Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-187
A Nemzetgyűlés 187. -ülése 1921. évi május hó 9~én, hétfőn. 491 Vázsonyi Vilmos: Utána, előtte, oldalt, és alul karonfogva mentek ! Szijj Bálint: Hogy előtte mentünk, az nem ál] Î (Zaj. Elnök csenget.) B. Szterényi József: Egy természetes proceszszussal állunk szemben, amelynek jönnie kellett, amelynek jönnie kell, mert végre nem leket egycentimos koronákkal az államháztartást. . . Hegedüs Loránt pénzügyminister: Ugy van! B. Szterényi József:... és egy állam pénzügyi helyzetét rendezni. Ezzel a kérdéssel le kell számolnunk, s akik majdan kibirják ezt a válságos helyzetet, azok kedvezőbb körülmények között fogják folytathatni a maguk üzleti tevékenységét. Rassay Károly : Majd újra kezdik ! B. Szterényi József: Csak az a fontos, hogy mértéket tartsunk a kormányzati intézkedésekben is, istápoljuk azt a tönkrement gazdasági életet s ne akarjunk egyszerre minden terhet reázuditani, ne akarjunk rablógazdaságot folytatni, amely kiszipolyozza a földből annak utolsó termőképességét is anélkül, hogy trágyázná a földet, hogy uj termelő erőt adjon annak. T. Nemzetgyűlés ! Nincs kizárva a korona időleges visszaesésa sem, ezzel vessünk számot, nincs kizárva ama nagymérvű spekuláció folytán, amely külföldön a magyar pénzügyekbe vetett bizalom folytán néhány hete vagy hónapja lábrakapott. Amiként Svájcban a magyar korona rovására folyt a spekuláció, ugy hogy a legkisebb kezek is koronával dolgoztak lefelé, azonképen Amsterdamtól végig mindenütt a magyar koronával folyik a spekuláció (Félkiáltások jobbfelől : Ki spekulál ?) kis kezek által is. Amilyen örvendetes ez a bizalom szempontjából, épolyan aggályos lehet a korona árfolyamának stabilitása szempontjából. Ne bizakodjunk tehát el ebben az irányban sem, legyünk óvatosak ebben a tekintetben is, nehogy meglepetések érjenek bennünket, mert az ilyen visszaesés, ha előkészületlenül találja az országot, sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mintsem azt pillanatnyilag gondolhatnók. Mindenképen arra kell tehát törekednünk, hogy a koronaérték tekintetében a hullámzásoknak lehetőleg vége vettessék és a stabilitás következzék be. Ha alacsonyabb árfolyam mellett is, de stabilitás, mert a gazdasági élet alapfeltétele az, hogy kalkulálni tudjon az árviszonyokkal, a korona hullámzása pedig kizárja ezt a kalkulálási lehetőséget. Ezzel eljutottam volna, t. Nemzetgyűlés, beszédemnek azon részéig, ahol most már levonhatom a konzekvenciákat, a közelebbi és a távolabbi jövőre egyaránt. (Halljuk! Halljuk!) A jogrendről és a jogegyenlőségről már beszéltem. Ez a legelső konzekvencia. És itt arra kell kérnem a kormányt, hogy erős kézzel, lehetőleg erősebb kézzel nyúljon bele a még mindig meglévő úgynevezett egyéni akciókba. Epen ma kaptam ismét érdekes bizonyságát annak, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) hogy a vidék hogyan fogja fel a jogrendet. Ismét alakul egy társadalmi szervezet, amely egy társadalmi intézmény belső ügyeibe kivan beleavatkozni azon a címen, — majd rendelkezésére fogom bocsátani a belügyminister urnák —- hogy minő vallású egyének alkalmaztatnak abban a műhelyben. Egy egészen kivül álló társadalmi akció indult meg egy vidéki városban, amely felügyeletet akar gyakorolni egy törvényes, alapszabályszerűen működő intézmény felett abból a szempontból, hogy milyen vallású egyéneket alkalmaznak ott munkára. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Kz ilyen és ehhez hasonló kilengések nem biztatók s ezért nagyon kérem a t. kormányt, hogy bárhonnan jönnek is ezek, ebben a tekintetben kérlelhetetlen szigorúságot gyakoroljon, mert — méltóztassék elhinni — ez az alapköve Magyarország jövő boldogulásának. Rassay Károly : Mi van a sörház-utcai gyűléssel ? B. Szterényi József: A második konzekvencia, t. Nemzetgyűlés, a gazdasági élet felszabaditása. Es itt felelek imént közbeszólott t. képviselőtársamnak az ellátatlanokra vonatkozó közbeszólására. (Halljuk ! Halljuk !) A gazdasági életet fel kell szabaditani egész vonatkozásában, és én e részben nem állok meg annál a határnál, amit a t. ministerelnök ur a minap az egyik interpellációra adott válaszában megjelölt, hogy t. i. abban a mértékben, amint azt más körülöttünk lévő államok is meg fogják tenni. Engedelmet kérek. t. Nemzetgyűlés, mikor a körülöttünk lévő államok egyike-másika a maga gazdasági életét felszabadította, mi nem vontuk le azt a konzekvenciát, hogy mi is felszabaditsuk. (Felkiáltások a középen : Melyik ?) Például Jugoszlávia. Mi korlátokat állitottunk. De én most már a gazdasági élet teljes felszabadítását követelem, minden lekötöttség nélkül és állitom, — ha kell bizonyitani is tudom, de ezzel nem fogom most fárasztani a t. Házat — hogy semmi ellentét ezen intézkedés és az ellátatlanok ellátása között nincsen. (Igaz ! Ugy van ! Helyeslés.) Szijj Bálint : Ebben együtt leszünk ! B. Szterényi József: Ha a pénzügyminister ur a forgalmi adó kapcsán olyan adókat kivan a mezőgazdasági termel vények után beszedni,. . . Szijj Bálint: Amelyek nem engedik a megkötöttséget ! B. Szterényi József: . . . amelyek alapján az ellátatlanok számára szükséges gabonára a fedezetet megkapja, semmi nehézsége nincs annak, hogy a szabadforgalom révén szereztessenek be azok a mennyiségek, amelyek az ellátatlanok számára szükségesek. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) Szervezet fog kelleni az ellátatlanok részére is, de nem kötöttforgalom alapján, hanem csak a végrehajtás céljaira. Nem egy nagy közélelmezési ministeriumra van szükség, amely régen túlélte már magát, hanem egy végrehajtó, egy elosztó 62*
