Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-199

A Nemzetgyűlés 199. ülése 1921. évi június hó 1-én, szerdán. 319 tétben bátor vagyok közölni a t. Nemzetgyűléssel, hogy már a legutóbbi minister tan ács elhatározta, hogy a kivételes hatalom alapján kiadott összes rendeleteket revizió alá veszi. Rassay Károly: Az 1920:1. tcikk már előírta ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Elhatározta a minístertanács, hogy meg fogja rostálni ezeket a rendeleteket, azokat, amelyek megszüntethetők, már most megszünteti, azokat pedig, amelyekre még szükség van, érvényben fogja tartani, illetőleg esetleg törvénnyel pótolja. (Elénk helyeslés.) Ezen revizió keresztülvitele után — ami azonban egy-két hónapot igénybe fog venni, ( Zaj a szélsőbal oldalon.) mert hiszen oly anyaghalmazról van szó, hogy egyik napról a másikra még a revizió keresztülvitele sem lehetséges — ide fogjuk hozni a kérdést jelentés alakjában a Nemzetgyűlés elé s a kormány esetleg a Nemzetgyűlés elhatározását fogja provokálni egyik-másik kérdésben. (Helyeslés.) Addig is méltóztassék tudomásul venni, hogy a kormánynak elszánt akarata az, hogy ott, ahol olyan rendeletek hozattak, amelyek ma talán egészen feleslegesek már, azokat megszünteti, illetőleg enyhíti. De ezt is csak olyan fokozatban tehetjük, hogy sem nemzeti életünk biztonsága, sem a gazdasági élet biztonsága ezáltal semmiképen ne veszélyeztessék. (Elénk helyeslés.) Ezzel áttérek a távírda-, a telefon- és a postacenzura kérdésére. Itt közölhetem azt, hogy a minístertanács a maga részéről már szintén elhatározta, hogy a távirati cenzúrát a belföldi vonatkozásokban megszünteti. Ebben a tekintetben a rendelet nemsokára, egypár nap múlva, meg is fog jelenni. Ami a külföldi vonatkozást illeti, a kimenő táviratoknál a cenzúrát szintén meg fogjuk szüntetni, nem tehetjük azonban ezt a bejövöknél, mert hiszen figyelemmel kell lennünk arra, hogy a külföldről egy nagy propaganda és agitáció folyik, bizonyos szálak fűződnek bentről kifelé és kívülről befelé és gondoskodnunk kell arról, hogy ezen szálakat ellenőrizni képesek legyünk. De itt is gondoskodni akarunk arról, hogy az üzleti élet, amely eddig külföldi vonatkozásaiban gyakran szenvedett azáltal, hogy a táviratok két-három nappal később adattak le, olyan táviratok, amelyekben tulajdonképpen rendőri szempontból semmi lényeges nem foglaltatik, a jövőben ne szenvedjen kárt; itt is gondoskodni kívánunk arról, hogy ezen táviratok azonnal kézbesittessenek, mert hiszen az üzleti élet fennakadását előidézni nem szabad. Ami a telefoncenzurát illeti, telefoncenzura abban az értelemben, hogy a telefonálások megszakittatnak, vagy a beszélgetések megszüntettetnek, nem gyakoroltatik. De igenis bizonyos telefonellenőrzés gyakorlatban volt., (Egy hang a balközépen : Ma is van !) Ma is gyakorlatban van, azonban méltóztassék tudomásul venni, hogy sokkal liberálisabb színezetben tündöklő országokban ez szintén gyakorlatban van, és miután ez az intézkedés semmi tekintetben nem feszélyezi a közönséget, mert hiszen akinek rossz mondanivalója nincs, az bátran beszélhet a telefonon és a közönséget ez eddig sem feszélyezte, ebben a tekintetben változást előidézni nem lehet. Ami a postai cenzúrát illeti, ezen a téren sem tehetünk egyelőre változást. Olyan tömegével zúdítják a külföldről ennek a szerencsétlen országnak nyakára a legszennyesebb propaganda-iratokat, hogy én, ha a t. képviselő uraknak idejük van és egyszer felfáradnak a ministerelnökségre, bemutathatom, hogy csak a budapesi főpostán naponkint két-három zsáknyi ilyen szennyiratot gyűjtenek össze. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, ott vannak nálam. Kerekes Mihály: Nem vonom kétségbe! Gr. Bethlen István ministerelnök: Nem szüntethetjük meg ezen postai cenzúrát még a belföldi vonatkozásokban sem, mert bizonyítani fogom, hogy igenis rejtett, földalatti bolsevista agitáció nagy mértékben folyik ebben az országban. (Egy hang jobboldalon : Még földfeletti is !) Es amig ennek tanulságaival találkozunk postán és más téren, addig nem lehetünk abban a helyzetben, hogy az ország rendjét és nyugalmát ennek, a propagandának egyszerűen odadobjuk. Áttérek, t. Nemzetgyűlés, a sajtócenzura kérdésére. (Halljuh ! Halljuk !) Sajtócenzura, amint méltóztatnak tudni, tulajdonképen nincs, hanem van sajtóellenőrző-bizottság, ami lényeges különbség, mert hiszen a sajtóellenőrző-, vagy helyesebben sajtótájékoztató-bizottság nem bir olyan jogkörrel, amilyennel a normális sajtócenzura bir. Erre vonatkozólag bátor vagyok felolvasni a ma érvemében lévő 1616/1921. ministerelnöki rendeletet, amely a sajtóellenőrzés korlátozása folytán adatott ki, s amely megállapítja a sajtótájékoztató-bizottság hatáskörét. Az 1. § így szól (olvassa): »Az 1920. évi október 30. napján ilyen és ilyen ministerelnöki szám alatti rendelettel felállított ministerközi sajtótájékoztató-bizottság hatásköre csupán arra terjed ki, hogy véleményt nyilvánítson abban az esetben, ha valamely lapban közzétételre szánt közlemény a 12 001. igazságügyministeri számú rendelet és az 1920. évi VI. törvénycikkben emiitett állami érdekeket közvetlenül veszélyezteti. Ehhez képest a sajtótájékoztató-bizottságnak intézkedési joga nincs. Ez a bizottság csupán a sajtó munkájának megkönnyítésére szolgáló véleményező szerv, amelynek igénybevétele nem kötelező. A bizottság nem is nyilváníthatja véleményét olyan közlemények tekintetében, melyek a 12.001/1914. ministerelnöki számú rendeletben és az 1920. évi VI. törvénycikkben emiitett állami érdekeket közvetlenül nem veszélyeztetik. A ministerközi sajtótájékoztató bizottságnak az a véleménye, hogy valamely közlemény