Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-192
42 A Nemzetgyűlés 192. ülése 1921. évi május hó 21-én, szombaton. gyakoriak, de a helyzet javulásában feltétlenül reménykednek. Rassay Károly: Ezt a levélből kell megtudni ! Szilágyi Lajos (olvassa): »A bécsi intelligencia a keresztényszocialisták győzelmének nagy fontosságot tulajdonit. Egy érdekes esetet ir le egy urileány a keresztanyjának.« (Elénk derültség. Halljak! Halljuk!) Rassay Károly : Hol a takarékosság, minister ur? Ezt fizetik az állam pénzéből. (Zaj.) Kerekes Mihály: Ezt fizetik az adózó polgárok. Milliókat rabolnak el az államtól. Rassay Károly: Szégyen, gyalázat, ingyenélőket fizetni! (Folytonos zaj.) Bródy Ernő : Halljuk, mit ir a keresztmamának ! Rassay Károly: Ezt helyeslitek? Szilágyi Lajos : A levél, amely, amint mondtam, Bécsből jött, igy szól: »Örülünk mindnyájan, hogy mi keresztények győztünk és többségben vagyunk. A szocialisták megpróbáltak és elkövettek mindent, hogy ők nyerjenek. Plakátokat hordoztattak az utcán azon felírással, ha nem ránk szavaztok, kiteszünk a lakástokból. Sokat várunk az uj kormánytól.« Haller István: Ez a jogrend! Rassay Károly : A lakásból itt is kitesznek, ezzel egyformán vagyunk! Szilágyi Lajos (olvassa) : »A zsidóság levelezéseinek nagyobb része üzleti.« (Élénk derültség.) Balla Aladár: Uj felfedezés! (Halljuk! Halljuk !) Szilágyi Lajos: »Különösen Béccsel a legszorosabb üzleti összeköttetés áll fenn ugyancsak zsidó cégekkel. Érdekes jelenség, hogy az üzleti levelezés sok esetben r a családi levelezéssel egy levélben történik.« (Élénk derültség.) Rassay Károly : Zseniális egy cenzor ! (Halljuk! Halljuk!) Szilágyi Lajos (olvassa): »A rokoni kötelékek a külföldi államokba is kinyúlnak és egymás között élénk levelezést folytatnak. (Derültség.) Általában megelégedettek, (Élénk derültség.) legfeljebb a magyar zsidó panaszkodik a valutaesés miatt. (Élénk derültség.) A hogylét felől nagyon gyakran érdeklődnek. (Hosszantartó elénk derültség.) Nagyon sok magyar zsidó egyetemi hallgató van a bécsi egyetemen; Berlinben és Prágában kisebb számmal. Levelezésükből kitűnik, hogy többet nem vettek fel és a tanulmányi veszteség miatt keseregnek. A Bécsben lévő zsidó hallgatók az itthoni rokonaikkal üzleti összeköttetésben is állanak, (Derültség.) Bécsben különböző megbizásokat kapnak egyikmásik cégnél valamit személyesen elintézni a papa vagy a testvér helyett. (Derültség.) A politikától tartózkodnak, valószinüleg a cenzúra miatt.« (Élénk derültség.) Rassay Károly: Hát akkor minek a cenzúra? Ravasz destruktívek! Orbók Attila: És lángész! Szilágyi Lajos: »Akadt magyar zsidó, aki azt irta a Bécsben lévő hozzátartozóinak, hogy nálunk Magyarországon már teljes rend van.« (Felkiáltások jobb felöl: Hallatlan!) Vázsonyi Vilmos : Ez egy humorista volt ! Szilágyi Lajos: »Negyedik pont. A munkásság levelei. A munkásságtól alig volt levél. A levelezés hangja a megélhetési nehézségek miatt panaszos. Politikáról, valószinüleg a cenzúra miatt, tartózkodnak.« »Ötödik pont. A földmivesek levelei. (Halljuk ! Halljuk !) A földmivesek levelei nagyobbrészt Amerikába szólnak, melyekből a kivándorlási vágy határozottan észrevehető. Soknál az útiköltség és nagyon kevés esetben a családi ügy az, ami még visszatartja őket. A levelük hangos a panasztól. A pénz lebélyegzését, a csizma árát, a gabonazárlatot minduntalan panaszolják. Az Amerikában lévőktől pénzt, csomagot kapnak ugyan, de sokan kérnek is. Vannak, akik hazajöttek, de azok leveleiben az olvasható, hogy sok megbánta már, mert az ottlévőknek azt irják, hogy ne jöjjenek még haza, csak ha jobb világ lesz itt. Inkább az idősebb szülők hívják haza gyermekeiket Amerikából, és saját ügyes-bajos családi dolgaikkal ugy tele van panaszos levelük, hogy országunk szomorú helyzetével egyáltalában nem foglalkoznak. Alig akad levél, amely megemlíti, hogy mily gyalázatosan bántak el velünk ellenségeink. Egy határmenti paraszt, aki nemrégen jött haza, határozottan elégedetlen az itthoni állapotok miatt. Többek között igy ir: minduntalan igazoltatják az embert; a szükséges cikkeket nem lehet megszerezni ; nincs szabad forgalom és kereskedelem, enélkül pedig egy szabad állam nem élhet. Örömmel újságolják, hogy a három idősebb évfolyamot a katonaságtól elbocsátják.« »Hatodik pont. A király kérdéssel foglalkozó levelet még ezideig nem találtam.« Nem óhajtom a t. Nemzetgyűlés figyelmét evvel tovább foglalkoztatni. Ezt a jelentést felolvastam. Ezt a zalaegerszegi cenzortiszt, Nagy Tamás hadnagy, 1920 november 5-ikén terjesztette fel a szombathelyi katonai körletparancsnokság t. osztályához. Majdnem ugyanez a tartalma a többi jelentéseknek is. Itt vannak még nálam a szombathelyi cenzortisztnek és a szentgotthárdi kikülönített cenzortisztnek a jelentései, amelyek teljesen hasonlóak. Meskó Zoltán : Hogy jöttek hozzád a levelek? (Zaj a szélsöbalóldalon. Felkiáltások: Postán !) Rassay Károly: Nem fog beszámolni! Szilágyi Lajos: Mindebből megállapítható, t. Nemzetgyűlés, hogy az az anyag, amelyet egy ilyen cenzor egy hét alatt összegyűjt, olyan lényegtelen, hogy ezért a cenzortiszti intézményt fentartani igazán felesleges és kár azt a sok postai küldeményt hetekig késleltetni csak azért,
