Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-192
A Nemzetgyűlés 192. ülése 1921. évi május hó 21-én, szombaton. 45 Egri Nagy János t. képviselőtársam ugy aposztrofált bennünket, mint akik a jogrendet csak most, ez alkalommal védnénk és emlegetnénk, de a proletárdiktatúra jogrendellenes tényeinél hallgattunk volna. Hát nem tudom, hogy kire vagy kikre értette, kikre vonatkoztatta a képviselő ur a szavait. Ha a parlamentben elhangzott panaszokra, az itteni panaszosokra értette, akkor én azt a leghatározottabban visszautasítom, mert azok közé tartozom, akik a proletárdiktatúra gyalázatosságait akkor is, ma is elitélem, akkor is, ma is megtorlást követelek és az élet- és vagyonbiztonság ellen elkövetett bűncselekményeket épen ebből kifolyólag ma is megbüntetni kérem. Én önmagámon tapasztaltam a proletárdiktatúra jogellenes kirobbanásait. Az én asztalom mellől déli ebédnél és a vacsoránál hiányzik egy fiatal sógorom, akit a vörösök a legbestiálisabb módon felakasztottak. És mégis, és épen az ő emlékére való tekintettel vagyok azon az állásponton, hogy senkinek nem ismerem el azt a jogát, hogy másik polgártársát, annak életét vagy # vagyonbiztonságát veszélyeztesse. Nekem nem kellett természetszerűleg proletárdiktatúra, hiszen a gyüjtőfoghz ban együtt szenvedtem a többi tússzal, de nem kell semmiféle diktatúra sem, sem odairányuló egyéb törekvés. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha azt gondolják a többségi pártok, hogy mi csak azért emlegetjük a jogrend helyreállításának a szükségét, hogy azután itt napirendre térjenek felette, egypár újság a mi felszólalásainkat mint szenzációkat nagy betűkkel kiszedesse és tipográfiailag jobban kiemelje, akkor nagyon tévednek. Mi azért tesszük ezt szóvá, hogy a kormányt belekényszeritsük abba, hogy itt cselekedjék. Es én itt kérdezem a tisztelt Nemzetgyűlést, hogy a március 7-én tartott beszédem következményeképen megindittatott-e a haditörvényszéki eljárás Prónay Pál alezredes és Ranzenberger Jenő százados ellen a katonai köri et parancsnokság részéről, és megindittatott-e a bűnvádi üldözés Halmay Jenő postatakarékpénztári főtitkár ellen a királyi ügyészség részéről a tervezett puccs miatt ? Megindittatott-e a haditörvényszéki eljárás Kende Pál őrnagy ellen dr. Székely György pest megyei főügyész oktalan üldözése miatt, és milyen eljárás indíttatott Radó Lajos százados ellen különböző túlkapások miatt ? Ha mi látjuk azt, hogy itteni felszólalásaink következménye kép a kormány megtorló intézkedései már másnap érvényre jutnak, akkor sohasem leszünk olyan lelkiismeretlenek, hogy ide a plénum elé jöjjünk mindjárt; ha azonban azt látjuk, hogy semmi sem történik, sőt azt látjuk, hogy azok, akiket büntetni kell, a hatalom előkelő, megkülönböztetett helyén, igen magas helyen nagyon megkülönböztetett bánásmódban részesülnek, akkor, igenis, mint ellenzék, bele vagyunk kényszerítve abba, hogy ujabb és ujabb sérelmeket tegyünk szóvá és nem fogunk visszariadni ettől, ha bennünket jogrendcsőszöknek neveznek is vagy egyéb gúnyos elnevezésekkel illetnek. (Zaj. Mozgás.) Rupert Rezső : Ez a nivója a parlamentnek ! (Élénk felkiáltások a középen : Hogy lehet ilyet mondani f) Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! A t. ministerelnök ur programmjába vette a társadalom gyógyítását gazdasági csatornákon keresztül és ennek egyik eszközévé a kisgazdatársadalom megerősitését tűzte ki. (Halljuk ! Halljuk !) Hát t. Nemzetgyűlés, a kisgazdapárt, amelynek megteremtésében magam is közreműködtem már a dunántúli és a duna-tiszaközi. választásoknál is, ugy érzem magam is, hogy nem felelt meg mindenben azoknak az Ígéreteknek, amiket hirdetett, Mi hirdettük választópolgáraink előtt az egészséges agrárpolitikát, hirdettük a falu felvirágoztatását, hirdettük a földnélkülieknek földhözjuttatását, hirdettük a törpebirtokosok és a kisgazdák felkarolását, hirdettük a termelés és a forgalom szabadságát, a politikai multat illetőleg hirdettük a megértést és a szeretetet, hirdettük a teljes és tökéletes jogrendet, hirdettük a keresztény ipart és kereskedelmet, stb. stb. Mindezekben, t. Nemzetr gyűlés, be kell ismernünk, hogy a falun még nem érvényesül az, hogy idestova húsz hónapon keresztül már a kisgazdapárt uralmon van, kormányon van, sőt a falu sok tekintetben visszaesést mutat — ezt minden egyes képviselőtársamnak el kell ismerni. (Felkiállások jobbfelől : Igaza van !) Mert a Nemzetgyűlésnek legnagyobb alkotása, a földreform sincsen végrehajtva, és a Nemzetgyűlés nem tudja elérni azt, hogy a földmivelési ministerét is, akit a pártja, mint egy ember, ugy támogat, akként tudja érvényesíteni ezen a téren, hogy a földreform valóban végrehajtassék, minden akadályt könyörtelenül legázolva. Rassay Károly : Mi az akadály ? Már szeretnők tudni egyszer, hogy mi az akadály ? (Zaj.) Szilágyi LajOS : Én a házhelyek és kishaszonbérletek törvényjavaslatának tárgyalásánál azt mondottam, hogy nem értek egyet a törvénnyel, nem értek egyet azzal, hogy mi csak egy kétszakaszos törvényt csináljunk, amelyben utasítsuk a földmivelésügyi ministert, hogy ő adjon ki egy végrehajtási utasítást és ennek alapján juttassuk az igénylőket házhelyekhez és kishaszonbérletekhez. S akkor azt mondottam, hogy nem jó ez a törvény, mert nem nyúl bele parancsolólag a magántulajdonba. A magántulajdonba vagy belenyúlok, vagy nem. Rendelettel soha, törvénnyel igen. De ha törvénnyel belenyúlok, akkor azután parancsolólag tegyem, hogy ne lehessen az alól kibúvó. A választópolgárok, igenis, azt gondolták, hogy 1921 májusában már fedél alatt lesznek azok a házak, amelyeket a választásoknál nekik Ígértünk és azt gondolták, hogy 1920 őszén abba a földbe fognak vetni, amelyet a Nemzetgyűlésnek bölcs előrelátása, szociális alkotása nyújt nekik. (Felkiáltások ba jelöl : Hogyne !) Most az a veszély fenyegeti a falut, hogy még 1921 őszén sem tud