Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-199

318 A Nemzetgyűlés 199. ülése 1921. évi június lié) 1-én, szerdán. felfogásom szerint ebben az országban jogrend van. (Igaz! Ugy van! Helyeslés.) Az a meggyőződésem, hogy nálunk nagyobb jogrend van, mint szomszédainknál és mint a legtöbb európai államban, kivéve talán egypár neutrális államot. És akkor, amikor egyes tisztelt képviselő urak a jogrend helyreállítását, mint célkitűzést tették maguk elé, nézetem szerint egészen helytelenül jártak el. (Igaz! Ugy van!) Mert egészen más dolog a jogrend helyreállítását követelni és megint más dolog a szabadságjogok korlátainak megszüntetését követelni. (Igaz! Ugy van!) Rassay Károly: Ezt mondtuk! Gr. Bethlen István ministerelnök. Mert ha itt a képviselő urak a jogrend helyreállítását követelik, mi tudjuk, hogy mit értünk ez alatt és hogy mit akarnak érteni alatta talán a képviselő urak is, de odakint ezt rögtön propagandaeszközül használják fel annak bizonyítására, hogy itt ebben a parlamentben igenis vannak képviselők, akik igazolják azt, hogy mindazok a hazugságok és mindazok a perfid rágalmak, amelyekkel Magyarországot üldözik még a mai napig is, igazak. (Igaz! Ugy van!) Én tehát óva intem a tisztelt képviselő urakat attól, hogy a nomenclaturának ilyen összecserélésével éljenek. (Helyeslés.) Ebben az országban jogrend van. Mert mi a jogrend? (HalljuJc! Hallj tik ! a szélsőbaloldalon. Ha egy országban jogrend van, akkor ott mindenki, aki a jog vagy a törvény ellen vét, a maga büntető birája elé kerül. Ez az egyik feltétel. A másik pedig az, hogy a rend valóban a jog szellemének megfelelő rend legyen. Azt hiszem, beszédem rendjén mindkét tételt be fogom igazolni. Mert bocsánatot kérek, az, hogy az adminisztráció, hogy a kormányzat a szabadságjogok tekintetében bizonyos hatékonyabb ellenőrzést biztosított a maga részére, ez még nem jelenti azt, hogy ebben az országban nincs jogrend, csak annyit jelent, hogy a jogrend egy bizonyos formája áll fenn, amely a kormányzat ellenőrzését momentán hatékonyabbá teszi. (Igaz! Ugy van!) Es most rátérek a szabadságjogok kérdésére. (Halljuk! Halljuk!) Itt mindjárt tiltakoznom kell azon inszinuáció ellen, amely •sok képviselő ur beszédéből kicsendült, mint hogyha a kormány mindenáron a szabadságjogok korlátozása mellett akarna állást foglalni, holott programmbeszédemben kifejtettem, hogy a szabadságjogok korlátozását fokozatosan meg akarjuk, szüntetni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Igenis, meg akarjuk szüntetni, de nem márólholnapra, hanem fokozatosan, abban az ütemben és abban a mértékben, ahogyan ez lehetséges anélkül, hogy a közrend és a társadalom nyugalma ezáltal veszélyeztetve legyen. (Élénk helyeslés.) Balla Aladár : így indokolnak minden abszolutizmust Î Gr. Bethlen István ministerelnök: Azt hiszem, a leghelyesebben teszem, t. Nemzetgyűlés, ha végigmegyek az összes felvetett kérdéseken. Kezdeni fogom a kivételes hatalomról alkotott törvényekkel; beszélni fogok a távírda-, posta- és telefoncenzuráról, a sajtócenzuráról, az egyesülési és gyülekezési jogról, a katonai biráskodásról, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) az internálásról és mielőtt igazolni kívánnám azt, ami nézetem szerint a mai körülmények között a legfontosabb, hogy miért szabad csak fokozatosan ledöntenünk a szabadságjogok korlátait, — példákkal és idézetekkel fogok itt előállani. (Helyeslés.) Rassay Károly: Annak ellenére, hogy nálunk nagyobb a jogrend, mint másutt. (Zaj a baloldalon.) Karafiáth Jenő : Halljuk ! Halljuk ! Rassay Károly : No, mi az ? Nem sportegyletben vagyunk! (Zaj a baloldalon.) Gr. Bethlen István ministerelnök: És beszélni fogok az amnesztia-rendeletről és a bécsi milliókról is (Halljuk! Halljuk!) T. Nemzetgyűlés! A kivételes hatalomról három törvényünk van: 1912. évi LXIIL, az ugyanezen évi LXYIII. és az 1914-ik évi L. te. Ezen törvénycikkek — eltekintve a háborús szükségletektől, a hadi szolgálatoktól — a rekvirálasokról is gondoskodtak és az egész közélelmezés rendszere tulajdonképen ezekben nyerte megokolását. A munkakényszer, az internals si kérdés, a magánjogi követelések stb., ezek mind e háborús törvények, illetőleg a kivételes hatalomról szóló törvénycikkek alapján állanak fenn. Ezen törvények alapján hat éven keresztül — illetőleg most már hetedik éve — kifejlődött itt egy nagy jogrendszer és e törvényekre felépült egy uj gazdasági élet is. Ezeket a törvényeket és az azokból kifejlődött rendeletek által létesített jogrendet és gazdasági életet nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni. Rassay Károly: Csak szaporítani nem kell a rendeleteket! Gr. Bethlen István ministerelnök: Ez nem szükséges és ezt nem is tesszük, de egyszerre nem lehet mindent megszüntetni, bizonyos fokozatossággal kell likvidálni a háború összes maradványait. Mert ha ma hirtelen, minden átmenet nélkül az ezen törvényekből folyó összes rendeleteket eltörölnénk, teljes jogbizonytalanság állna elő sok téren és bekövetkeznék a gazdasági élet egy olyan megrázkódtatása is, hogy, azt hiszem, maguk a t. képviselő urak kérnék, hogy méltóztassék ezeket a rendeleteket újból életbeléptetni. (Igaz! Ugy van!) Rassay Károly : De ilyen abszurdomot senki sem kivan! Gr. Bethlen István ministerelnök: Itt tehát kellő átmenetről kell gondoskodnunk s e tekin-