Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-199

296 A Nemzetgyűlés 199. ülése 11 vett fel, amelyek az államháztartás vitelével semminemű nexusban nincsenek. Nemcsak a törvény, amely e tekintetben tilalmat állit fel, hanem a dolgoknak természetes rendje is tiltakozik az ellen, hogy egy költségvetési törvénybe oda nem tartozó, az állam háztartásával szoros összefüggésben nem álló törvényes rendelkezések felvétessenek. Kénytelen vagyok utalni arra, hogy ilyen törvényalkotási módszer a mi jogrendünkben lassanként teljes káoszt fog létrehozni. Lassanként ott tartunk már, hogy nemcsak az adófizető polgárok, hanem a jogtudósok, ügyvédek sem tudnak kiigazodni, hogy hol és miképen vannak elrejtve a legsúlyosabb anyagi kihatású törvényes rendelkezések. Volt a múltban is példa arra, hogy a költségvetésbe felvettek egy-egy más vonatkozású rendelkezést is azonban az legalább szoros összefüggésben volt az állami háztartás vitelével. Ez is azonban oly kivétel volt, amely ellen mindig tiltakoztak. Minthogy ugy látom, hogy ezt a rendszert a pénzügyminister ur is átvette elődjétől, és a sommás zárszámadáshoz hasonlóan sommás törvényhozást is kivan itt meghonosítani, a magam részéről ez ellen felemelem tiltakozó szavamat. Ha pedig nem lehet az 1897. évi XX. te. 14. §-ának rendelkezése szerint már a költségvetési törvénybe sem felvenni ilyen oda nem tartozó rendelkezéseket, azt hiszem, nem kell bővebben magyaráznom, hogy az indemnitási törvénybe még kevésbbé lehet, mert hiszen a helyes jogi felfogás szerint az indemnitási törvénynek élettartama már maga fodrozva van azzal, hogy csak addig van hatályban, amig a költségvetési törvény a helyére nem lép, vagy pedig egy uj felhatalmazási törvény fel nem váltja. Mielőtt a pénzügyi kérdéseket lezárnám, méltóztassék megengedni, hogy foglalkozzam egy másik kérdéssel is, amely látszólag ugyan nem pénzügyi kérdés, de amely végeredményben mégis csak anyagi kérdéssé alakul, ós ez : a civiles katonai hatóságok jogkörének végre már egyszer törvényhozási utón való tisztázása. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés! Nem tudom, hogy képviselőtársaim közül kik vannak tisztában azzal, hogy tulajdonképen mik azok a katonai nyomozók. Én megvallom őszintén, hogy nem tudom. Nem tudom, hogy milyen alapon kreálták ezt az intézményt, nem tudom, hogy mi az ő törvényes hatáskörük, nem tudom, hogy kikre terjed ki a hatáskörük, én csak azt tudom, hogy vannak, élnek és nagyon is működnek. (Zaj.) Hogy nyomoznak, HZ H legkevesebb, t. Nemzetgyűlés ! Kerekes Mihály: Botoznak. Rassay Károly : Ugy csinálják azt, mintha komolyan az volna a feladatuk, hogy nyomozzanak. Hogy miképen nyomoznak, arra csak egy példát mondok el. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Egy vidéki városban az érettségi vizsgálaton 21. évi június hó 1-én, szerdán. állítólag valami visszaélés történt, nem tudom, hogy mi volt az a nagy crimen ; azt hiszem, elárulták a témát, vagy egyik a másiknak csempészte át az Írásbeli dolgozatot. (Zaj. Elnök csenget.) Kénytelen vagyok megállapítani, hogy ebben az ügyben pl. a balassagyarmati katonai T. osztály nyomoz . . . (Derültség a szélsőbaloldalon.) Usetty Ferenc: Ez őrület! Rassay Károly." . . . és izgalomban tartja az egész várost az ő rémes, misztikus nyomozásával. Dräxler János : A kultuszban pedig alig tudnak róla. (Zaj.) Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! A nyomozás hasonló módon folyik egyéb téren is. Rupert Rezső : Mindegyik képviselőnek nyomában egy nyomozó jár. Rassay Károly: Nemrégen felkeresett egy szerencsétlen anya, aki elmondotta, hogy 16 éves gyermekét a körletparancsnokság rendeletére letartóztatták és immár négy napja van a Mária Terézia-laktanyában. (Zaj.) Sándor Pál : Katonaköteles ! Bródy Ernő : A törvény értelmében nem szabad fiatalkorút letartóztatni. (Folytonos zaj. Halljuk! Halljuk!) Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Én őszintén megvallva, sok esetet láttam már a katonai nyomozások során, de soha, egyben sem vállaltam mint ügyvéd a képviseletet, hogy megtartsam azt az immunitásomat, hogy itt a Nemzetgyűlés előtt szóvátehessem az ügyet. A jelen esetben is mint ügyvéd elhárítottam magamtól azt, ellenben igenis, mint képviselő, érdeklődtem utána és akkor kiderült, hogy ez a nyomozó osztály valami rémes dolgot tárt fel, amely felterjesztetett még a honvédelmi minister úrhoz is, úgyhogy mikor a honvédelmi minister urat, akinek igazán a legnagyobb tisztelettel adózom és akinek talán inkább az erején múlik, mint a jóakaratán . . . Csizmadia Sándor: Az erőtlenségén. Rassay Károly :... hogy ezekben a dolgokban egyszer rendet teremtsen, megkérdeztem ebben az ügyben, még a tisztelt minister ur is azt mondta, hogy igen, emlékszik rá, itt az entente részére valami titkos jeleket adtak le. Lassanként azután valamiképen kialakult a helyzet, hogy annak a szerencsétlen 16 éves fiúnak mániája volt, hogy ő elektrotechnikai kísérleteket végez ós így a rádióállomással is akart kísérletezni. Valamiképen összekerült egy társasággal, amelytől ilyen radioállomásrészeket vett. És folyt nagy képpel a nyomozás, amely azzal végződött, hogy tényleg valahol lopás történt, elloptak egy rádióállomást és a katonai hatóság is megállapította, hogy az a 16 éves fiu ártatlanul került ebbe az ügybe, és ezért végül szabadlábra is helyezte. Méltóztassék elképzelni, hogy mi lehet az ilyen Dreyfussügyékből, amelyek igy indulnak meg,, ahol