Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-168

72 A Nemzetgyűlés 168. ülése 1921. akadályokat a szőnyegek hazahozatalának útjába. (Élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feliratkozva. Kivan még valaki szólni ? (Nem !) A vitát bezárom. Amennyiben az előadó ur nem kivan szólani a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a tárgyalás alatt álló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. (Az elnöki széket Rakovszky István foglalja el.) Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat cimét és 1—2. §-ait, amelyek észrevétel nélkül fogadtatnak el. Olvassa a 3. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Iklódy-Szabó János előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém indítványozni a 3. §-ban azt a módosítást, melyet már az általános vita alkalmával jelezni bátor voltam. A. módosítás a következő (olvassa): »Az első bekezdésnek ötödik sorában levő »hozzájárulásával« szó helyett tétessék »meghallgatásával« ; a hetedik sor ezen szava helyett »követeljen-e« tétessék »behajthat-e« ; a második bekezdés második sorában levő »hozzájárulásával« szó helyett tétessék »meghallgatásával«. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha senkisem kivan szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Szembeállítom a 3. § változatlan elfogadását a módosított szakasszal, amelyet az előadó ur indítványozott. Ha a szakasz változatlanul fogadtatik el, akkor elesik az előadó ur módosítása, ha nem, akkor a szakaszt az előadó ur módositványával fogom elfogadottnak kijelenteni. (Helyeslés.) Méltóztatnak a 3. §-t változatlanul elfogadni, szemben az előadó ur által tett módosítással, igen vagy nem? (Nem!) A 3. § tehát az előadó ur által tett módosítással fogadtatott el. Következik a 4. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a 4. §-t, amely észrevétel nélkül elfog acltaük. Olvassa az 5. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Iklódy-Szabó János előadó: T. Nemzetgyűlés ! Bátor vagyok javasolni, hogy az 5. § első sorában levő »még pedig« szavak töröltessenek. Az általános vitánál tartott beszédemben már jeleztem, hogy javasolni fogom ezt a módosítást, amely tisztán stiláris jellegű. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatnak az 5. §-t változatlanul elfogadni, szemben az előadó ur által tett módosítással? (Nem!) Az 5. § tehát az előadó ur által tett módosítással fogadtatott el. így ez a törvényjavaslat, mind általánoséi március hó 18-án, pénteken. ságban, mind részleteiben elfogadtatott. Harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok előterjesztést tenni. Következik az 1920/21. költségvetési év első három hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1920. évi XIV. te. hatályának 1921. évi május hó végéig való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Az előadó ur kivan szólni. Iklódy-Szabó János előadó : T. Nemzetgyűlés! Az állami ügyek viteléről szóló 1920: XIV. te. által a kormánynak nyújtott felhatalmazás e hó végén lejár. Ennekfolytán az igen t. kormány alkotmányos kötelezettségének tesz eleget akkor, mikor most ezzel az indemnitási javaslattal jön, amelyben két hónapi további felhatalmazást kér az állami ügyek vitelére. Megjegyzem, hogy ez nem kíván elébevágni magának a költségvetés tárgyalásának, miután méltóztatik tudni, hogy ez már hónapok óta itt fekszik a Ház asztalán, de sajnos egyéb nagyfontosságú ügyek akadályozták a t. Nemzetgyűlést abban, hogy magával a költségvetéssel foglalkozzék. A pénzügy minister ur azonban ismételten kijelentette, hogy ő butgetjog gyakorlását a Nemzetgyűlés igen fontos feladatának tartja és azt hiszem, hogy a húsvéti szünet után a pénzügyi bizottság is abban a helyzetben lesz, hogy ezt előzetesen letárgyalja és talán már áprilisban foglalkozhatunk a költségvetéssel. Ennek főcélja az lesz, hogy a kormány bizonyos íőkérdésekre nézve a Nemzetgyűléstől kapjon direktívákat abban az irányban, hogy az ismételten hangoztatott takarékosságot a jövő évi költségvetésben miképen kívánja keresztülvinni. Ez a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, az 1. §-on kívül, amely a tulajdonképeni felhatalmazást tartalmazza, egyéb rendelkezéseket is foglal magában, amelyeket bátor vagyok röviden ismertetni. A 2. § a közalkalmazottak kedvezményes ellátásának 1921. évi június hó végéig leendő meghosszabbítására vonatkozik. Azt hiszem, ez bővebb indokolásra nem szorul. A3. § az országos betegápolási pótadó kulcsának az 1921. évre vonatkozólag 20°/o-ban való megállapítására vonatkozik. Ez nem novum. Már az előző évben is kénytelenek voltunk pénzünknek nagyfokú leromlása következtében a 3%-os pótadó kulcsát 20%-ra felemelni, úgyhogy ez voltaképen csak folytatólag fog az 1921. évre is megállapittatni, tekintettel arra, hogy sajnos a drágasági viszonyok ebben az évben sem javultak s igy a korábbi kulcs nem volt elégséges ezen igen nagyfontosságú és nagyszámú kiadásoknak fedezésére. A 4. § az adótörvények hatályos végrehajtásának biztosítása céljából m. kir. adóellenőrök alkalmazására vonatkozik. Ez különösen a vagyon- és jövedelemadó-vallomásokra szükséges kontroll szempontjából lesz nagyfontosságú.