyel nálam sokkal hivatottabbak is óva intették a Nemzetgyűlést, hogy a jogrend kérdésében engedjen, mert hiszen Apponyi Albert képviselőtársam külpolitikai helyzetünkkel indokolta a jogrend helyreállításának szükségét. Ennek az egyik eszköze lesz az, amit mi fogunk tenni, hogy igenis szóvá teszünk minden olyan sérelmet, amely a jogrendet éri. Meg fogjuk ugyan válogatni, hogy mit hozzunk a plénum elé, azonban hallgatni, mint a sír, ebben a kérdésben nem fogunk.
