Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-199

À Nemzetgyűlés 199. ülése 1921, évi Junius hó'1-én, szerdán. 295 tökéletes képet kapjon. À 140 millióra vonatkozólag állítólag történt egy elszámolás. Balla Aladár: Ki előtt? Rassay Károly: Azt is hallottam, hogy ez az ügy egy parlamenti bizottság elé került. Ez ellen már a múltkor tiltakoztam és most is tiltakozom, mert a magyar parlamentnek ezen 140 millió elszámolásába eddig még semminemű betekintése nem volt. Igen előkelő urakat felkért az akkori kormány elnöke s megbízta őket azzal, hogy ezeket a milliókat, azoknak az elszámolását ellenőrizzék. Állítólag ellenőrizték, azonban... Simonyi-Semadam Sándor : Nem a kormány elnöke kérte fel őket! B. Szterényi József: Az is! Simonyi-Semadam Sándor : Az is S Rassay Károly: Ugy tudom, hogy a kormány elnöke is. Azonban ez mellékes. Én azt kívánom leszögezni, hogy a magyar Nemzetgyűlésnek ennek az ellenőrzésébe semmi beleszólása nem volt. Azt hiszem, hogy itt nincs más hátra, mint hogy a Nemzetgyűlés az állami számvevőszék elnökétől haladéktalanul jelentést kérjen ide a Nemzetgyűlés színe elé arra nézve, hogy hogyan számoltatott el ez a 140 millió korona. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Vázsonyi Vilmos: Ez az indítványa Beniczkynek ! Rassay Károly: Annál inkább kell kérnem ezt, mert szokatlan jelenségeket látok ennek az összegnek elszámolása körül. (Zaj.) Nevezetesen Hajós Jenő követségi titkárnak különféle afférje támadt ezen pénz elvételéből kifolyólag külügyi tisztviselőkkel szemben, akik ránézve sértő állításokat dobtak bele a közvéleménybe. 0 ezek ellen a bíróságnál rágalmazási pert indított azzal az elhatározással, hogy saját polgári becsületének megvédése céljából ott a bíróság előtt ezt az ügyet nyíltan le fogja tárgyaltatni. Csodálatos módon, három hónapi huza-vona után, miközben Hajóssal alkudozások folynak, a külügyministerium egyszerűen megállította az lefolytatását, beállította a tárgyalást azzal, hogy a királyi ügyészséghez megkeresést intézett, mely szerint csak felhatalmazás alapján volna ez a büntető ügy folytatható, s ezt a felhatalmazást Ő az illető követségi titkárnak pedig nem adja meg. (Mozgás a baloldalon.) B. Szterényi József: Miért? Rassay Károly: Azzal az indokolással nem adja meg, hogy ennek az ügynek tárgyalása Magyarország nyugalmának feldulására lenne alkalmas. (Derültség a baloldalon.) Amikor ezen furcsa jejenségeket látom, akkor kívánnom kell, hogy ez az ügy illetékes fóruma előtt, a számvevőszék előtt teljes, szabályszerű részletezéssel letárgyaltassék és a Nemzetgyűlés és a közvélemény megnyugtatása végett ebben az ügyben ide a számszék elnöke jelentést tegyen. Balla Aladár: Nagyon helyes! Rassay Károly : Nagyon kérem a pénzügyminister urat, hogy támogasson minket ebben a kívánságunkban, mert hisz<n az ő valutajavításához és pénzügyi politikájához, azt hiszem, nem nélkülözhető az állam hitele, amelyet a külföldön mindenütt fel kell kelteni. Hiába minden zsenialitás, egy pénzügyi kritikus helyzetből bizalomkeltés és hit nélkül kibontakozni nem lehet. (Ugy van! balfelöl.) Ennek a hitnek felkeltéséhez pedig kell annak a tudatnak megérlelése, hogy itt egy fillér az állam pénzéből illetéktelen helyre el nem folyhat. (Ugy van! bal felöl.) Azért kell nekem kívánnom, hogy ez a 140 millió korona és az ujabban Beniczky Ödön képviselőtársam által... Szilágyi Lajos : Bemélem, hogy a pénzügyminister ur támogatja Beniczky indítványát. Rassay Károly :... bedobott ujabb kérdés is : a fővezérségnek, a szegedi kormánynak, a különítményeknek pénzkezelése, a megfelelő állami szemvevőszéki fórum által sürgősen megvizsgáltassák. (Helyeslés a szélsöbalóldalon.) Huszár Károly: Ez természetes! Rassay Károly: T. képviselőtársam azt mondja, hogy ez természetes. Én ugy érzem, hogy mivel már másfél év elmúlt, és ezt nekem kívánnom kell, ez a körülmény semmi esetre sem mutatja azt, hogy ez természetes, legalább nem azok előtt, akiknek intézkedniük kellene ebben a dologban. Huszár Károly: A zárszámadásvizsgálóbizottsághoz tartozik! Rassay Károly: A t. képviselőtársam téved, mert ez nemcsak a zárszámadásvizsgáló-bizottsághoz tartozik. Bátor leszek alkalomadtán kimutatni, hogy ez igenis a Ház költségvetési jogával van szoros összefüggésben, s nem lehet azt egyszerűen azzal elintézni, hogy a zárszámadásvizsgáló-bizottság elé tartozik. Balla Aladár: A Ház elé tartozik minden! Nem lehet semmiféle titkos konventikulumban elintézni ! Huszár Károly : En nem titkolódzóm. Mikor a zárszámadási bízottság letárgyalta, akkor tartozik a Ház elé. Rassay Károly: Három év múlva! Elnök : Figyelmeztetem Huszár Károly képviselő urat, hogy minden kérdés, amely az ország pénzére vonatkozik, abban a percben tartozik a Ház elé, amelyben valamelyik képviselő ur felveti. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Huszár Károly : Félreért az elnök ur is. Akár ma idehozhatjuk. Elnök : Méltóztassék feliratkozni és a teóriáját kifejteni. (Derültség.) Rassay Károly : Nem hagyhatom még szó nélkül azt, hogy a kormány már az első felhatalmazási törvénynél, az 1920. évi IV. tcikkben egy igen különös törvényalkotási módszert honosított meg, nevezetesen azt, hogy abba a felhatalmazási törvénybe olyan rendelkezéseket