Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-191

A Nemzetgyűlés 191. ülése 1921. évi május hó 20-án, pénteken. 19 másik résznek, ezt nem lehet kivételes gyülekezési jognak nevezni, hanem ez gyülekezési szabadság az egyik számára, a gyülekezési szabadság megvonása a másiktól. Orbók Attila: Csak tülekedési szabadság! (Zaj és közbeszólások a f középen.) Vázsonyi Vilmos: En nem vagyok vörös, tehát engem nem érdekel a kérdés. (Egy hang a középen : Mért nem beszéltél két év előtt igy !) Csizmadia Sándor: Te meg nem beszéltél sohasem. (Derültség a szélsóbalóldalon.) Elnök : Kérem Csizmadia és Huber képviselő urakat, szíveskedjenek beszélgetéseiket künn elvégezni. Csizmadia Sándor: Akkor elbújtak! Elnök : Csendet kérek, Csizmadia képviselő ur! Somogyi István: Én nem bújtam el. Csizmadia Sándor : Nem sikerült elbújni ! Vázsonyi Vilmos: T. Nemzetgyűlés! Nemcsak kivételes büntetőjoggal, kivételes közigazgatási joggal, hanem kivételes magánjoggal is állunk szemben. Ez

r legkevésbé indokolható. Somogyi István: Éljen a mozirendelet! Vázsonyi Vilmos: A mozirendelet nem fáj nekem annyira, mint azt a t. képviselő ur hiszi. Somogyi István : Nem is mondom ! Vázsonyi Vilmos : En egészen más szempontból tárgyalom ezt a kérdést. (Zaj a középen.) Azóta gyászszalaggal járok folyton, annyira fáj. (Derültség a szélsóbalóldalon.) Az 1912: LXIII. te. és az 1914: L. te. azok, amelyek a kivételes magánjogi intézkedésekre a kormányt felhatalmazzák. Az előbbi vonatkozik a követelések érvényesítésére, a másik pedig a háború következtében előállott rendkívüli magánjogi viszonyok szabályozására. A háború helyébe lépett a közbiztonság, közrend és külügyi érdek. Teljesen elszoktunk attól, — mert ezeket a kivételes rendelkezéseket nem kaptuk meg és ezek a Ház elé nem jöttek — hogy figyeljük, valahányszor ilyen kivételes rendelet keletkezik, hogy megvan-e ennek a kellő összefüggése a felhatalmazási törvénnyel. Hát én állítom, hogy a magánjogi kivételes rendelkezések terén ott tartunk, hogy ezt az összefüggést nem tudjuk már megtalálni, (ügy van! a szélsóbalóldalon.) mert sem a háború következtében előállott magánjogi viszonyok rendezésének, sem behelyettesítve, külügyi érdekben előállott, közbiztonsági szempontból előállott magánjogi viszonyok rendezésének nem tekinthetem pl. a lakbérleti szabályoknak azt az intézkedését, mely szerint én nem magánjogi viszonyt szabályozok bérbeadó és bérbeadó között, hanem szabályozok egy viszonyt egy még nem létezett harmadik, a bérlő és a bérbeadó között. Bocsánatot kérek, hol állott elő a háború, a közrend, a közbiztonság, vagy a külügy érdeke szempontjából szükség arra nézve, hogy a háztulajdonos és a házbérlő jogviszonyába beleavatkozzék egy rendelet és azt mondja: Ezt a jogviszonyt én megszüntetem és ebbe a jogviszonyba beleállitok egy ismeretlen harmadikat? Milyen érdekből? Hol van itt a háborús érdek, közbiztonsági érdek, külügyi érdek, közrendi érdek? Rassay Károly: Egj harmadik érdekében! Vázsonyi Vilmos: Én mint jogász beszélek jogászokhoz, tisztán jogászi szempontból, tehát számomra nincs mozirendelet. Mert teljes joga van az államnak arra, hogy, ha egy jogot ad valakinek és az a jog időhöz van kötve, és az a jog lejár, joga van megadni, joga van meg nem adni. Hogy szép vagy nem szép, az más kérdés, de jogilag nem támadható. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Igaza van ! Vázsonyi Vilmos: Ellenben igenis, a lakásrendeletet támadom jogilag, ha azt mondom : a felhatalmazási törvénnyel ellenkezik az, hogy magánjogi jogviszonyba egy harmadikat, akivel semmiféle jogviszonyban nem állok, bele helyettesítsenek. Ez az, amire nincs felhatalmazás, ez az, amire a rendeletnek nincs joga sem mozi, sem trafik, sem italmérés, sem kávéház szempontjából, sem semmiféle szempontjából a világnak, azt a jogviszonyt, amely bérlő és bérbeadó között fennforog, egy harmadik személy kedvéért fel nem bonthatja és nem hivatkozhatik háborús rendelkezésekre. Legkevésbé teheti meg az állam azután azt, hogy mélyen beleavatkozzék egyébként is magánjogokba és magát kötelmek alól felmenti, vagy másokat kötelmek alól felment. Ezt sem semmiféle közbiztonsági, sem semmiféle külügyi érdek, sem semmiféle közrend érdeke nem indokolhatja, ez egyszerűen kivételes bíráskodás. Gaal Gaszton : Uj kiváltságos osztály ! Vázsonyi Vilmos: Márpedig disztingváljunk! A kormánynak joga van rendeletileg kivételes törvényhozásra, de nincs joga kivételes bíráskodásra. Joga van külön kivételes általános szabályokat megállapítani, de nincs joga nyomban a szabályt meg is valósítani, nincs joga esetelni. Itt van az óriási differencia az önkény és a jog között. Ha a kormány rendeletileg általános szabályt állapit meg, joga van rá, ha az a felhatalmazással kvadrál. Ellenben egy esetre nézve, különös esetekre nézve kivételes rendelkezéseket nem csinálhat, mert ez már nem kivételes törvényhozás, ez kivételes bíráskodás, erre pedig törvényes felhatalmazása a kormánynak sohasem lehet. Ha azonban kutatom, t. Nemzetgyűlés, hogy miért van az, hogy oly meddő talajra esnek a magvak, ha az ember közbiztonságról, jogrendről, közszabadságról beszél, megtalálom az okát abban, hogy a háború óta általában az egyének szabadsága és az egyének érdeke iránti érzék meglehetősen elveszett. A háborúban annyian pusztultak el és annyira csak kórusok és tömegek szerepeltek, hogy a szólisták fájdalma sze:r