Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-192

A Nemzetgyűlés 192. ülése 1921. Szilágyi Lajos: Ha ezt a cikket a cenzúra megakadályozta volna, akkor azt mondtam volna : no lám, némely esetben mégis csak van a cenzúrának is haszna. De inie, ez a példa mutatja, hogy a cenzúra mennyire rossz, menynyire felesleges, hogy még a hol fel kellett volna lépnie, ott sem lépett fel. Már ebből a példából is látszik, hogy a sajtószabadság kérdésével igenis foglalkozni kell. Es itt, t. Nemzetgyűlés, őszintén sajnálom, (Zaj.) szembekerülök a miniszterelnök urprogrammjávai. A t. ministerelnök urnák a sajtószabadság kérdésében más a felfogása mint nekem, akinek egy lapom volt, tehát mesterségem is volt egy szaklap szerkesztése — nehéz időkben hat esztendőn keresztül szerkesztettem lapot, — akinek tehát saját tapasztalatom van és azon alapul a más nézetem. T. Nemzetgyűlés! Az újságírói lelkiismeretlenség ellen sajtótörvényt hozni hiába akarnak az urak. Azt nem fogják tudni megcsinálni. Az ujságirói lelkiismeretlenség ellen sem a cenzúra, sem a törvény nem véd és olyan szigorú törvényt nem lesznek képesek az urak hozni, hogy mindennemű ujságirói lelkiismeretlenséget egy és mindenkorra kiirtsanak. Én a Tisza-féle 1914-ben készült sajtótörvényt (Zaj. Halljuk! Halljuk ! a szélsöbaloldalon.) elegendő szigorúnak tartom, de ha nem lenne is elég szigorú, elegendő szigorúnak tartom azt a másik sajtótörvényt, — amelyet nem hivunk ugyan sajtótörvénynek, de amely tulajdonképen sajtótörvény, — az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényt, amelyet én annak idején annyira elleneztem, de amelyet az óriási többség megszavazott. Ha ez a törvény, ennek a drákói szigora nem védi meg az állami és társadalmi rendet, nem tudom, hogy hol fognak védelmet találni az ujságirói lelkiismeretlenség és felforgató tendenciák esetén. Rassay Károly: Ezek után kíváncsiak vagyunk a sajtóreformra. Mi lehet abban! Szilágyi Lajos: En szerintem a cenzúrát, mint abszolút rosszat, mint minden körülmények között rosszat, meg kell szüntetni. De meg kell szüntetni szerintem a postánál, a távirónál és a távbeszélő hivataloknál is a cenzúrát. A postánál előfordult levélcenzuráról még egyetlen képviselőtársam sem emlékezett meg. Méltóztassanak megengedni, hogy erről a kérdésről kissé részletesebben beszéljek. (Halljuk ! Halljuk!) T. i. abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a kezembe került három cenzorbiztos katonatisztnek jelentése, (Halljuk! Halljuk !) amelyeket elöljáró-parancsnokságukhoz terjesztettek be a felbontott levelek tartalmát illetőleg. Itt mindnyájan megláthatjuk azt, hogy ennek a cenzúrának, amelyet a katonaság létesített a levelek ellenőrzésére, nincsen keresztény és nemzeti jellege, ez nem a zsidóság ellen irányul, ez nemcsak a kommunisták ellenirányul, hanem valami előttem ismeretlen, ma még rejtéNBMZETGYÜLÄSI NAPLÖ. 1920—1921. — X. KÖTET. évi május hó 21-én, szombaton. 41 lyes — bár már körülbelül sejtem — irányban szükséges a katonaság számára, hogy az ország polgárainak levelezését ismerje. (Halljuk! Halljuk!) Minden cenzorbiztosnak minden héten egy jelentést kell felterjeszteni {Félkiáltások a középen : Hova ?) az előljáró körletparancsnokság nemzetvédelmi osztályához, ahova 7 pontra kell válaszolniuk. (Halljuk ! Halljuk !) T. i. amikor a leveleket felbontják, ezeket a tisztek csoportosítani kötelesek és összetes jelentéseket kötelesek a különböző csoportokról beterjeszteni. Először felolvasom azokat a pontokat, amelyekre ezeknek a tiszteknek válaszolniuk kell, azután fel fogom olvasni három tiszt jelentését, és abból tiszta képe lesz az egész Nemzetgyűlésnek. (Egy hang a jobboldalon : Honnan vette ? Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Az mellékes!) Az első pont: a levelezések tárgya általában, különösen a levelezések politikai iránya; a második pont : a keresztény intelligencia levelei ; a harmadik pont : a zsidóság levelei ; a negyedik pont : a munkásság levelei ; az ötödik pont : a földmivesek levelei . . . Orbók Attila: Statisztikai hivatal! Szilágyi Lajos : ... a hatodik pont — erre külön felhívom a Nemzetgyűlés ügyeimét — a királykérdésről a levelekben előfordult nyilatkozatok ; hetedik pont : egyéb jelentenivaló. Rassay Károly: Hol a destrukció? Ezért vállalj kormány a felelősséget? Gyerünk csak azzal a diszkarddal! (Zaj.) Szilágyi Lajos: Először felolvasom a zalaegerszegi cenzortisztnek a jelentését. (Halljuk! Halljuk!) Pető Sándor: Ki parancsol a postán? Szilágyi Lajos (olvassa): »Jelentem: első pont: a levelezések nagy hányada üzleti; nagy számban vannak Amerikába menő levelek is. Amerikából jövő levelek Budapesten lesznek cenzúrázva, tehát itt ujabb cenzúra nélkül lesznek kikézbesitve. A levelezések tárgya általában privát, családi; politikai vonatkozásúak alig találhatók.« Megjegyzem, a felolvasással egyrészt az a célom is, hogy bebizonyítsam, hogy mennyire feleslegesek, mennyire üresek ezek a jelentések ... Rassay Károly: Milyen naivok! Szilágyi Lajos :... hogy mennyire hiábavalók és csak felesleges zaklatással és a levélposta késedelmével járnak. Rassay Károly: És költsége az államnak! Bárczy István: És szégyene a kormánynak! Szilágyi Lajos (olvassa) : »Második pont : a keresztény intelligencia leveleinek általános hangja megfelelő.« (Általános élénk derültség. Felkiáltások a középen: Köszönjük!) Andaházy-Kasnya Béla : Felsőbb osztályba léphet ! Szilágyi Lajos : Leggyakoribb tárgyak : családi ügyek; a drágaság miatti panaszok elég 6