Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-200

:m A Nemzetgyűlés 200. ülése 1921. Még egy igen fontos körülményre óhajtom a t. Nemzetgyűlés figyelmét felhívni. Ugyanis az ország legnagyobb állami felmérési szerve 1850 óta folytonosan méri ezt a Magyarországot. Egyes vidékeket már újból és újból felmért óriási költséggel, holott én azt hiszem, hogy egy országot csak egyszer kellene pontosan és részletesen felmérni és az időközi változásokat évről-évre csekély költséggel, műszaki nyilvántartással kellene keresztülvezetni ezen munkálaton, és igy ezen sok milliót érő térképek nem veszitenének abszolúte semmit értékükből s mindenkor hű képét mutatnák a tényleges állapotnak. Nálunk, fájdalom, ezen egyszerű eljárás még nem honosodott meg. Nálunk a községeket felméreti a pénzügymmisterium mérnöki szakközegeivel és a felmérési munkálatok egyik példányát átadja az adókataszter céljára, a másikat a hiteltelekkönyv céljára. Ezen pontosan megszerkesztett térképek alapján keli késziteni a hiteltelekkönyveket, az úgynevezett telekkönyvi betéteket. Ezek fedik is egy-két évig a tényleges állapotot, ellenben az időközi változásokat, a birtokmegosztásokat teljesen szakértelem nélkül szerkesztett vázrajzok alapján, kezdetleges műszerekkel, kicsorbult vonalzók mellett közönséges irótollal vezetik át, ezen milliókat érő térképeken a hozzá nem értő telekkönywezetők, vagy pláne szakdíjnokok. Pedig ezen térkép volna hivatva megvédeni Magyarország birtokos osztályának legfontosabb létérdekét és ebből láthatjuk, hogy ezen milliókat érő térképek rövid idő alatt teljesen értéktelenekké válnak. Pedig az a rettenetes kár, amely ebből közgazdaságunkra háramlik és amely annyi birtokpernek forrása és amely Magyarország túlnyomó részét képező birtokos osztálynak elsőrendű érdekét, létérdekét veszélyezteti állandóan, anélkül hogy az illető birtokos arról tudomást szerezhetne, a lehető legegyszerűbb módon elkerülhető volna azáltal, hogy az állami földmérés mérnökeit decentralizálnák, azaz egyes tagjait kirendelnék állandó jelleggel a telekkönyvi hatóságok székhelyére, ezek ott a telekkönyvi hatóságokhoz benyújtott térrajzokat a helyszínén felmérnék, ezeknek a kezdetleges munkával előállított vázrajzoknak adatait nyomban felmérnék a helyszínén és pontosan, műszaki érzékkel keresztülvezetnék a telekkönyvi térképeken és a kiszámított területi adatokat közölnék a földadókataszterrel és telekkönyvvel. így határozottan állithatom, hogy az ilyen műszaki nyilvántartási munkálat egyáltalában egy fillérrel sem kerülne az államnak többe, mint. a mostam állami földmérés intézménye, de igy legalább megvolna a törvényes védelme az ezerféle adóval agyonsanyargatott kisbirtokos osztálynak. Ez a téma nem előszót van a t. Nemzetgyűlés előtt. Már az 1870. évi március hó 19-én Lónyai akkori pénzügyminister Tisza Kálmán iniciativájára a Ház elé terjesztett egy törvényjavaslatot az országos mérések uj szervezésére vonatkozólag. évi június %o 2-án, csütörtökön. Azonban ez akkor nem került tárgyalás alá. 1872-ben Kelkápoly pénzügyminister szintén egy törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé, mely 1873 november 18-án a parlament által el is lett fogadva, azonban azért nem nyert szentesítést, mert hiányzott belőle épen ez a műszaki nyilvántartás kérdése, amelyre én céloztam az előbb és utasítva lett az akkori pénzügyminister, hogy ezen műszaki nyilvántartással toldja meg a javaslatot. Harmincnégy évvel később Lázár Pál képviselő 1907-ben ismét szóbahozta ezt a kérdést itt a parlamentben Wekerle ministersége alatt, de sajnos, azóta e tekintetben egyetlenegy lépés sem történt, pedig azt hiszem, hogy ez a nemzetre nézve rendkívül fontos lett volna. Én tisztelettel kérem az igen t. pénzügyminister urat, vegye szivére ezen intézmény újjászervezésének kérdését, és igyekezzék azt a lehető legrövidebb idő alatt tető alá hozni. Meg vagyok róla győződve, hogy miután az igen tisztelt pénzügyminister ur tudja, hogy most áll szervezés alatt a katonaságnál is az u. n. katonai térképészeti csoport, ezt a kérdést össze lehetne egyeztetni most már az országos földmérések egységesítésével. Biztos vagyok abban, hogy ezen egyetlen egy uj intézmény átszervezésénéi sok súlyos millióját takarítja meg a t. pénzügyminister ur ennek az országnak, ha t. i. ezen szervezési munkálatot egybeolvasztja az országos mérések kérdésének egységesítésével. Törekvést látok már ebben az irányban az igen t. pénzügyminister ur részéről amennyiben Űrnapján személyesen nyitotta meg az országos földmérési és térképészeti bizottságot és már akkor kinyilatkoztatta, hogy hajlandó ezen kérdésben lépéseket tenni. De hogy ennek a kezdeményezésnek hathatósabb jelét adhassuk, egy határozati javaslatot terjesztek a Nemzetgyűlés elé, melyben a pénzügyminister urat a következőkre kérem (olvassa): »Határozati javaslat. A Nemzetgyűlés utasítja a pénzügyminister urat, hogy az országos földmérések egységesítésére és újjászervezésére vonatkozólag sürgősen terjeszszen törvényjavaslatot a Nemzetgyűlés elé, melyben a Magyar Mérnök- és Epitész-Egyletnek 1920-ban a kormányhoz intézett feliratában lefektetett alapelvek legyenek irányadók és emellett a hiteltelekkönyvek alapját képező telekkönyvi térképek mikénti műszaki kezelése és a birtoktestek számozásának egyszerűsítése végett az igazágügyminister, valamint a topográfiai térképek szerkesztése tekintetében a honvédelmi minister véleménye is kikéressék.« (Helyeslés.) Még a többtermelés tekintetében óhajtom igénybevenni az igen t. Nemzetgyűlés szives figyelmét. (Halljuk I) A többtermelésben látja mindenki Magyarország ujjáébredésének eszközét. Ezt az állítást én is helybenhagyom, mert nézetem szerint ez a rugója annak, hogy ez az áldott magyar föld elbírja azt a rettenetes terhet, mellyel állandóan hengereli a hatéves háború szomorú emléke, a trianoni béke. Hogy pedig a többtermelést megindíthassuk, arra nézve elsősorban szükségesnek tartom