Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-198

A Nemzetgyűlés 198. ülése 1921. évi május hó 31-én, hedden. 271 Vázsonyi Vilmos : Miért % Ma is küzdök ellene ! Gr. Andrássy Gyula: Akkor, amikor itt felforgató irányzatok voltak, ő a helyén maradt, kiállott a bástyára és felvette a küzdelmet. Bárcsak többen lettek volna a zsidók közül olyanok, mint ő, akkor ma nem volna az antiszemitizmus olyan mélyen a lelkekben, mint igy. De minthcgy ez igy van, igen kérem a t. képviselő urat, ne akarja avval védeni a faját, hogy mindenkit bepiszkol, (Ugy van! a középen.) A t. képviselő urnák egyes adatai részben igizak ; igenis, azok, amiket felhozott, hozzájárultak a veszteséghez. De a csupa fától mégsem látja az erdőt, mert a fő ok, amiért elvesztettük a háborút, nem ez. Nem fő ok, hegy Ausztria vagy Németország elárult bennünket, mert Németország negyban és egészében a leglojálisabban küzdött velünk, (Ugy van/ halfelöl.) ezt most utólag kötelességemnek tartom kimondani. Nem is az volt a fő ok, hegy a hadvezéreink hibákat követtek el, mert a mi hibáinkkal szembsn állottak az entente hibái is, hanem az az egyszerű ok, hegy sokkal erősebbek voltak, többen voltak és végül ez a túlerő győzött le bennünket. A mi hibáink főleg ott okozták végkatasztrófánkat, ahol a mi hibáink járultak hozzá ahhoz, hegy ellenségeink számát szaporították. Ez a döntő motívum. A forradalmak elősegítették a vereséget, és főleg lerontották a békét. Én a forradalomnak nem is azt vetem főként a szemére, hegy a vereséget okozta, mert — mondom — azt nem kerülhettük volna el még akkor sem, ha nem lett volna forradalom ; akkor a háború tovább tartott volna, de végül ez az óriási túlerő, amellyel szemben állottunk, az az óriási gazdasági, katonai, pénzügyi túlerő letört volna bennünket. A legborzasztóbb vétke a forradalomnak az, hegy megakadályozta, hegy akkor legyen katonánk, amikor M?gyarország védelméről volt szó. (Igaz ! Ugy van !) A Visztulánál vérzett a magyar számtalan ezrével, (Zaj. Elnök csenget.) de akkor, amikor arról volt szó, hegy szeretett hazánkat, a Kárpátokat védjük meg, akkor belenyúlt ez a defaitista forradalmi banda és megakadályozta azt, hogy tűrhető békét kössünk. (Ugy van! Ugy van!) Ez a vétke, amit nem mos le semmiféle Sándor Pál, nem mos le semmiféle argumentáció, (Ugy van ! Ugy van !) mert le voltunk fegyverezve és mert teljesen harcképtelenek voltunk akkor, amikor tárgyalni kellett volna. Minderről nagyon szívesen vitatkoznám bővebben is, de mondom, a házszabályok értelmében ezt nem tehetem és rá kell térnem azokra a személyes támadásokra, amelyeket a t. képviselő ur ellenem intézett. (Halljuk ! Halljuk !) Először is azt mondja, hogy én vak, teljesen vak voltam, mikor 1918 október 26 vagy 28-án nem láttam, hogy forradalom van. És ezt azzal akarja bizonyítani, hogy Windísch-Graetz herceg barátom a memoirjában azt a tényt, hogy én Czerninnek — nem a volt külügyministernek, hanem a külügymin ister testvérének — azt a pro pozícióját, hegy a király Őfelsége szólítsa fel az entente-ot arra, hegy vonuljon be Bécsbe és Budapestre, a legridegebben és leghatározottabban visszautasítottam, azzal indokolja, hegy én akkor azt mondtam volna, hegy hiszen forradalom veszélye ugy sincs. Ebben az emlékezőtehetsége mindenesetre cserbenhagyta Windísch-Graetz herceget, mert az indok egészen más volt. Az indok, amelyre rámutattam, a következő volt : Akkor nem volt békénk az entente-tal, fegyverszünetünk sem volt. Én azt mondtam, hegy ha őfelsége a király felszólítja az entente-ot, hogy rögtön csapatokat küldjön Bécsbe és Budapestre az ő trónjának védelmére, ezt az entente nem fegja megtenni annál az egyszerű oknál fegva, hogy nem küldhet rögtön a bázistól távol egyes csapattesteket, hanem a dole g ki fog tudódni és ennek következtében azzal fogják vádolni — és joggal — a királyt, hegy az ellenség?s haderőkkel akarja a saját trónját fentartani. (Ugy van ! Ugy van !) Rámutattam arra, hegy Oroszországban a forradalomnak ez lett a végső indítóoka ; ezért pusztult el a cár, mert azzal vádolták, — és nem tudom, talán joggal — hegy a németek segítségével akarja magát fentartani. Én tehát ebből a szempontból, mint célszerűtlent és mint a királyi jegokba és kötelességekbe ütköző tényt utasítottam ezt vissza, nem pedig azzal, hegy forradalom nincs. Azt a naivitást senki sem teheti fel rólam, hegy október 27-én azt hittem volna, hogy forradalom nincs. Hiszen egész vállalkozásomnak kiindulópontja az a meggyőződés volt, hogy a forradalom küszöbön van ; mindenki, aki velem akkor beszélt, tudhatja, hegy én már tisztában voltam azzal, hogy órák, percek választanak el tőle és hegy a leggyorsabb, legerélyesebb akció menthet csak meg. Épen ezért vállalkoztam erre a reám nézve egyénileg oly rendkívül nehéz, oly rendkívül fájdalmas misszióra, hegy Németországtól elszakadva, a külön békét felajánljam. Mert akkor az volt a nézetem, — erre még visszatérek — hegy a forradalom legfőbb oka az volt, hogy a me gyár publikum azt hitte, hogy mi még tovább akarjuk folytatni a háborút,, annak ellenére, hegy már hivatalosan kijelentették, hegy a háborút elvesztettük ; hogy mészárszékre akarjuk küldeni ezentúl is a magyar fiatalságot és hegy Károlyinak az entente-tal való kapcsolata folytán csak ők tudják a gyors békét meghozni. Az volt a meggyőződésem, hegy a forradalmat csak akkor lehet megakadályozni vagy helyesebben legyőzni, — mert akkor már teljesen megelőzni nem lehetett, csak legyőzni —ha gyorsan megtörténik mindaz, ami szükséges a béke biztosítására és ha ugyanakkor itt az országban a legnagyobb eréllyel lépünk fel a