Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-199

326 A Nemzetgyűlés 199. ülése 1921. évi június hó 1-én, szerdán. Gr. Bethlen István ministerelnök : Szivesen odaadjuk, de biztositani kívánjuk bogy hadifog­lyaink visszakerüljenek, (Helyeslés-) mert hogy oda­adjuk őket anélkül, hogy hadifoglyainkat vissza­kapjuk, arról szó sem lehet. (Helyeslés.) Végeredményben a konklúziót ebben a té­mában ugy vonom le, hegy gondoskodni kell első­sorban arról, hogy csak azok, és feltétlenül csakis azok jussanak az internált táborokba, akik közveszélyesek, akik a köznyugalom, a közrend szempontjából aggályosak. (Helyes­lés.) De gondoskodnunk kell az internált tábo­rok fentartásáról azért is, mert tudomásunk van arról, hogy a hazatérő hadifoglyok között igen nagy számban vannak olyanok és most elsősorban azok térnek vissza, akik Oroszországban kommu­nista propagandára nyertek kitanitást, akiket azért küldenek ide, hogy itt megint felfordulást idézzenek elé és akik, ha idejében nem tudjuk őket megfogni, bizonyára nem a közrend javára fog­nak működni. A második dolog, amire töreked­nünk kell és amit biztositani kell, az, hogy az internált táborokban az emberséges bánásmód megmaradjon és hogy az ottlevöket munkára szok­tassák. Mert, ha igaz az, hogy a munka nemesit, akkor a munka révén tudjuk majd őket egy idő múlva a társadalomnak visszaadni. Kerekes Mihály: Mindenkit dolgoztatni kell az országban ! Lingauer Albin: Még téged isi (Derültség.) Gr. Bethlen István ministerelnök : A harmadik pedig az, hogy ez az intézmény csak addig tar­tassák fenn, amig arra a közrend szempontjából feltétlenül szükség van. Tisztelt Nemzetgyűlés í Mielőtt áttérnék azok­nak az adatoknak ismertetésére, amelyek a mi helyzetünket a forradalom szempontjából meg­világítják, legyen szabad még két kérdésre ki­térnem, amelyek itt a Hájban, de a Házon kivül is felhozattak. Az egyik a bécsi milliók kérdése. (Halljuk ! Halljuk. !) Tisztelt Nemzetgyűlés ! K özismert tény, hogy a kommunizmus idejében bizonyos Bécsbe szál­lított kommunista pénzek ott az ellenforradalmá­rok kezébe kerültek, az összeg egy része a bécsi rendőrséghez és ennek révén megint a magyar államhoz jutott, másik része pedig ellenforradalmi célokra használtatott fel. (Egy hang jobbfelol : Mi van az elszámolással !) Az elszámolásról van most szó. Annak idején, amikor a proletárdiktatúra megbukott, azok, akik ezeket az ellenforradalmi pénzeket kezelték, azt a kérést intézték az akkori ministerelnökhöz, hogy egy ministerközi bizott­ság vizsgálja meg a számadásokat, amelyek rend­jén ezekkel a pénzekkel elszámolni kivannak. A ministerközi bizottság ki is küldetett, meg is vizs­gálta a pénzkezelést, annak egy részét annak ide­jén Korányi pénzügyiminister ur egy másik bizott­sággal is felülvizsgáltatta, amelynek Szterényi József t. képviselőtársam volt az elnöke. Most az a követelés merült fel, hogy ezt az ügyet és ezt az elszámolást egy parlamenti bizottság elé utaljuk. Bocsánatot kérek, én nem vagyok hajlandó semmiféle parlamenti bizottsággal sem a legfelső számvevőszék intézkedéseinek, sem azon alkot­mányos fórumok intézkedéseinek prejudikálni, amelyek ebben a kérdésben dönteni hivatvák. Mert alkotmányunk szerint a zárszámadások felül­bírálása elsősorban a legfelsőbb számvevőszék elé tartozik. Rassay Károly: Be sincs állítva a költség­vetésbe ! Gr. Bethlen István ministerelnök : A jelentés, amelyet a bizottság elkészített és a pénzügy­minister jelentése máris felterjesztetett a legfel­sőbb számszékhez, (Helyeslés halfelől.) amely annak idején, amikor az illető zárszámadási év ügye ide a Ház elé kerül, a maga jelentését a Ház elé fogja terjeszteni és a zárszámadási bizottság, vala­mint a Ház plénuma abban a helyzetben lesz, hogy ebben a kérdésben megfelelő határozatot hozzon. (Felkiáltások hälfe 1 61 : Mikor ?) Rassay Károly: Majd három év múlva ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Bocsánaott kérek, ha ez a parlamenti bizottság ma ki is kül­detnék, azért nem vagyok hajlandó ezeket a fóru­mokat elkerülni (Felkiáltások hälfe 1 öl : Mi sem !) és a parlamentnek ez a bizottsága akármilyen határozatot hoz is, az nem lehet mérvadó, mert mérvadók csakis azok az alkotmányos és törvényes fórumok lehetnek, amelyek e tekintetben fenn­állanak. Rassay Károly : Az a kérdés, mit mondott az állami számszék elnöke ? Az már mondott valamit ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Most, ezelőtt néhány nappal tétettek át az iratok hozzám. Rassay Károly : Nem ; már előzőleg ott voltak ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Annak a követelésnek teljesítése, hogy ezt a kérdést idő előtt vegyük elő és tárgyaljuk, már azért sem lehet­séges, mert — és Rassay t. képviselőtársam ma délelőtt egy másik kérdést is vetett fel a zárszám­adásokkal kapcsolatban, amiből azt a meggyőző­dést nyertem, hogy ő mint törvényhozó nincsen tudatában ennek — a zárszámadások mikénti berendezésére nézve az 1920 : XXVII. tc.-ben intézkedés történt. Ennek a törvénynek 6. §-a ugyanis ugy intézkedik, hogy (olvassa) : »Az 1916—17., 1917—18., 1918—19. és 1919—20. költségvetési évekre vonatkozólag az 1897 : XX. te. értelmében összeállítandó állami zárszámadá­sok helyett az 1916—17. és 1917—18. költségvetési évekre, továbbá az 1918 július 1-től 1918 október 31-ig, 1918 november 1-től 1919 március 20-ig, 1919 március 21-től 1919 augusztus 6-ig és végül 1919 augusztus 7-től 1920 június végéig terjedő időszakra a m. kir. ministerium s a magy. kir. legfőbb állami számvevőszék elnöke által egyet­értőkig megállapítandó alaki berendezéssel és az ugyanezek részéről megállapítandó záros határ­időig a történt utalványozásokat előirt be­I vételeket feltüntető oly kimutatások térj észten-

Next

/
Thumbnails
Contents