Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-168

A Nemzetgyűlés 168. ülése 1921. évi március hó 18-án, pénteken. 79 képen : Ha a községi elöljáróság felkéri a főszolgabírót, hogy a bizottságot hozassa ki s ha a főszolgabíró nem hozza ki, ezt azonnal fel kell jelenteni az alispánnál, (Mozgás.) vagy pedig azt kell feljelenteni nálam, hogy a főszolgabiró a bizottságot nem hitta ki. Az eljárás nagyon egyszerű, ha a községi képviselőtestület és a főszolgabiró teljesiti kötelességét, mert a törvény nekem megadta a jogot arra, hogy igénybe vegyem a házhelyekhez szükséges területeket. Nagyon egyszerű az eljárás, csak akarni kell. Griger Miklós : De nem akarják ! Szabóky Jenő : Az alispánoknak kell akarni ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Majd gondoskodunk eszközökről. A községi elöljáróságnak bejelentik az igénylők igényüket. A községi képviselőtestület letárgyalja, hogy azok között kik esetleg olyanok, akik nem igényelhetnek. A községi elöljáróság felszólítja a birtokost, nyilatkozzék, hajlandó-e a területet átadni. Ha hajlandó vagy nem hajlandó, a főszolgabírónak jelenteni kell, hogy kérik a bizottság kihozását. Griger Miklós : Kincs terminus benne, hogy mikor válaszoljon a birtokos. Héjj Imre: Mindegy, nem kell várni soká! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Semmiféle szabály arra nincs, hogy kötelesek bevárni a birtokos válaszát. Sőt, ha a birtokos nem található meg, vagy ^ele összeköttetés nem •létesíthető, akkor a bizottság ép ugy járhat el, mintha a birtokos nyilatkozott volna igy vagy ugy. Sziráki Pál : Nálunk azóta soha sincs otthon ! (Mozgás.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Az mellékes 1 A bizottságot ki kell kérni és itt a nyilvánosság előtt elmondom apró részletekig, hogy mi az eljárás. (Helyeslés.) A bizottság kiszáll ; a törvényszék elnöke rendszerint a helyi járásbirót vagy olyan valakit küld ki, aki ismeri a viszonyokat ; ez magával viszi a gazdasági felügyelő megbízottját, a főszolgabírót, a birtokosok és az igénylők egy-egy megbízottját. Ez a bizottság a rendelet szerint. A bizottság jegyzőkönyvbe veszi főként a házhelyet igénylőknek a kívánságát, azt, hogy hol és mennyi házhelyet kívánnak. Ezután jegyzőkönyvb veszi a birtokosnak vagy képviselőjének kívánságát. Ha nincs ott, akkor nem lehet bevenni. Harmadszor a bizottság maga a saját véleményét utána teszi és kijelenti, hogy ő melyiknek az álláspontját tartja helyesnek. Hiszen itt leginkább csak arról lehet szó, hogy az a föld, amelyet kérnek az igénylők és amelyet a birtokos nem akar odaadni, feltétlenül igénybeveendő-e vagy pedig az a terület adandó, amelyet a birtokos akar adni. Tehát a bizottság is beleveszi a maga álláspontját. Minden ilyen jegyzőkönyv, amely léterjön, minden egyes esetben feljön a földmivelésügyi ministerhez és a ministernek megvan az a joga, hogy saját maga döntsön afelett, hogy a három vélemény közül melyiket tartja helyesebbnek, és ha a minister kimondja azt, hogy X terület pedig házhelyek tekintetében igénybeveendő, ez ellen apelláta nincs es az azonnal birtokba veendő, ha az árra nézve egyáltalában nem is tudnak megegyezni. Radikálisabban már igazán nem lehet eljárni. A hiba csak abban rejük, ha ezeket a bizottságokat nem kérték ki. (Ugy van ! Ugy van!) Ezek sok helyen nem jelennek meg, a jegyzőkönyvet nem vették fel és nem küldték ide. Ami hozzám kerül, azt rögtön elintézem. Nekik vázrajzot kell mellékelniök a területről, mert a legtöbb ellentét abban a tekintetben van, hogy más területet akar adni a birtokos, mint amelyet az igénylők akarnak. Amikor a jegyzőkönyv idejön, azt megbíráljuk és ha abból azt látjuk, hogy mégis az a helyesebb, amit az igénylők követelnek, akkor hiába minden tiltakozás, ráirja a földmivesésügyi minister, hogy helybenhagyja ezt vagy azt a véleményt, s ezt végrehajtják. (Helyeslés.) Most tehát arra kell törekednünk, hogy ott helyben megtörténjék ez az eljárás. Múlt héten ide felhívtuk Budapestre az összes alispánokat és főispánokat . . . Csontos Imre : Kellett is ! Nagyon helyes volt ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: . . . és ebben a tekintetben teljes megállapodásra jutottunk. Ott voit a ministerelnök ur, a belügyminister és én. Előadtuk a főispánoknak és alispánoknak a helyzet mostani állását, felhívtuk őket arra, hogy nézzenek utána, hogy a törvény vêgrehajtassèk. Most külön megbízást adunk valamennyi alispánnak és főispánnak, mert a rendeletben benne van, hogy a földmivelésügyi minister megbízhatja a főispánokat, alispánokat, vagy azokat, akiket erre jónak lát, hogy a rendeletet hajtsák végre. Most ők tehát ilyen külön megbízást kaptak és kötelességükké van téve, hogy utánanézzenek a dolognak és minden jelentést, amely hozzájuk jön, azonnal intéztessenek el a főszolgabirákkal. Egyben felhívtam őket, hogy minden községről nekem haladéktalanul jelentést tegyenek ; irják össze, hogy melyik községben mennyi volt az igénylő es mennyi házhelyet adtak már ki. Ebben a tekintetben már minden megtörtént, itt nem is lesz sok baj. Én látom már a helyzetet. A házakat egyszerre ugy sem lehet felépíteni, a házhelyeket pedig ki lehet hasítani ott is, ahol a terület be is van vetve. Én ugy intézkedtem, hogyha a terület be is van vetve, akár őszivel, akár tavaszival, ez a házhely kihasitásának és a kijelölésnek útját nem állhatja, (Helyeslés a jobboldalon.) mert ma még olyan a vetés, hogyha azon egy kicsit járnak, az semmi kárt nem okoz. A kijelölés tehát megtörténik, sőt arra nézve is tettem már intézkedést, amit egy kicsit nehezebben tesz meg az ember, de mégis meg kellett tenni, hogyha oly on helyen jelölik ki és hasítják ki a házhelyet, amely be van vetve őszi vagy tavaszi vetéssel — mert sko helyen az a panasz, hogy nagyon sietnek a tavaszi vetéssel, ott, ahol kisbérleteket vagy házhelyeket akarnak kihasítani — (ügy van! Ugy