Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-168
A Nemzetgyűlés 168: ülése 1921. évi március hé) 18-án, pénteken. í>7 tásunk arra, hogy az alkalmasokból küldjünk a pótlásra előre, természetesen ezeket is csak őrszolgálatra. Miután tehát az akkor fennálló rendeletek szerint e három évfolyamot nem tartoztunk a frontra kiküldeni és nem is küldöttük ki, ebből kifolyólag semmi okot arra nem látok, hogy most ezekhez a születési évfolyamokhoz tartozó állampolgárokat megrójjuk a hadiváltsággal. A bizottsági jelentés indoklása azt mondja, hogy ezt a változtatást a bizottság azért tette, mert ezekből az évfolyamokból is voltak künn a fronton és e korosztályok igen értékes katonai szolgálatainak kisebbitését jelentette volna az a körülmény, ha viszont az e korosztálybeli felmentettek és alkalmatlanok, avagy nem a harcvonalon katonai szolgálatot teljesitők kivonattak volna a hadiváltság fizetésének kötelezettsége alól. T. Nemzetgyűlés ! En ezt az indoklást nem fogadhatom el, mert ha azt tekintem, hogy voltak-e künn 48, 49 és 50 évesek, akkor meg kell állapitanom, hogy igenis voltak, de ugyanakkor azt mondom, hogy 51, 52, 53, sőt elvétve 60 évesek is voltak künn a fronton. Abból tehát nem indulhatunk ki, hogy csak a jelentésben jelzett évfolyamokhoz tartozó legénység volt künn. Ennélfogva eziránt módosító indítványt terjesztek elő a bizottsági szövegezéssel szemben, amelyben azt javasolom, hogy az 1. § első bekezdésének második sorában ez a számjegy : »1865« törlendő és helyette: »1868« Írandó. Ez a változtatás az előbb elmondottak szerint azt jelentené, hogy az 1865, 1866 és 1867-ik születési évfolyamokba tartozó magyar állampolgárok még akkor sem esnének a hadiváltság alá, ha nem is voltak künn a fronton. Elnök: Szólásra következik? Kontra Aladár jegyző : Gyömörey György ! Gyömörey György: T. Nemzetgyűlés! Szilágyi Lajos t. képviselőtársam (HálljuJc ! jobbfelöl.) az 1. §-ba egy enyhítést kivan behozni. Én ezzel ellenkezőleg egy szigorítást kívánok e szakaszon alkalmazni, t. i., én nemcsak az 1865— 1899. években született hadköteles férfi állampolgárokra kívánnám kimondani a hadiváltság kötelezettségét, hanem bármely önjogu férfi és nőre, aki vagyonadó vagy jövedelmi adó alanya, Tudom, t. Nemzetgyűlés, hogy ez az egész hadiváltságtörvény a véradó alapján épül fel és tudom azt is, hogy csak azok estek a hadiváltság alá, akik a háború idején védkötelesek voltak. Ennek ellenére azt kérdezem, t. Nemzetgyűlés, vájjon nem méltányos és helyes dolog-e az, hogy ne csak azok tartozzanak azt a hadiváltságot megfizetni, akik véradókötelesek voltak az országgal szemben, hanem azok is, akik anyagilag voltak kötelesek az országon bármiféleképen segíteni akkor, amikor az ő vagyonukat, jövedelmüket is védelmezte az a hadsereg, amely a fronton szolgált. Tisztelettel kérem tehát, méltóztassék az 1. §-nál az első bekezdés után a következő I NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — IX. KÖTET. szöveget beiktatni (olvassa): »és bármely önjogu férfi és nő, aki vagyonadó vagy jövedelmi adónak alanya«. Elnök : Szólásra következik ? Kontra Aladár jegyző : Nincs több felszólaló. Elnök : A honvédelmi minister ur kivan szólni. Belitska Sándor honvédelmi minister: T. Nemzetgyűlés ! Szilágyi Lajos képviselő ur egy módosítást nyújtott be, amely szerint az 1865., 1866. és 1867-ik években született népfelkelésre kötelezettek az 1. §-ból kiveendők volnának. Én tisztelettel megjegyzem, hogy ezt nem tartanám helyesnek, mert hiszen köztudomás szerint az 1865., 1866. és 1867-ik évfolyambeliek igenis tömegesen künn voltak a harctéren s bár az a rendelkezés, amelyet Szilágyi képviselő ur előadott, tényleg létezett, és egy bizonyos időtől kezdve nem volt szabad ezeket a frontra küldeni, tényleg azonban — mint emiitettem — előzőleg már nagy tömegek kint voltak. Azt hiszem, az igen t. Nemzetgyűlés jól tudja, hogy azokat, akik Albániától kezdve messze földeken szét voltak szórva, háromszori kicserélési akció kapcsán tudtuk csak lassanként, két-három év múlva hazahozni, (Igaz ! TJgy van!) én tehát egészen helytelennek tartanám, ha az illetőket máskép kezelnénk, mint az 1868. évfolyambelieken felül lévőket. (Helyeslés.) Ami pedig igen t. Gyömörey György képviselőtársam előterjesztését illeti, kérem, méltóztassanak attól eltekinteni, mert ez a hadiváltságjavaslat egy annyira speciális férfi-véradót involvál, hogy az semmiképen sem hozható kapcsolatba általában a vagyon- és jövedelmi adók alanyaival. Különben sem kétlem, hogy az igen t. kollégám, a pénzügyminister ur, gondoskodik róla, hogy ezek más utón kellőképen sróf alá kerüljenek. (Derültség.) Kérem az igen t. Nemzetgyűlést, méltóztassék az eredeti szöveget az előadó ur által javasolt módosítással elfogadni. (Altalános helyeslés:) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az l.§-hoz három módosítás adatott be, amelyek egymással ellentétben nem állanak. A kérdést — ha méltóztatnak hozzájárulni — akként fogom feltenni, hogy először is megkérdezem a t. Nemzetgyűlést, vájjon elfogadja-e az 1. §-t változatlanul, szemben a beadott módositványokkal. Ha a szakaszt változatlanul méltóztatik elfogadni, akkor elesnek az összes módosítások; ha nem méltóztatnak változatlanul elfogadni, akkor külön fel fogom tenni a kérdést az első bekezdésre nézve, még pedig legelőször is Szilágyi Lajos képviselő ur módosítására. Ha ennek sorsa eldőlt, fel fogom tenni a kérdést az előadó ur módosítására s ha erről a módosításról is döntött a t. Nemzetgyűlés, akkor legutolsó sorban fogom szavazás alá bocsátani Gyömörey György képviselő ur módosítását, mivel az pótlást tartalmaz az első bekezdéshez. Végül pedig a
