Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-168

56 A Nemzetgyűlés 168. illése 1921. Szilágyi képviselő ur azután két határozati javaslatot nyújtott be. Az egyik speciell engem érint, amennyiben azt kívánja, hogy a jövőben kvázi a háborús teljesítmények arányában történjék minden kinevezés. Természetes, hogy én ezt örömmel veszem tudomásul és örömmel hozzájárulok ehhez a határozati javaslathoz. T. Nemzetgyűlés ! Amennyiben pedig végül azt konstatálhatom, hogy ugy az együttes bizottságban, mint a pártértekezleten és itt, a Nemzetgyűlés szine előtt is, mondhatom, általános helyesléssel találkozott a hadiváltságra vonatkozó javaslat és az általános vita során sem merültek fel komolyabb eltérések vagy felfogások, kérem, hogy a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassanak. (Általános helyeslés.) Elnök : A tanácskozást berekesztem. Következik a határozathozatal. Miután a törvényjavaslat meg nem támadtatott, fel fogom tenni a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot a pénzügyi és a véderőbizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Három határozati javaslat terjesztetett be, de ezeknek egyike sem áll ellentétben a törvényjavaslattal; teljesen függetlenek attól. Ezeket a beterjesztés sorrendjében fogom külön határozathozatal tárgyává tenni. Méltóztatnak a kérdésnek ekkénti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem a kérdést; méltóztatnak-e a hadiváltságról szóló törvényjavaslatot a pénzügyi és véderő-bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Következik Perlaki képviselő ur határozati javaslata. Méltóztatnak kívánni annak felolvasását? (Igen!) Kontra Aladár jegyző (olvassa Perlaki György határozati javaslatát.) Elnök : Méltóztatnak-e ezt a határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) A határozati javaslat elfogadtatott. Következik Szilágyi Lajos képviselő ur első határozati javaslata. Kérem annak felolvasását. Kontra Aladár jegyző (olvassa Szilágyi Lajos első határozati javaslatát.) Elnök : Méltóztatnak ezen határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A határozati javaslat elfogadtatott. Következik Szilágyi Lajos képviselő ur második határozati javaslata. Kontra Aladár jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Szilágyi Lajos : Károlyi Mihály vagyona. (Zaj a baloldalon. Helyeslés.) Elnök : Méltóztatnak-e a határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatott. Mielőtt a részletes tárgyalásra áttérnénk, évi március hó 18-án, péntéhen. kötelességem a t. Nemzetgyűlésnek bejelenteni, hogy Szabó István (sokorópátkai) képviselő ur sürgős interpelláció előterjesztésére tőlem engedélyt kért, én az engedélyt megadtam és ha hozzájárulni méltóztatnak, akkor félkettőkor fogunk erre az interpellációra áttérni. (Helyeslés.) Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem mindenekelőtt a címet felolvasni. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Elnök : A cím meg nem támadtatván, kérdem, móltóztatnak-e azt elfogadni ? (Igen !) Elfogadtatott. Következik az 1. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa az 1. §4). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Iklódy-Szabó János előadó: T. Nemzetgyűlés! Bátor vagyok az 1. §-nál azt indítványozni, hogy az 1. § (Halljuh! Halljuk/) első bekezdésében »katonai« szótól »miatt« szóig terjedő mondatrész helyett : »bármi okból« szavak tétessenek. (Helyeslés.) Az első bekezdésben ugyanis az mondatik, hogy aki (olvassa) : »katonai beosztása, alkalmatlan volta, felmentése vagy külföldön való tartózkodása miatt a harcvonalon katonai vagy személyes hadiszolgálatot nem teljesített«, az hadiváltság alá esik. Tekintettel azonban arra, hogy a papok is bevonattak a hadiváltságra kötelezettek körébe, ha ezeket is külön felsorolnék, igen hosszúvá válnék a részletezés. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Kontra Aladár jegyző: Szilágyi Lajos. Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! A törvényjavaslat eredeti formájában az 1. §-ban csupán az 1868—1899. évek valamelyikében született állampolgárok voltak hadiváltságra kötelezendők. A bizottsági szövegezés szerint viszont az 1865—1899. születési évfolyamok voltak hadiváltsággal megrovandók.

r T. Nemzetgyűlés! Én ebbe a módosításba nem mehetek bele, azon egyszerű okból, mert épen a háború alatt másfél esztendőn keresztül foglalkoztam ezekkel az ügyekkel, s ma is megvannak az idevonatkozó jegyzeteim, -—• itt vannak a kezemben, amelyek szerint a 48, 49 és 50 éveseket, vagyis az 1865., 1866. és 1867. évfolyamokat mi nem tartoztunk a frontra kiküldeni, sőt határozott utasításunk volt arra, hogy miként járjunk el az alkalmasakra, a frontszolgálatosokra és a fegyvernélküli segédszolgálatosokra nézve. Még az alkalmasakra is azt rendelték el, hogy három heti előzetes kiképzésre vonandók be, a háromhét után pedig, hogyha az őrszolgálatosok a hadtápkörletben nem lesznek elegendők az őrszolgálatban való felváltásra, akkor három hét után erre a célra használandók fel. Tehát a 48, 49 és 50 évesek közül csak az őrszolgálatosokat küldtük előre a hadtápkörletben való őrszolgálatra és ha ezek nem voltak elegendő számban, akkor volt utasi-