Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-192

38 'A Nemzetgyűlés 192. ülése 1921 Szilágyi Lajos: Akiről mondom, nem tudjuk, melyik parlamenti párthoz tartozik. (Gróf Bánffy Miklós külügyminister a terembe lép. Felkiáltások a középen : Éljen a magyar királyság pártja! Derültség.) Usetty Ferenc : Szellemidézés ! Szilágyi Lajos: Látunk egy minister urat, amint emiitettem, Tomcsányi minister urat, akit nem tartunk egyik kormánypárthoz tartozónak sem, hanem akiről ugy tudjuk, hogy valamely olyan párthoz vagy alakuláshoz tartozhatik, amely pártot vagy alakulást legutóbb, lehet, hogy tévesen, Beniczky Ödön t. képviselőtársam kamarillának nevezett. (Derültség.) T. Nemzetgyűlés Î Lehetetlen, hogy ez az arányszám a koalíciós pártokat kielégítse. Minden pártnak igenis kötelessége az érvényesülésért küzdeni, és nem igaz az a tétel, amit legutóbb Pestvármegye közgyűlésén hirdettek, hogy a pártérdek érvényesülése az ország érdeke ellen volna. Akkor a pártok programmja rossz volna. Ha a párt programmja jó, annak a programúinak a* megvalósításáért igenis exponálnia kell magát, (Ugy van! Ugy van!) és ez vonatkozik a kormány tagjainak a számarányára, vonatkozik természetesen a főispánokra is. (Helyeslés jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés! Amilyen bizalmatlanságot keltett bennünk a kormánynak ez a zűrzavaros összetétele, épen olyan bizalmatlanságot keltett az, ahogyan a kormány a maga embereit, a maga munkatársait megválogatni készült. Az első kérdés, amelyen maga a kormányalakítás is fennakadt, amelyen megütköztek egymással a dezignált ministerelnök ós a kormánypártok, a belügyi államtitkárság kérdése volt. (Derültség és zaj jobbfelől.) Rassay Károly: Majd belebukott a kormány ! Kell foglalkozni vele ! Szilágyi Lajos: Mi az ellenzéki oldalról páholyból néztük ezt a küzdelmet és nem avatkoztunk bele, nehogy egyik vagy másik irányban megerősítsük a beavatkozás álláspontját. Csak amikor már vége volt az egész játéknak, akkor kutattunk utána, hogy mi is volt, itt és . ekkor rájöttünk arra, hogyha fönt érdeklődtünk a várban, hogy mi volt ez, azt a felvilágosítást kaptuk, hogy fent nem akarták, lent akarták; ha pedig lent érdeklődtünk, azt a felvilágosítást kaptuk, mi nem akartuk, fent akarták. ( Derültség jobb felöl. ) Azután hallottuk, hogy amidőn a kormánypárt részéről, a kisgazdapárt részéről küldöttség járt fenn, hogy ez ellen a kinevezés ellen appelláljon, azt a választ kapták, hogy nem lehet rajta változtatni, mert ez tehertétel, amely a kormányalakítással együtt jár. Usetty Ferenc: Édes vagy kellemetlen teher? Szilágyi Lajos: Nekünk ellenzéki oldalról igenis jogunk van kérdezni : mi ez a tehertétel, mit jelent ez és honnan ered ez a tehertétel? (Halljuk !) évi május hó 21-én, szombaton. Azonban, t. Nemzetgyűlés, nem foglalkoztam volna ezzel a kérdéssel, mert én már kötelességemet megtettem azzal, hogy három ízben is felhívtam az ország figyelmét arra, mit jelent Gömbös Gyula képviselő ur és szervezete az országra, ha az a levél, amelyet a képviselő ur a ministerelnök úrhoz irt, s amelyben a belügyministeri államtitkárságtól visszalépett, bennünket, ellenzéki képviselőket nem érdekelne. T. i. azt írja a képviselő ur (Halljuk ! Halljuk. Olvassa):»Akinevezésem ellen felhangzott azon kifogások, amelyek nyilvánosságra hozattak, természetesen nem az igaziak. Aki a magyar politikai élet rugóit ismeri, az tudja, hogy gróf Andrássy Gyula és környezete elsősorban azért foglalt kinevezésem ellen állást, mert a királykérdésben elvi ellentétek vannak közöttünk. De én értem őket, ők egyszerűen nem akarhatnak a belügyi államtitkári állásban egy olyan politikust, aki eddigi puccsjátékaikat ismerve...« (Zaj.) Rassay Károly: Micsoda puccs? Szilágyi Lajos (olvassa): »...mindenesetre meg fogná találni a módot hasonló kísérlet meggátlására.« (Zaj.) Rassay Károly: Mi ez? Bemélem, hogy átutalták az igazságügyministerhez ! (Zaj.) Szilágyi Lajos : A képviselő ur puccskísérletről beszél, amelyeket gróf Andrássy Gyula és környezete csinált, s amelyeket ő olyan jól ismer. A puccsjátékok tekintetében azonban mi nem ismerünk tréfát. Huber János: Bizonyítsa! Szilágyi Lajos: Követeljük a képviselő úrtól, hogy ezeket a puccs játékokat^ itt a Nemzetgyűlés szine előtt leplezze le. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon és a középen.) Rassay Károly: Jó leleplező, leplezze le! (Zaj.) Vázsonyi Vilmos : Ugrasson be minket egy puccsba ! Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! A kormányelnök ur programmját nagy érdeklődéssel hallgattuk, de ugy találtuk, hogy az kissé sok is volt. Sokkal kevesebbre taksáljuk a kormány élettartamát, (Mozgás a szélsobaloldalon.) mintsem hogy ezen óriási nagy, évekre kiterjedő programmját még csak nagy vonásaiban is megvalósítani tudná. Mi megelégedtünk volna kevesebbel is, néhány szóval. Hiszen néhány szóval meg lehet mondani, hogy mit akar ma a nemzet többsége. En most csak ugy odavetőleg említem meg, hogy a Pesti Hírlap pl. négy mondatból állított össze egy politikai programmot a következőkép: Panamamentes közélet, egyéni akciótól mentes jogrend, gyülöletmentes politika, termelőmunka. Négy ilyen mondat is elég lett volna nekünk, ha a t. ministerelnök ur aztán azonban ehhez a négy mondathoz a politikai becsületét köti. (Zaj. Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) A t. ministerelnök ur akkor, amikor Magyar-