Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-199

A Nemzetgyűlés 199. ülése 1921. évi június hó 1-én, szerdán. 327 dők a törvenyhozás elé, melyekből az egyes fentemlitett időszakokra nézve az államháztartás vitele elbirálható legyen.« Rassay Károly: Nagyon jól ismerem ezt.' Ezt kifogásolom. Gr. Bethlen István ministerelnök : Itt törvényes intézkedés van, amelyet a kormány respektálni köteles és nagyon sajnálom, de nem vagyok abban a helyzetben, hogy akár q, képviselő ur, akár más képviselő urak részéről előterjesztett és ezzel ellentétes kivánságokat honoráljak. Rassay Károly : Ez ellentétben áll egy előző felhatalmazási törvény rendelkezéseivel. Huszár Károly : Mindig az utóbbi érvényes. (Mozgás half elől.) Gyömörey György : Van alaptörvény ! Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! Eddigi fejtegetéseimben elmondtam, hogy mely kivételes rendeleteket kivan a kormány egyelőre érvényben tartani, melyeket óhajt megszüntetni és melyeket kivan törvénnyel pótolni. Kifejtettem azt is, milyen ütemben kivánja a kormány helyreállitani a közszabadságokat, és ledönteni azokat a korlátokat, amelyek a közszabadságok útjában állanak. Az a kérdés már most, hogy helyes-e politikailag ez az ütem, hogy nem túlzott félénkség, nem jogosulatlan aggodalom diktálja-e. ezt a lassúbb tempót, amelyet a kormány be akar tartani, és nem volna-e helyesebb talán módszer és az a tempó, amelyet a tisztelt ellenzéki képviselő urak kivannak, hogy a közszabadságok egy csapásra állíttassanak helyre. T. Nemzetgyűlés ! Ennek a kérdésnek eldöntése nézetem szerint nem lehet teoretikus és elvi kérdés . .. Rassay Károly : Az ostromlott vár politikája. Gr. Bethlen István ministerelnök : ... ez tisztán a gyakorlati, praktikus politikának kérdése, Mert ha a közszabadságok helyreállíthatok anélkül, hogy ebben az országban a közrend, a közbiztonság, H társadalmi béke és nyugalom ezáltal veszélyeztetve legyen és anélkül, hogy gazdasági életünk megrázkódtatásoknak tétetnék ki, akkor bűn volna az én felfogásom szerint is, ha csak egy percig is késnénk a közszabadságok helyreállitásával. Ha azonban igaz az, amit állítok, hogy máról holnapra veszélyes volna a közrendre és közbékére, veszélyes volna a köznyugalomra, ha mi azon erősebb eszközöktől megfosztatnánk, amelyek segítségével a közrendet f entartani és biztosítani képesek vagyunk, akkor, azt hiszem, nekünk van igazunk és helytelen volna, ha a kormány tisztán azért, hogy talán népszerűséget arasson, eltekintene %ttól a kötelességétől, hogy még népszerűségének feláldozásával is a közrendet biztosítsa. (Helyeslés half elől.) Nézzünk tehát körül, t. Nemzetgyűlés, hogy áll ez a kérdés ? H elyreállott-e Európában a nyugalom, és milyen erők törekszenek arra, hogy Magyarország megint a forradalom és a züllés posványába taszittassék ? (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Bátor vagyok rámutatni, hogy ebben a tekintetben egyetlen egy ország sem áll olyan roszszul, mint Magyarország. Mert tudom, hogy egész Európában van bolsevista propaganda, amely nagy anyagi eszközökkel támogattatik Moszkvából és hogy ez a propaganda nemcsak Európát, hanem az egész világot felölelte. Tudom azt is, hogy ez a propaganda itt nálunk is működik. Rassay Károly : Le kell fogni ! Gr. Bethlen István ministerelnök : De más országokban nincs még két külön propagandisztikus centrum, amely mindent elkövetne, ugy mint a bécsi és a körülöttünk létesült kis entente területén lévő apróbb centrumok ( ügy nan ! Ugy van !) amelyek mindent elkövetnek arra, hogy a forradalmi jelenségek ebben az országban újból 6 felszabaduljanak és itt a közrend megbontassék. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Kik azok ? Hol vannak !) Huszár Károly: Pécs és Bécs! Balla Aladár : Tessék leleplezni ezeket ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Kérem, jövök a leleplezéssel. — Európában a köznyugalom még nem állott helyre. Hiszen aki újságot olvas, láthatja ezt nap-nap után. A Spartacusmozgalmak Németországban két-három hónaponként újból és újból fellobbannak. Elég, ha rámutatok arra, hogy Olaszországban fascistákra van szükség, mert a közhatalom és állami erő nem elegendő arra, hogy a közrendet fenntartsa. (Zaj a baloldalon.) Rámutatok arra, hogy Angliában a sztrájkok, sőt néha még a sinieinok mozgalma is többé-kevésbé mind bolsevista alappal bírnak. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Rámutatok arra, hogy szomszédainknál a bolsevista mozgalom mindenütt ma is még erős. De kérem, nekünk vannak bécsi emigránsaink is, akik még a saját külön szempontjukból is mindent elkövetnek, hogy itt a rend felbomolj ék, mert csak a rendetlenségben prosperálhatnak ők. (Felkiáltások balfelől : A bosszúvágy hajtja őket !) És ha rámutatok arra, hogy a tőlünk elszakadt területeken bizonyos központok alakultak — Pécs, Baja, Mohács —• és ezen államok területén a magyar bolsevisták menedéket találtak, azt hiszem, hogy a mi helyzetünk egészen más, mint azoké a nagy nyugateurópai nemzeteké, amelyeknek mindezektől nem kell félniök. (Ugy van! jobb felől.) Mert mi a célja ezeknek a centrumoknak. Ezeken a területeken a magyarokkal szemben a főcél az, hogy kitenyésztéséének azok az árulók, akik megbontják a magyarok sorait és a nacionalizmus gondolatát ott megölik ; (Ugy van ! Ugy van !) a másik pedig az, hogy olyan gócpontok legyenek, amelyek nemcsak diplomáciai téren, hanem forradalmi eszközökkel is mintegy gyűrűvel veszik körül Magyarországot, amikor már nem a fegyvereknek, hanem a forradalmi propagandának az erejével lehet egy országot legyűrni. (Ugy van! jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Bátor vagyok ebben a tekintetben egynéhány esettel előállni. (Halljuk!