Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-203
A Nemzetgyűlés 203. ülése 1921. évi ju nius hó 7-én, kedden, Rakovszky István és Kenéz Béla elnöklete alatt. Tárgyai : Az 1920—21-ik évi költségvetés tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A IV. bírálóbizottság elnöke beterjeszti a bizottság jelentését Bonkő Gábor és Vértes Vilmos István megbízólevelei tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Hegedüs Loránt, Hegyeshalmi] Lajos, Szabó István (nagyatádi), Vass József, Belitska Sándor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 40 perckor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Gerencsér István jegyző ur ; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szabóky Jenő jegyző ur ; a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Birtha József jegyző ur. Következik a belügyi tárca költségvetése részletes tárgyalásának folytatása. Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Ereky Károly ! Ereky Károly T. Nemzetgyűlés ! A belügyi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmából bátorkodom felhívni a t. Nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy a választási törvényben van egy nagyon furcsa intézkedés; mely talán akkor, amikor az készült és amikor a kommunizmus miatt sok ember állott bűnvádi eljárás miatt, helyes volt, de egyébként tarthatatlan s furcsa és félszeg helyzeteket hoz létre. Ennélfogva az a tiszteletteljes javaslatom, hogy a Nemzetgyűlés utasitsa a kormányt, hogy a törvényerőre emelkedett választási eljárásnak ez a rendelkezése egy pillanatra se maradjon meg tovább a törvényben, mert előfordulhat bármilyen non putarem : a Házat feloszlathatják, előfordulhat pl., hogy pótválasztások lesznek, előfordulhat, hogy valamely megszállott terület felszabadul, s ott újra választások lesznek és akkor — nem vádolok senkit, de — mégsem szabad a törvényben benne lenni ezen kétélű fegyvernek. Tiszteletteljes indítványom ennélfogva a következő (olvassa) : »Mondja ki a Nemzetgyűlés, hogy a kormány még e hónap folyamán terjesszen elő egy rövid törvényjavaslatot, melyben kimondja, hogy a fennálló és törvényerőre emelt választási rendelet ezen intézkedését, hogyha bűnvádi eljárás alatt álló személyek nem választók és nem választhatók, megváltoztatja és ezentúl a birói eljárás alatt állók választók és választhatók.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző: Hornyánszky Zoltán ! Hornyánszky Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! Az internálási táborok kérdésében óriási port vert föl egyes képviselőknek részben megokolt indítványa, részben pedig olyan javaslata, amelyet majd később fognak esetleg megokolni, A magam részéről bátor vagyok itt a belügy minister ur figyelmét felhívni arra, hogy az internálási táborok feloszlatása vagy fel nem oszlatása kérdésében óriási súllyal esik a latba az, vájjon megfelelő módon járnak-e el az internálási táborokban alkalmazott tisztviselők vagy sem. Mert az internálások kérdése, ha egyoldalulag álláspontra helyezkedünk, hogy maga az internálás mint ilyen helytelen, óriási nemzetrontó veszedelembe vihet bele minket. S ebben a részben, noha ellenzéki képviselő vagyok, kénytelen vagyok a kormány álláspontját elfogadni, hogy igenis az internálási táborok továbbra is fentartandók és pedig azért, mert eminens veszélyt rejt magában az, hogy ma is még, amikor kommunista tárgyalások folynak — s erre leszek bátor most beszédemben rámutatni — az éremnek két oldala van. Az egyik oldal az, hogy az internálási táborok fentartása szükséges, mert még ma is igenis virulens erővel tenyészik az a veszedelem, amely minket 1918-ban kikezdett s amely 1919-ben óriási romlás elé vitte a nemzetet. Az internálási táborok feloszlatásánál nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy azért, mert ott visszaélések történtek, ezek már ab ovo beszüntetendők. Hiszen most folyik Vácott is egy kommunista perben tárgyalás, ahol a következő dolgok történnek. Felhívom a belügyminister ur figyelmét'reá, mert nagyon fon» tosnak tartom.
