Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-200
A Nemzetgyűlés 200. ülése 1921. évi junms hó 2-án, csütörtökön. 363 fogadnók Deák Ferenc szavát és valóban megcsinálnék az egységes frontot. De abban nemcsak az uraknak és parasztoknak kell helyet foglalniok, hanem benne kell lennie az egész magyar társadalomnak. (Helyeslés.) Minden tisztességes és becsületes gondolkozású ember, aki szolgálni akarja az országot, hozza ide a maga tehetségét, a maga tudását. Olyan szegények és nyomorultak vagyunk, hogy nem nélkülözhetünk egyetlen koponyát és egyetlen munkatársat sem. Aki hajlandó a nemzeti és keresztyén erkölcsi alapra helyezkedni, jöjjön ide és én merem mondani, hogy akkor meglesz az egységes front. Ebbe vonjuk bele a szó és toll munkásait, vonjuk bele a kézimunkásokat, vonjunk bele mindenkit és akkor, ha még egyet megteszünk, ha összefogjuk összes kulturális és gazdasági tisztességes erőnket, és ha leszögezzük lelkünkben azt az egyet, amelyről meggyőződhettünk, hogy Magyarországon csak a szeretetnek van jövője, a gyűlölködésnek nincs és ha mi kiküszöböljük a gyűlölködést szivünkből és lelkünkből, és ha szeretetben összeforrasztjuk a nemzet egész erejét és ha erre az egész erőre támaszkodva komoly munkával szolgáljuk a nemzet igaz ügyét : akkor ennek a Nemzetgyűlésnek hálás lesz a nemzet és akkor ez a nemzet fel fog támadni haló porából. A költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps jobb felől és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) (Az ülés újból kezdődik d. u. 4 óra 45 'perckor.) (Az elnöki széket Rakovszky István foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom és jelentem, hogy miután a három jegyző közül egyik sem jelent meg, az ülést nem folytathatjuk. (Mozgás.) Ennélfogva az ülést újból felfüggesztem. (Helyeslés.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! Tisztelettel kérem az elnök urat, méltóztassék zárt ülést elrendelni. Elnök : A házszabályok értelmében a minister ur kívánság zárt ülést el kell rendelnem ; ezt el is rendelem,. Felhivom. a karzatok közönségét, szíveskedjék a karzatokat elhagyni. Az ülést ennek megtörténtéig felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik ? Vasadi Balogh György jegyző: Temesváry Imre ! (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Temesváry Imre: T. Nemzetgyűlés! Az 1920/21. évi költségvetési évnek imm.ár u / 12 része letelvén, a költségvetés egyes tételei körüli kritika tulaj donképen már meddő kísérlet volna, amennyiben legnagyobbrészt befejezett tényekkel állunk szemben. Szükséges azonban, hogy ezen tárgyalásnak rendjén kialakuljon mindaz a helyes és egészséges irányelv, amely az 1914/15. évi utolsó költségvetéstől kezdve nemzetünk életében beállott rendkívüli változásokra való tekintettel nemzetünk fejlődésére és további berendezkedésére nézve felette fontos. Meg kell állapitanom, t. Nemzetgyűlés, hogy a háború előtti nagy Magyarország állami berendezkedése egyáltalán nem állott azon a magas fokon, amelyen egy oly agrárállamnak kellett volna lennie, amilyen Magyarország, amely agrárállamnak elsőrendű célja és öntudatos vágya a fejlődés lett volna. Sehol sem találjuk meg az egészséges kezdeményezést azon a téren, amely a nemzet sajátos — mondhatni legfontosabb — jellegét, az agrárius jellegét kidomborítani és az ország szerencsés természet tulajdonságait felhasználva, azt a nálunknál kulturáltabb nyugati államokkal egyenrangúvá tenni igyekezett volna. Ennek okát, t. Nemzetgyűlés, egyrészt természeti kincseink bőségében, másrészt talán az akkori vezetőink konzervatív gondolkozásában, de — azt hiszem — legfőképen abban az évszázados átkos függő viszonyban kereshetjük, amely bennünket Ausztriához kapcsolt. (Ugy van ! jobbfelől.) A hatéves háború és a kettős forradalom megcsonkította országunkat, de legalább kettévágta ezt az évszázados kapcsolatot Ausztriával. És talán meghozta azt az egyetlen reménységünket, hogy függetlenségünk tudatában igyekezni fogunk a multak konzervatív magatartásával szakítva ugy berendezkedni a jövőre, hogy a nemzet legnagyobb kincse, minden aranynál értékesebb kincse, a föld, kellőleg megbecsülve legyen és annak dolgozó népe modernül és humánusan vezetve felismerje azt az erőt, amely a nemzetet egyk r majd naggyá és hatalmassá fogja temii. T. Nemzetgyűlés ! Nemzetünk fejlődésének legfontosabb alapfeltételeiről, kül- és belügyeink helyesebb mederbe való tereléséről az előttem szóló igen tisztelt képviselőtársaim rendkívül érdekes értekezéseikben már kifejtették nézeteiket, én tehát csak egyes szakkérdésekkel óhajtok foglalkozni, amelyek szakszerűségüknél fogva talán kevésbé ismertek a köztudatban, de nemzetünk jövőbeli fejlődésére és állami berendezkedésünk menetére feltét 1 énül fontosak lehetnek. (Halljuk! Halljuk ! jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés ! A közutak fentartása és fejlesztése tekintetében nem találom meg a teljes garanciát abban az intézkedésben, amely az 1920. évi XXVII. te. 2. §-ában nyer kifejezést, amely szerint a törvényhatósági utak fejlesztéséről és fentartásáról a jövőben teljes egészében a törvényhatóságok tartoznak gondoskodni. Ez nagyon helyes és egészséges intézkedés volna, — látszólag — mert hiszen törvényhatósági érdekről lévén szó, igaz46*
