Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-203
472 A Ntm&etgyülés 203, ïâêsc 1921. évi június hó 7-en, kedden. a belügyministert mégis felelőssé teszi. Bátor vagyok figyelmeztetni arra, hogy ez elsősorban nem belügyministeri rendelet, hanem kormányrendelet, amely még abban az időben jött létre, mikor sem a kormányelnök ur, sem a belügy rninister nem voltak hivatali állásukban. Mind amellett kijelentem, hogy ezt a rendeletet igenis magamévá teszem nemcsak mint belügyminister, hanem fel vagyok hatalmazva a kormányelnök ur részéről is, hogy a kormányra vonatkozólag is ezt a kijelentést megtehessem. Kérem, méltóztassék a válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a középen.) Bródy Ernő (szólásra jelentkezik). Elnök : Milyen címen kivan szólni a képviselő ur ? Bródy Ernő: Személyes megtámadtatás címén. (Felkiáltások a középen : Nem tamadtatott meg!) Félreértett szavaim helyreigazítása címén. (Felkiáltások : Az már más !) Elnök : A képviselő urat a szó megilleti. Bródy Ernő: T. Nemzetgyűlés! Az igen t. belügyminister ur beszédének elején szemrehányást tett nekem., hogy miért nem kerestem őt fel, akkor rövid néhány perc alatt elintézhettük volna ezt a dolgot. Méltóztassék megengedni, hogy erre röviden azt válaszoljam, hogy épen a moziüggyel kapcsolatban a belügyminister urnái való látogatás nagyon ominózus, amint a belügyminister ur is kijelentette. Én a gyanú árnyékának sem akartam kitenni magamat, ennélfogva kerestem a nyilvánosságnak fórumát és a nyilvánosság elé hoztam ezt a dolgot. Semmiféle különös célzattal nem tettem ezt. Egész őszintén megmondom, hogy ha nem lett volna ez az előzménye a dolgoknak, akkor bátor lettem volna a belügyminister urat személyesen is felkeresni ; de épen ezen előzmény folytán nem tehettem mást, mint hogy a nyilvánosság fórumához folyamodjam mindenféle melléktekintet és mindenféle célzat nélkül. Azt méltóztatik mondani az igen t. belügyminister urnák — és ez vonatkozik félreértett szavaimra — mintha én ugy állítottam volna be a kérdést, hogy itt olyan dolog történt, amelynek nem lett volna szabad megtörténnie. Engedelmet kérek,, azt méltóztatik mondani, hogy a rendelet szerint nincs elsőbbségi joga. Kérdezem : micsoda elsőbbségi joga van Stead angol ezredesnek, aki két engedélyt kapott ? Nagyon jól méltóztatik tudni, hogy egy rendelet bocsáttatott ki, amelyben az előfeltételek között benne volt a 10 évi magyar állampolgárság, s amely szerint csak az kaphatott engedélyt, aki legalább tiz éve magyar állampolgár. Ez később töröltetett és most az történik, hogy angol állampolgár kap moziengedélyt, ellenben magyar állampolgárnő, akinek jogosultsága megvolt, földönfutóvá tétetik. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Engedelmet kérek, ha az elsőbbségi igényekről van szó, akkor talán özvegy Fényes Mártonné és özvegy Fisch Ferencné magyar állampolgároknak inkább van elsőbbségi igényük, mint volt Stead ezredesnek. Elnök (csenget) : Kérem, ez már túlmegy a félreértett szavak keretén. Bródy Ernő: Eöviden befejezem, t. Nemzetgyűlés, csak még azt akarom megjegyezni, hogy a belügyminister urnák azt méltóztatott mondani, hogy az illető leányának adhatnának ilyen engedélyt a vidéken. En azt hiszem, hogy a leányának nem kell a vidéken ilyen engedély. Vagy van jogosultsága az anyának Budapesten, vagy pedig nincs jogosultság leánynak a vidéken sem. Vagy érdemes és méltó Fényes Mártonné arra, hogy kapjon engedélyt, vagy nem. De nem ez a kérdés. Nem szabad összezavarni az engedélynek és a magánjognak kérdését. Arra kérem az igen t. belügyminister urat, méltóztassék egy ankétet összehivni, mely a közigazgatási bíróság elnökéből, a Curia elnökéből, a földbirtokrendező bíróság elnökéből. . . Elnök : T. képviselő ur, kénytelen vagyok figyelmeztetni arra, hogy ez már uj vita, s ennek helye nincs. Bródy Ernő: Csak méltóztassék megengedni, hogy ezt a mondatot befejezzem ... a kereskedelmi és iparkamara s az ügyvédi kamara elnökéből áll. Méltóztassék az országnak ezeket az első férfiait meghallgatni, hogy vájjon a magánjogokba ütközik-e a belügyminister ur rendelete, vagy nem. Ha ezek azt mondják, hogy nem, én az ítéletüknek alávetem magamat. Elnök : Az előadó ur nem kíván szólni. A tanácskozást berekesztem. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a címet elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen I) A cím elfogadtatott. Következik az 1. cím. Gerencsér István jegyző (olvassa) : 1. cím. Központi igazgatás, összesen 10,438.193 korona. Elnök : Az 1. cím meg nem támadtatván, elfogadtatott. Következik a 2. cím. Gerencsér István jegyző (olvassa) : 2. cím. Országos Levéltár, összesen 585.580 korona. Elnök : A 2. cím meg nem támadtatván, elfogadtatott. Következik a 3. cím. Gerencsér István jegyző (olvassa) : Törvényhatóságok és községek: összesen 175,680.540 K. Elnök : Ernst Sándor képviselő ur kíván szólni. Ernst Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem ugyan, hogy a pénzügyminister ur tudomással bír azon rendkívül súlyos helyzetről, amelyben a főváros anyagilag van, de nem mulaszthatom el, hogy a belügyi tárca tárgyalásánál ezt a körülményt akkor, amikor alkalom van rá, fel ne hozzam, hogy rámutassak az ország szine előtt erre a súlyos helyzetre. Azelőtt az ország fővárosa igen kitűnő anyagi helyzetben - volt, úgyszólván alig volt valami pótadója, mert a főváros rendkívül nagy