Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-203

A Nemzetgyűlés 203. ülése 1921. évi június hó 7-én, kedden. 473 összegek, rendkívül nagy vagyon felett rendel­kezett. A háború megviselte azonban a fővárost is és a főváros rendkívül nehéz anyagi helyzetbe került, ugy hogy a háború és a kommunizmus ideje alatt mutatkozott deficitek, az üzemek kommunizálása stb. következtében több százmil­lióra menő deficitje van a fővárosnak. De még ez a körülmény sem egymagában az, amely a fővárost rendkívül súlyos helyzetbe hozta, nem ez a legdöntőbb körülmény, hanem van még egy másik körülmény is, és pedig az, hogy a főváros korábbi vezetői a fővárost nehéz helyzetbe hozták azzal, hogy Franciaországban és különösen Angliában nagyobb kölcsönöket vettek fel és a mostani valuta-diszparitás mel­lett a főváros horribilis összegekkel tartozik, ugy hogy alig tudja, miképen lesz képes ezeket az adósságokat, amelyeket font sterlingben és francia frankban kell fizetni, kiegyenlíteni. Vannak itt más körülmények is. A főváros ós a kormány leszámolási viszonyban vannak már hosszabb idő óta sok különböző dologban. Nem akarok arra kiterjeszkedni, hogy ezek kö­zött több olyan is van, amelyek szorosan véve nem is a főváros kötelességei, mint pl. az iskolai dolgok, hogy sok olyan iskolát tart fenn, ame­lyeket szorosan törvényesen nem lenne köteles a főváros fentartani, hanem amelyek szorosan és elsősorban az állam, feladataihoz tartoznak. Ezenkívül azonban vannak más dolgok is. Méltóztatnak tudni, hogy a főváros tele van óriási, nagy, rendkívül fényes és modern, leg­elsőrangu kórházakkal. A magyar tudomány érdekében a főváros emelte ezeket a kórházakat, de nemcsak a főváros lakossága számára, hanem az egész ország lakossága számára. Nemcsak a fővárosi illetőségű polgárok utaltatnak oda, hanem ha van férőhely, akkor, ha az ország bármely községében betegszik meg valaki, fel­hozzák Budapestre és itt helyezik el a kórház­ban. Igaz, hogy én érdeklődtem a népjóléti ministeriumban és a népjóléti ministerium adatai nem teljesen azonosak azokkal az adatokkal, amelyeket a főváros részéről közöltek velünk, de azt mondják a fővárosnál, hogy jelenleg majdnem 400 millió koronára megy az az összeg, amely nincs leszámolva ezen a címen. Már most mél­tóztassék meggondolni, hogy milyen rendkívül súlyos helyzetben van a főváros, ha ilyen óriási összegeket kénytelen elbirni. Ezenkívül itt vannak a villamos ügyek is, a fővárosi villamos társa­ságok tartozásai a fővárosnak. Ezek sincsenek semmiképen leszámolva. Azonkívül a háború alatt történtek nagy kiadások, melyeket a fő­város fizetett ki a hadügyi kormány terhére, amelyek szintén nagy összegeket tesznek ki és hasonlókép nincsenek leszámolva. Már most a főváros bizottságaiban, de különösen a főváros plénumában minduntalan kifakadások történnek, jogos és türelmetlen kifakadások, amelyek semmiképen sincsenek előnyére annak a viszonynak, amelyben a fő­NEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — X. KÖTET. városnak és a kormánynak, illetve a Nemzet­gyűlésnek kell lennie. Nagyon kérem, méltóztas­sék mielőbb odahatni, hogy ezek a viszonyok rendeztessenek, illetőleg a leszámolás megtör­ténjék és azok a tartozások, amelyekkel a kor­mány, az ország tartozik a fővárosnak, minél előbb tisztáztassanak. En azt gondolom, hogy nem is egészen érthető és nem is egészen felel meg a tényleges hatalmi viszonyoknak az a körülmény és az a viszony, amelyben a főváros jelenleg van a Nemzet­gyűléssel, illetve a kormánnyal szemben. Ha méltóztatnak tekintetbe venni a körülményeket, amelyek között ma vagyunk, t. i. hogy az or­szágnak majdnem hetedrészét képezi a főváros, akkor arra a fővárosra okvetlenül sokkal nagyobb gondot kell fordítani. De ezenkívül nemcsak ez a baj, hanem egészen más körülményekre is kell nézni, nehogy a belügyministerium egyes hiva­talnokai a fővárossal ugy bánjanak, mint más községekkel, esetleg egy kisközséggel. Csak egyetlenegy körülményt hozok fel, t. belügy­minister ur és t. Nemzetgyűlés. A múlt esztendőben a szénárak rohamos emelkedése következtében azok a fővárosi víz­műveknél, amelyek ugyanis nagynehezen, keser­vesen küzdenek a nehéz viszonyok között, azért, mert a belügyministeriumban kérvényüket nem intézték el idejekorán, hanem ott hevertették hónapokon keresztül, 40 millió deficitje és kára lett a fővárosnak. En nem is tartom azt egé­szen józan és időknek megfelelő állapotnak, hogy a belügyminister, illetőleg egyik vagy másik tanácsosa ilyen módon bánjék a fővárossal, ami­kor roppant milliókról és roppant vagyonról van szó. Nézetem szerint nem is igen méltányos és igazságos, hogy épolyan elbánásban részesüljön a főváros, ez az óriási nagy metropolis, mint más kicsi városok. Egy dolog van még, amelyet ismételten hallunk — egyszer a pénzügyminister ur, gon­dolom, itt is, de a pénzügyi bizottságban minden­esetre kifejtette — a főváros adminisztrációját és a főváros spórolását illetőleg. En nagyon jól értem, hogy a régi fővárosi rezsimben, amidőn messze volt minden deficit és nem féltek semmi­nemű deficittől, egészen másképen gazdálkodtak és gazdálkodhattak, mint ahogy jelenleg gazdál­kodni kötelességünk. Nagyon jól tudom, hogy ezen viszonyok következtében, amelyekbe jutottak a kommün és a háború következtében, milyen roppant deficit állt elő és milyen súlyos anyagi helyzetben van­nak a fővárosnál. Ok természetesen ilyen körül­mények között spórolni, józanul, okosan gazdál­kodni tartoznak. Mindazok a fővárosnál, akik részint ennek a Háznak is tagjai, akik ismerik az ország súlyos anyagi helyzetét, és ismerik a főváros súlyos anyagi helyzetét, természetesen egyformán azon vannak, hogy a fővárost magát is rászorítsák, reá tanítsák és reá kényszerítsék 60

Next

/
Thumbnails
Contents