Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-168

58 A Nemzetgyűlés 168. ülése 1921. évi március hó 18-án, pénteken. szakasz második bekezdése fölött fogunk szavazni. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) Felteszem akkor a kérdést, méltóztatnak-e az 1. §-t változatlanul elfogadni, szemben a beterjesztett módositványokkal, igen vagy nem? (Felkiáltások: Nem!) Az 1. § tehát nem fogadtatott el változatlanul. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e Szilágyi Lajos képviselő urnák az 1. § első bekezdéséhez beterjesztett módositványát elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Nemi) A módositvány nem fogadtatott el. Méltóztatnak-e elfogadni az előadó urnák ezen bekezdéshez előterjesztett módositványát, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen!) Az előadó ur módositványa tehát elfogadtatott. Méltóztatnak-e elfogadni Gyömörey G-yörgy képviselő urnák az első bekezdéshez beadott módositványát, amely pótlást tartalmaz, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség! Gyömörey Gryörgy képviselő ur módositványa tehát mellőztetett és igy a szakasz első bekezdése az előadó ur módosításával fogadtatott el. Végül kérdezem, méltóztatnak-e a második bekezdést változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen!) Az 1. § második bekezdése tehát változatlanul elfogadtatott. Következik a 2. §, Kontra Aladár jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök : Szólásra következik ? Kontra Aladár jegyző: Meskó Zoltán ! MeskÓ Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! Nem állott módomban, hogy az általános vitánál felszólaljak, ezt az alkalmat használom fel tehát arra, hogy örömteljes elismerésemnek adjak kifejezést afölött, hogy az igen t. pénzügy minister és honvédelmi minister urak e javaslatot a Ház elé terjesztették. Erős a meggyőződésem, hogy ezen törvényjavaslat, ha törvényerőre emelkedik, nagy megnyugvást fog kelteni mindazok lelkében, akik a négy és. féléves világháborút nem a budapesti kávéházak biztos fedezékében és nem a különféle hadiközpontok jól fűtött irodáiban töltötték, hanem a nagy világégés minden kálváriáját végigszenvedve küzdöttek a frontok különböző részein a szent magyar haza védelmében. (Igaz ! Ugy van!) De megnyugvást fog kelteni ez a törvény a hadiözvegyek és árvák százezreinél is, mert ez a hadi váltság, amely ugy tudom, összegszerüleg többmillióra fog rúgni, nagyon sok könyet töröl majd le ós nagyon sok hadiárvának fog nagyobb darabka kenyeret juttatni. (Igaz! Ugy van!) Ha azonban megemlékezünk a világháború vitéz katonáiról, nem szabad elfeledkeznünk, 1 Nemzetgyűlés, azokról sem, akik a gyászos emlékű forradalmak után a vörös rémuralom idejében kaszát-kapát fogva küzdöttek hazájukért. (Ugy van! jobbfelöl.) Ezek a vitéz honfiak hazafias érzésükre hallgatva, izzó hazaszeretettől áthatva, lőfegyver hiányában kénytelenek voltak a kaszához és kapához nyúlni és legtöbbször még a bécsi ellenforradalmi vezérek tanácsait sem kérték ki atekintetben, hogy mitévők legyenek. (Ugy van! jobbfélol.) Kötelesek vagyunk tehát ezeket ép olyan elbánásban részesíteni, mint a vitéz frontkatonákat. (Helyeslés.) Ezért indítványozom, hogy a 2. § első pontja akként módosíttassák, hogy a hadi váltság alól mentesek legyenek azok is, akik ellenforradalmi tevékenységet fejtettek ki. (Altalános helyeslés.) Indítványom szószerinti szövege a következő (olvassa): »A 2. § 1. pontjának harmadik sorából az a »vagy« szó kimaradna, a negyedik sorba pedig a »váltak« szó után a következő szöveg tétetnék.- »avagy az úgynevezett tanácsköztársaság idején ellenforradalmi tevékenység következtében megsebesültek vagy ellenforradalmi baleset következtében rokkantakká váltak«. (Al talán os h ely eslés. ) Második módosításom pedig a következő (olvassa) : Az f) pont utáni bekezdésben, a második sorban az »is« szó után a következő szöveg jönne : »avagy az úgynevezett tanácsköztársaság idején ellenforranalmi tevékenységük következtében elestek vagy kivégeztettek«. Kérem módosításom elfogadását. (Altalános helyeslés.) Usetty Ferenc: Ez nagyon helyes! Elnök: Szólásra következik? Kontra Aladár jegyző: Barla- Szabó József ! Barla-Szabö József: T. Nemzetgyűlés! A 2. § 4. pontjához vagyok bátor egy módosítást előterjeszteni, amely szerint ez a pont a következőképen változnék meg (olvassa) : »A világháború tartama alatt katonai egyének ápolására tényleg szolgált járványkórházak, járványos betegekkel is foglalkozó megfigyelőállomások, egyéb hasonló egészségügyi intézetek és hadifogoly táborok egészségügyi személyzete (orvosai, ápolói és lelkészei).« T. Nemzetgyűlés ! Indokolásképen bátor vagyok felemlíteni, hogy ennek a 4. pontnak intenciója tulajdonképen arra irányul, hogy a járványos betegekkel foglalkozó egészségügyi személyzetet is olyannak tekintse, mint amely a legsúlyosabb hadi ártalmaknak volt kitéve. Már pedig nagyon jól tudjuk, t. Nemzetgyűlés, hogy a háború kezdetén az egészségügyi intézmények beosztásában még nem alakult ki tökéletesen az a később kiformálódott helyes rendszer, hogy a járványos betegeket külön kezeljék. Ezért járványkórházak ilyen elnevezés alatt csak a háború előrehaladott stádiumában, 1916 vége felé kezdték meg működésüket. Addig a fertőző és járványos betegekkel megfigyelőállomások és itt-ott sorszámmal, másutt pedig különböző neveken megjelölt kórházak foglalkoztak.