Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-168

A Nemzetgyűlés 168. ülése 1921. Nagyon jól tudjuk azt is, hogy a hadifogolytáborokban annak idején az elfogott hadifoglyokat minden egészségügyi ellenőrzés nélkül tömegesen hozták be; ez volt az oka annak, hogy a hadifogolytáborokban a különféle járványos és fertőző betegségek sokszor tömegesen pusztították az embereket. E járványoknak nagyon sok esetben ugy az orvosok, mint az egész ápolószemélyzet ^meglehetősen nagy számban áldozatul esett. Épen ezért ajánlom a t. Nemzetgyűlés figyelmébe módositásomat és kérem a javaslatot képviselő miniszter urakat, hogy ezen előterjesztésemhez, vagyis a járványos kórházak fogalmának szélesebb körű kiterjesztéséhez hozzájárulni méltóztassanak. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik? Kontra Aladár jegyző : Szilágyi Lajos ! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Osak két rövid módositást vagyok bátor a 2. §-hoz elfogadásra ajánlani, amely módosítások nem állanak ellentétben a bizottság által előterjesztett szöveggel, csupán világosabbá teszik azt. (HalljuJc! HalljuJc!) Javaslom, hogy a harmadik sorban ez után a szó után »Világháborúban <

3 beiktattassék ez a két szó, hogy: »hadifogságba kerültek«. A szöveg tehát az én módosításommal igy szólna (olvassa) : »1. Azok, akik bár a harcvonalon katonai szolgálatot nem teljesítettek, de az 1914—1918. évi világháborúban hadifogságba kerültek, harceszközök közvetlen vagy közvetett behatása által a hadrakelt sereg körletén belül megsebesültek avagy hadi fáradalmak vagy hadi baleset következtében rokkantakká váltak.« Indokolom ezt azzal, •— amint már az általános vitánál is mondottam — hogy a törvényjavaslat azt a benyomást kelti, hogy a hadifogságba került egyéneket nem számítja feltétlenül azok közé, akik a hadiváltság alól mentesítve vannak. Igaz, hogy a bizottsági jelentésben határozott nyilatkozat van arra nézve, hogy aki egyszer hadifogságban volt, az tekintet nélkül arra, hogy direkt az első vonalból vagy a hadtápkörletből került-e hadifogságba, mindkét esetben mentesül a hadiváltság alól, mégis szükségesnek tartanám, hogy világosabb legyen a szöveg. Miután, már az 1. §-t is elég ügyes módon világosabbá tette az előadó ur a javaslatával, folytassuk ezt az eljárást a 2. §-nál is azzal, hogy beiktatjuk ezt a két szót : »hadifogságba került«. Ezzel egyszersmindenkorra végét vetjük minden kétségnek és vitának. Mindenki előtt tisztán fog állni a helyzet, hogy aki hadifogságba került, — amint a t. honvédelmi minister ur példával is megerősítette, például Przemyslben — mindenesetre mentesítve lesz a hadiváltság alól. A másik módosító indítványom, amely szintén nem áll ellentétben a bizottsági szövegezéssel, arra vonatkozik, hogy az 1. pont harmadik és 4. sorában, valamint a 2. pont utolsóelőtti sorában előfordul ez a szó : »hadi fáradalmak«. Javaslom, hogy e kifejezés helyett iktassuk be ezeket a szaévi március hó 18-án. pénteken, 59 vakat : »hadiszolgálat alatt szerzett betegség«. Az én módosításomban tehát a szöveg ugy szólna, hogy »hadiszolgálat alatt szerzett betegség vagy hadi baleset következtében rokkantakká váltak«. Az utolsóelőtti sorban pedig »az elesettekkel egy tekintet alá esnek a hadiszolgálat alatt szerzett betegség következtében vagy a hadifogságban elhaltak s a háborúban eltűntek is«. Ezt a javaslatomat azzal indokolom, hogy már az örökösödési illetékről szóló javaslat tárgyalásánál is kiküszöböltük a törvényjavaslatból az ilyen kétértelmű kifejezéseket és ott is mindenütt a »hadi fáradalmak« szó helyett azt iktattuk be, hogy »hadiszolgálat alatt szerzett betegség«. Javaslom, hogy maradjunk következetesek és ennél a törvénynél is ugyanazokat a kifejezéseket használjuk. Elnök : Szólásra következik ? Kontra Aladár jegyző : Letenyei Pál ! Letenyei Pál : T. Nemzetgyűlés ! A 2. § második bekezdésének a) pontjában a következő szöveg foglaltatik : »az az apa, akinek legalább egy fia elesett«. Bátor vagyok azt a módositást benyújtani, hogy ezután a következő szavak tétessenek : »vagy a fia, esetleg fiai harctéri szolgálatot telj esitettek«. Ugyanennek a szakasznak harmadik bekezdése pedig mondja ki, hogy »az az apa, akinek legalább három fia a harcvonalon teljesített katonai szolgálatot«. T. Nemzetgyűlés ! Ennek indokolása nagyon egyszerű. Ha valakinek — mondjuk — két fia volt s ezek végigküzdötték a világháborút, vagy csak egy fia volt, az apa pedig 60 éves s a fia tényleges katonai szolgálatot teljesített vagy esetleg mint népfelkelő végigküzdötte a világháborút, nem helyes, hogy ezek az emberek mégis hadiváltságadó alá essenek. Én tehát ezt nem is nagyon indokolom, hiszen azok, akik a harctéren teljesítettünk szolgálatot, tudjuk ezt. Én azt hiszem, hogy a t. Nemzetgyűlés elismeréssel fog ezeknek adózni. Epen a magam példájából is tudnék ehhez hozzászólni, mert én magamis keresztülmentem ezeken. Egyetlen fia vagyok az édesapámnak, én is megsebesültem és végigküzdöttem a világháborút. Bocsánatot kérek, hát most engem megint hadiváltságadó alá vesznek ? Hiszen az én gazdaságom, vagy a másik kisgazdának a gazdasága, akitől a legjobb munkaerőket elvitték, nemhogy szaporodott volna, hanem ellenkezőleg fogyatkozást szenvedett. Nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést a módosításom elfogadására. Kontra Aladár jegyző : Gyömörey György. Gyömörey György : T. Nemzetgyűlés ! A javaslatnak bizottsági tárgyalása alkalmával már voltam bátor a bizottságot és a minister urakat felkérni arra, hogy a hajózási és vasúti vállalatoknak alkalmazottait a hadiváltság alól mentesítsék. A javaslatomat részletesen megindokoltam, azonban ugy a bizottság, mint a minister urak arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ilyen javaslat elfogadása rést ütne az egész j avaslat konstruk-