Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-193
118 A Nemzetgyűlés 193. ülése 1921. évi május hó 23-án, hétfőn. de 1919-ben az oláhoktól, vagy a kommunizmus révén 200.000 korona kárt szenvedett, 1919-ben 50.000 korona jövedlem után fog adózni még akkor is, ha többje nincs is neki. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Ez nem igazságos dolog. Azt lehetne mondani, hogy hiszen majd a jövő esztendőben be fogja szamithatnif Azonban nem igy áll a dolog, mert a hadinyereségadó 1919 után már nincs, tehát ezt már eo ipso ott többé felszámítani nem lehet. A jövedelemadónál is igy áll a dolog. Epen ma olvastam a pénzügyminister urnák 25.000. számú rendeletét, amelynek 12. §-ának hatodik bekezdése azt mondja, hogy az 1920. évi adó kivetésénél kivételesen nem az 1919. naptári évnek, hanem az 1920. naptári évnek eredményét kell alapul venni. Hegedüs Loránt pénzügyminister : Igy van a törvényben. Hadházy Zsigmond : Ily körülmények között az 1919. évi, a románok és a kommunizmus okozta károk az adózó polgároknál fel nem számithatók és igy nagyon természetesen a saját kárukra súlyosabban meg lesznek adóztatva. Ezért tisztelettel kérem a pénzügyminister urat, méltóztassék odahatni, hogy már az elmúlt esztendőkre, 1918. és 1919. évekre a tényleges jövedelem után vessék ki ugy a jövedelmi, mint a vagyonadót és a hadinyereségadót is. Megjegyezni kívánom, hogy nem hadimilliomosokat akarok ezzel védelmezni, hanem különösen azokat a tiszántúli kisgazdákat, akik 11 hónapon keresztül voltak oláh megszállás alatt és akiknek rémséges károkat okoztak, akiket megfosztottak az oláhok jószágaiktól, terményeiktől, ugy, hogy egyikükmásikuk majdnem éhenhalb. Nagy igazságtalanság az is, hogy ezeket az adókat, a jövedelem-, vagoyn- és hadinyereségadót a pénzügyigazgatóság veti ki. Eddig ezeket az adókat az u. n. adófelszólamlási bizottság vetette M, amely az adózó polgárok egyéni viszonyait mégis figyelembe vette, illetve jobban ismerte. De ha a pénzügyigazgatóság veti ki, ez azt jelenti, hogy a pénzügyigazgatóságnak egy tisztviselője, nem ritkán egy menekült tisztviselő veti ki az adókat, (Igaz ! Ugy van í) akinek halvány ideája sincs az ottani viszonyokról. Igy előáll az a lehetetlen helyzet, hogy 50—60 holdas kisgazdákra 50—60.000 korona hadinyereségadót vetnek ki és, amint Ugron Gábor előttem szóló t. képviselő ur is elmondotta, ez az elsőfokú kivetés végrehajtható és amig a sérelem esetleg az adófelszólamlási bizottság révén reparáltatik, addigra már az a kisgazda elpusztul. Tudom, hogy a mélyen tisztelt pénzügyminister ur rendeletet bocsátott ki, amellyel az 5000 koronán aluli adóknál azt a kedvezményt biztosítja az illető adózó polgároknak, hogy az előző évi kivetés alapján adózzanak, illetve az ujabb megállapításig ne hajtassék be tőlük magasabb összeg, azonban ugy gondolom, hogy nemcsak az 5000 koronáig terjedő adóra, de sokkal magasabb adókra is ki kellene ezt terjeszteni, mert hiszen hadinyereségadót a mai világban egy huszholdas gazda is fizet ötezer koronánál magasabb összegben. Ilyen lehetetlen a helyzet, t. Nemzetgyűlés, a III. osztályú kereseti adó kivetésénél is. Itt tudvalevőleg szintén a pénzügyigazgatóság veti ki az adót. Nem kivánok valami nagyobb részletezésbe belebocsátkozni, azonban mégis felhivom a mélyen t. pénzügyminister ur figyelmét arra, hogy például előfordulnak ilyen lehetetlen dolgok : Balmazújvároson van egy hatalmas nagybirtok, hitbizomány nagyrészben : a Semsey-féle hitbizomány, azt már ősidőktől fogva bérlők bérlik, nem keresztény bérlők. (Egy hang jobbfelől : Mindjárt gondoltuk !) Ezekből a földekből az egyik bérlő most 1920 holdat 578 kisembernek, u. n. nincstelen embernek adott haszonbérbe és ezek a kisemberek az 1920 hold után 66.512 korona III. osztályú kereseti adót fizetnek, ezenkivül még meg kell fizetniök a felemelt földadó 9/ • 0 részét is. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Ezt visszacsináljuk ! Hadházy Zsigmond : Ugyanakkor az egyik haszonbérlő 10.500 hold után csak 44.290 koronát fizet, egy másik 3768 hold után csak 9742 koronát, az öt milliomos haszonbérlő együttvéve 20.469 hold után fizet 79.970 koronát ugyanakkor, amikor az 578 kis nincstelen ember 1920 hold után fizet 66.512 koronát. (Felkiáltások jobbfelől : Hallatlan ! Abszurdum !) Ez abszolút lehetetlenség és igazságtalanság, amelyet talán el nem méltóztatnának hinni, de szavatosságot vállalok érte, mert kezemben van az a fellebbezés, amelyet benyújtottak a pénzügyigazgatósághoz. Tehát mély tisztelettel felhívom a pénzügyminister ur szives figyelmét az ilyen anomáliákra, mert hiszen ezeket a nincstelen embereket inkább istápolni kellene és nem III. osztályú kereseti adóalanyoknak tekinteni. Azután vagyok bátor felhivni az igen tisztelt pénzügyminister ur figyelmét a dohányjövedékre. E kérdéssel már Gaal Gaszton t. képviselő ur is foglalkozott, aki különösen abban találta a bajt. hogy zaklatják a termelőket és emiatt nagyon sok termelő visszalép a dohánytermeléstől.. Ebben a tekintetben ő téved. Mert ma épen az a helyzet, hogy a dohánytermelőkkel szemben a fináncok nagyon is udvariasak, legalább a Tiszántúl igy áll a dolog ; de a baj nem itt van, hanem ott, hogy a pénzügyminister ur nagyon szűkmarkúan bánik a termelőkkel. Tudom, hogy méltóztatott felemelni már két ízben a dohány árát, de még a mostani felemelés mellett is a dolog ugy áll, hogy mintegy 1000 koronát tesz ki egy métermázsa dohány beváltási ára. A békeidőben a dohány ára legalább háromszor annyi volt, mint a búzáé. Amikor ugyanis a búza métermázsájának az ára 7—8 forint volt, ugyanakkor a dohány beváltási ára 24—25 forint volt, tehát legalább háromszorosa. Aki dohánytermeléssel foglalkozik, nagyon jól tudja, hogy a dohánytermelés sokkal nehezebb
