Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-168

60 A Nemzetgyűlés 168. ülése 1921 cióján, miután a javaslat azt célozza, hogy mind­azok a hadkötelesek, akik bármely címen fel vol­tak mentve a háború alatt, hadiváltság alá kerül­jenek. Ilyen formában tehát nem honorálták a javaslatomat, ellenben a vasúti és hajózási válla­latok alkalmazottait a legenyhébb kategóriába sorozták, tehát ők a legenyhébb kulcs szerint fog­ják fizetni a hadi váltságot. Egy további kérésemet azonban nem hono­rálták : sem a bizottság sem a minister urak a jelen­tésben, amely a végrehajtási utasításban tartal­maz rendelkezéseket. En tehát tisztelettel bátor vagyok kérni, hogy vagy a végrehajtási utasításba méltóztassék erre vonatkozólag rendelkezéseket felvenni, vagy pedig a 2. §-nak 1. pontjában mél­tóztassék a szöveget oly módon változtatni, hogy a világháborúban harceszközök közvetlen vagy közvetett behatása által a hadrakelt sereg kör­letén belül nem, »megsebesültek«, hanem — »szol­gálatot« tettek«. Nagyon sok esetet tudok, amikor például hajóknak és egyes vonatoknak alkalmazottai ellenséges tüz alatt voltak. Természetesen nem sebesült meg valamennyi, de közülük sokan meg­sebesültek. Csak a véletlen szerencse dolga, hogy valaki akkor, amikor minden lehetőség megvolt arra, hogy a harceszközök következtében sebe­sülést szenvedjen, a sebesüléstől megmenekült, nem volna tehát méltányos, hogy azok, kik ilyen helyzetben szolgálatot teljesítettek, ne mentesí­tessenek a hadi váltság alól. Én tehát tisztelettel kérem, hogy vagy méltóztassék a szakaszt ilyen­formán megváltoztatni, vagy pedig a végrehajtási utasításban olyan rendelkezést felvenni, amely az ilyen felmentésnek a lehetőségét megadja. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Senki­sem.) Ha senkisem kivan szólni, a vitát bere­kesztem. A honvédelmi minister ur kivan szólni. Belitska Sándor honvédelmi minister: T. Nemzetgyűlés ! Legyen szabad a benyújtott mó­dosításokat sorrendben venni. Meskó Zoltán igen t. képviselő urnák az ellenforradalmárokra vo­natkozóan tett módosítását részemről készségesen elfogadom és ajánlom, méltóztassék olyan szöve­gezésben, amint az előterjesztetett, elfogadni. (Helyeslés.) Barla-Szabó József igen t. képviselő ur a »járványkórházak« szó helyett különböző más terminus-technikusok felvételét óhajtja a 4. pontba. Olyan nagy szakszerűséggel fejtette ki az egész dolgot, hogy a magam részéről is csak azt konstatálhatom, hogy teljesen igaza van, mert hiszen a járványosok a háború elején tényleg a legkülönbözőbb helyeken, legkülönbözőbb egész­ségügyi intézetekben kezeitettek, ugy hogy ha az eredeti szövegezést megtartanék, tulaj don­képen nem volnának benne azok, akiket Barla­Szabó képviselő ur igen helyesen felemlített. Ré­szemről tehát szívesen hozzájárulok ahhoz, hogy az a szövegezés, melyet a képviselő ur ajánlott, elfogadtassák. Szilágyi képviselő ur két módosítást ajánlott. . évi március hó 18-án, pénteken. Az egyik az, hogy a 2. § első pontjába felvétessenek a hadifogságba kerültek is. Szilágyi képviselő ur is utalt arra, hogy tulaj donképen a jelentésben történt erről gondoskodás, mert hiszen a jelen­tésben ott, ahol a harcvonalszolgálatról van szó, a hadifogságba esettekről is történik említés, tehát tulaj donképen egy kategóriába vannak vonva. Ez tehát annyit jelent, hogy a végrehajtási utasítás­ban, melyre a jelentés alapot ad, tulaj donképen a hadifogságba kerültek, a harcvonalbeli szolgála­tosokkal egyformán volnának kezelendók. Ameny­nyiben azonban azt méltóztatnak hinni, hogy a világosság, a szövegezés helyessége stb. azt kí­vánná, hogy ez a módosítás a 2. § első pontjában megtörténjék, nekem ez ellen észrevételem nincs. Ami Szilágyi képviselő ur második javaslatát illeti, hogy t. i. a »hadi fáradalmak« helyett a »hadi szolgálat alatt szerzett betegség« szavak vétessenek fel, azt az általa említett indokolás alapján — a meglevő törvényekkel való kongruen­cia szempontjából is — magam részéről elfogadom. Létenyei igen t. képviselő ur szintén tett egy javaslatot, azt hiszem azonban, hogy az ő javas­latát teljesen fedi a szövegezés, amennyiben a 2. § 1. pontja szerint a megsebesültek a hadiváitság alól mentesek. Tehát ő, mint apa, mint megse­besült harcos, hadiváltságot fizetni nem fog. AGyömörey igen t. képviselő ur által előter­jesztett módosításra vonatkozólag legyen szabad megjegyeznem, hogy ha a 2. § 1. pontjában a »megsebesültek« helyett az ő javaslata értelmében a »szolgálatot tettek« szavakat vennők fel, ez tulaj donképen azt jelentené, hogy bárki, aki hadrakelt sereg körletén belül szolgálatot tett, hadi váltsa got nem fizetne. Mint méltóztatnak tudni, a hadrakelt sereg körletébe beletartozott a hadtápkörlet is. Tehát az, aki a hadtápkörlet­ben teljesített szolgálatot, e javaslat értelmében szintén mentesülne a hadi váltság alól. A javaslat­nak nem ez az intenciója, hanem bizonyos skálá­zást kíván e tekintetben felállítani (Helyeslés.) és ez a skálázás az indokolásban hozzáfűzött tabellában jut kifejezésre. Én tehát azt volnék bátor javasolni, méltóz­tassék e tekintetben az eredeti szöveget megtar­tani. (Élénk helyeslés.) Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni. A ta­nácskozást berekesztem. T. Nemzetgyűlés î A 2. §-hoz hét módosítást adtak be. A kérdést ugy kívánom feltenni, hogy szembeállítom a szakasz változatlan elfogadását az összes módosításokkal. Ha változatlanul méltóz­tatnak elfogadni a szakaszt, akkor elesnek az összes módosítások. Ha nem méltóztatnak változatlanul elfogadni, akkor pontonként fogom a kérdést fel­tenni és minden pontnál szavazás alá fogom bocsá­tani az illető módosításokat. (Helyeslés.) Elsősorban szavazás alá fogom bocsátani az 1. ponthoz Szilágyi Lajos képviselő ur kétrendbeli módosítását. Ha ezek elfogadtatlak, akkor elesik Gyömörey képviselő ur módosítása, miután az el­lentétben van Szilágyi képviselő ur módosításával.

Next

/
Thumbnails
Contents