Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-167
À Nemzetgyűlés 167. ülése 1921. Patacsi Dénes : A jegyzők ugy csinálták ! Szilágyi Lajos:..- és mikor a határozatot meghoztuk, mindenkor azt kutattuk, hogy a közérdek követeli-e a felmentést. (Mozgás a jobboldalon.) Benkő Gábor: Weisz Manfréd minden sógora bement a gyárba, mint nélkülözhetetlen ! Szilágyi Lajos : Nem lehet letagadni, hogy igenis sok helyen éles ellenszenv mutatkozott azok ellen, akik fel voltak mentve, vagy mint alkalmatlanok, vagy u. n. jó beosztásúak, a fronttól távol maradtak. Mi vártuk is, hogy mikor a háborúnak vége lesz, a frontkatonák erélyesen fel fognak lépni, mindazokkal szemben, akik nem teljesítették kötelességüket. Ehelyett azonban egy érdekes jelenség volt, az izgatók olyan irányba terelték a frontkatonák elkeseredését, hogy tulaj donképen, akik hazajöttek a háborúból épen azoknak a vezetése alá vetették magukat, akiknek a fronthoz semmi közük sem volt és akik tulaj don pen csak az újságból ismerték a frontot. Reischl Richárd : A kávéházi fronton ! Szilágyi Lajos : Ismétlem, elismerem — a kormánynak jobban is kell tudnia és ha a kormány mondja, akkor tényleg ugy is van — hogy van még mindig elkeseredés ebben a tekintetben. Benkő Gábor : Különösen, ha sárga-fekete zászlót mutogatnak ! Szilágyi Lajos : Ha azonban ez az elkeseredés még mindig megvan, akkor ne csak ilyen törvényjavaslattal méltóztassék azt az elkeseredést megszüntetni, hanem egyéb intézkedéssel is. E célból egy másik határozati javaslatot terjesztek a Nemzetgj ülés elé (olvassa) : »Utasítsa a Nemzetgyűlés a kormányt, hogy Magyarország újraépítésénél, valamint a haderő személyi és anyagi leszerelése közben, minden állás, minden hatáskör betöltésénél, minden munkaalkalom és minden kedvezmény odaítélésénél, minden kereseti forrás megnyitásánál elsősorban és főképen azok az egyének részesüljenek előnyben, akik a háború alatt hadi szolgálatot teljesítettek, ezek közül viszont elsősorban azok, akik frontbeosztásban voltak és ezek közül ismét elsősorban azok, akik a háborúban testi épségüket elvesztették és megrokkantak. (Helyeslés.) Áttérve már most a törvényjavaslat birálatára, én a törvényjavaslatban több helyütt igazságtalanságot és következetlenséget látok, igaz ugyan, hogy a bizottsági tárgyalás már ezek közül többet kiküszöbölt, mégis meg kell említenem azokat. így pl. feltűnő volt, hogy az eredeti javaslat, míg egyrészről kimondta azt, hogy előtte teljesen közömbös, hogy ki, kinek érdekében, kinek kérésere, milyen címen maradt a fronttól távol, és mindenkitől anyagi ellenértéket követelt, ugyanakkor a papokat mentesítette a hadi váltság alól. örömmel látom, hogy a bizottsági tárgyalásban ez az igazságtalanság kiküszöböltetett és nagy örömmel láttuk azt is, hogy épen egy római katholikus pap képviselőtársunk volt az, aki az idevonatkozó javaslatot tette. (Éljenzés.) NEMZETGYULESr NAPLÖ. 1920—1921. — IX. KÖTET évi márc, hó 17-én, csütörtökön. 49 Egy másik igazságtalanság, illetve következetlenség, amely még benne van a javaslatban, az, hogy mig egyrészről a törvényjavaslat kimondja, hogy létminimumot nem ismer, másrészről azonban van egy kategória, amelynél az anyagi helyzetet nézi, s ez a közalkalmazottak kategóriája. Legtávolabbról sem akarom ezt kifogásolni, ellenben következetlenséget látok benne, mert ha az érdekeltek anyagi helyzetét kutatjuk, akkor véleményem szerint a teljesen vagyontalanok anyagi helyzetét is méltányolni kell és a teljesen vagyontalanokat is mentesíteni lehetne a hadi váltság alól. A törvényjavaslat a maga kihatásaiban esetleg igazságtalanul fog csattanni amiatt, hogy 1921-ben adóztatjuk meg az embereket az 1919. évi vagyonés jövedelmi adó megsokszorozásával. Mivel 1919. óta kommunizmus és román rablás is volt, félek tőle, hogy sok adózó alanyt ez igazságtalanul fog érinteni. A törvényjavaslatot hiányosnak tartom abban a tekintetben, hogy megfeledkezik a hadtápkörletben hadifogságba került tömegekről. Bocsánatot kérek, t. Nemzetgyűlés, nemcsak a frontról, az első vonalból lehetett hadifogságba jutni. Hogy egyéb példát ne mondjak; ott van Przemysl. Przenryslben 115.000 emberünk került hadifogságba, akiknek legnagyobb része nem frontkatona volt, hanem mindenféle munkásosztagnak, erődépitési, útépítési munkásosztagnak a^ alkalmazottja. Már pedig a törvényjavaslat ezekről megfeledkezik és ezeket a hadiváltság alól nem mentesiti ... Szabó Gy. János : Legtöbbet szenvedtek ! Szilágyi Lajos : ... holott ezeknek a szenvedése a Nemzetgyűlés által mindenesetre méltánylandó. Hiányosnak tartom a törvényjavaslatot abban a tekintetben is, amit előbb már érintettem, hogy a teljesen vagyontalanokat, akik, ha itthon voltak is a háborúban, itthon szenvedtek és nyomorogtak, nem mentesiti a hadiváltság alól. Végül hiányosnak tartom a törvényjavaslatot abban a tekintetben, hogy a már a háború előtt szolgálatképtelenné vált katonákról is megfeledkezik. Mindezek ellenére a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Senki sem.) Senki sem kívánván szólni, a vitát berekesztem. Az idő előrehaladván, javaslatot kívánok tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. (Felkiáltások : Általánosságban szavazhatnánk I) Még két minister ur aka;: válaszolni, s miután a Ház ugy határózott, hogy háromnegyed kettőkor áttérünk az interpellációkra, ennek a határozatnak eleget kell tennünk. (Helyeslés.) Javaslatot kivánok tenni a Nemzetgyűlés legközelebbi üléáének idejére és napirendjére nézve. (Halljuk!) Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap, március hó 18-án pén7
