Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-203
A Nemzetgyűlés 203. ülése 1921. évi június hó 7-én, kedden. 473 összegek, rendkívül nagy vagyon felett rendelkezett. A háború megviselte azonban a fővárost is és a főváros rendkívül nehéz anyagi helyzetbe került, ugy hogy a háború és a kommunizmus ideje alatt mutatkozott deficitek, az üzemek kommunizálása stb. következtében több százmillióra menő deficitje van a fővárosnak. De még ez a körülmény sem egymagában az, amely a fővárost rendkívül súlyos helyzetbe hozta, nem ez a legdöntőbb körülmény, hanem van még egy másik körülmény is, és pedig az, hogy a főváros korábbi vezetői a fővárost nehéz helyzetbe hozták azzal, hogy Franciaországban és különösen Angliában nagyobb kölcsönöket vettek fel és a mostani valuta-diszparitás mellett a főváros horribilis összegekkel tartozik, ugy hogy alig tudja, miképen lesz képes ezeket az adósságokat, amelyeket font sterlingben és francia frankban kell fizetni, kiegyenlíteni. Vannak itt más körülmények is. A főváros ós a kormány leszámolási viszonyban vannak már hosszabb idő óta sok különböző dologban. Nem akarok arra kiterjeszkedni, hogy ezek között több olyan is van, amelyek szorosan véve nem is a főváros kötelességei, mint pl. az iskolai dolgok, hogy sok olyan iskolát tart fenn, amelyeket szorosan törvényesen nem lenne köteles a főváros fentartani, hanem amelyek szorosan és elsősorban az állam, feladataihoz tartoznak. Ezenkívül azonban vannak más dolgok is. Méltóztatnak tudni, hogy a főváros tele van óriási, nagy, rendkívül fényes és modern, legelsőrangu kórházakkal. A magyar tudomány érdekében a főváros emelte ezeket a kórházakat, de nemcsak a főváros lakossága számára, hanem az egész ország lakossága számára. Nemcsak a fővárosi illetőségű polgárok utaltatnak oda, hanem ha van férőhely, akkor, ha az ország bármely községében betegszik meg valaki, felhozzák Budapestre és itt helyezik el a kórházban. Igaz, hogy én érdeklődtem a népjóléti ministeriumban és a népjóléti ministerium adatai nem teljesen azonosak azokkal az adatokkal, amelyeket a főváros részéről közöltek velünk, de azt mondják a fővárosnál, hogy jelenleg majdnem 400 millió koronára megy az az összeg, amely nincs leszámolva ezen a címen. Már most méltóztassék meggondolni, hogy milyen rendkívül súlyos helyzetben van a főváros, ha ilyen óriási összegeket kénytelen elbirni. Ezenkívül itt vannak a villamos ügyek is, a fővárosi villamos társaságok tartozásai a fővárosnak. Ezek sincsenek semmiképen leszámolva. Azonkívül a háború alatt történtek nagy kiadások, melyeket a főváros fizetett ki a hadügyi kormány terhére, amelyek szintén nagy összegeket tesznek ki és hasonlókép nincsenek leszámolva. Már most a főváros bizottságaiban, de különösen a főváros plénumában minduntalan kifakadások történnek, jogos és türelmetlen kifakadások, amelyek semmiképen sincsenek előnyére annak a viszonynak, amelyben a főNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — X. KÖTET. városnak és a kormánynak, illetve a Nemzetgyűlésnek kell lennie. Nagyon kérem, méltóztassék mielőbb odahatni, hogy ezek a viszonyok rendeztessenek, illetőleg a leszámolás megtörténjék és azok a tartozások, amelyekkel a kormány, az ország tartozik a fővárosnak, minél előbb tisztáztassanak. En azt gondolom, hogy nem is egészen érthető és nem is egészen felel meg a tényleges hatalmi viszonyoknak az a körülmény és az a viszony, amelyben a főváros jelenleg van a Nemzetgyűléssel, illetve a kormánnyal szemben. Ha méltóztatnak tekintetbe venni a körülményeket, amelyek között ma vagyunk, t. i. hogy az országnak majdnem hetedrészét képezi a főváros, akkor arra a fővárosra okvetlenül sokkal nagyobb gondot kell fordítani. De ezenkívül nemcsak ez a baj, hanem egészen más körülményekre is kell nézni, nehogy a belügyministerium egyes hivatalnokai a fővárossal ugy bánjanak, mint más községekkel, esetleg egy kisközséggel. Csak egyetlenegy körülményt hozok fel, t. belügyminister ur és t. Nemzetgyűlés. A múlt esztendőben a szénárak rohamos emelkedése következtében azok a fővárosi vízműveknél, amelyek ugyanis nagynehezen, keservesen küzdenek a nehéz viszonyok között, azért, mert a belügyministeriumban kérvényüket nem intézték el idejekorán, hanem ott hevertették hónapokon keresztül, 40 millió deficitje és kára lett a fővárosnak. En nem is tartom azt egészen józan és időknek megfelelő állapotnak, hogy a belügyminister, illetőleg egyik vagy másik tanácsosa ilyen módon bánjék a fővárossal, amikor roppant milliókról és roppant vagyonról van szó. Nézetem szerint nem is igen méltányos és igazságos, hogy épolyan elbánásban részesüljön a főváros, ez az óriási nagy metropolis, mint más kicsi városok. Egy dolog van még, amelyet ismételten hallunk — egyszer a pénzügyminister ur, gondolom, itt is, de a pénzügyi bizottságban mindenesetre kifejtette — a főváros adminisztrációját és a főváros spórolását illetőleg. En nagyon jól értem, hogy a régi fővárosi rezsimben, amidőn messze volt minden deficit és nem féltek semminemű deficittől, egészen másképen gazdálkodtak és gazdálkodhattak, mint ahogy jelenleg gazdálkodni kötelességünk. Nagyon jól tudom, hogy ezen viszonyok következtében, amelyekbe jutottak a kommün és a háború következtében, milyen roppant deficit állt elő és milyen súlyos anyagi helyzetben vannak a fővárosnál. Ok természetesen ilyen körülmények között spórolni, józanul, okosan gazdálkodni tartoznak. Mindazok a fővárosnál, akik részint ennek a Háznak is tagjai, akik ismerik az ország súlyos anyagi helyzetét, és ismerik a főváros súlyos anyagi helyzetét, természetesen egyformán azon vannak, hogy a fővárost magát is rászorítsák, reá tanítsák és reá kényszerítsék 60