Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-187

490 A Nemzetgyűlés 187. ülése 19.21. évi május hó 9-én, hétfőn. Ugron Gábor : Erre nem szerződött. B. Szterényi József: Engedelmet kérek, t. Nemzetgyűlés, az államvédelemnek megvannak azok a kötelességei, amelyek elől kitérni senkinek sem lehet, senkinek sem szabad, s a végletekig kell elmenni ott. aliol komoly érdekről van szó. De engedelmet kérek, azt csak nem mondhatja senki, hogy ez komoly érdek volna. Mindezek alapján, t. Nemzetgyűlés, egy másik határozati javaslatot is bátorkodom be­nyújtani (Halljuh ! a szélsőbaloldalon. Olvassa) : »A Nemzetgyűlés utasitja a kormányt, hogy a kereskedelmi forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében szüntesse be azonnal az üzleti táviratok cenzúrázását.« (Élénk helyeslés a szélsobalolda­lon.) Rassay Károly : Meskó ! Ne szegyeid helye­selni ! Giesswein Sándor : Ez a gazdáknak is kárára van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) B. Szterényi József : T. Nemzetgyűlés I Ezzel befejeztem a gazdasági helyzet ecsetelését és le­vonom immár az előadottak mérlegét. (Halljuk/ Halljuk !) A lehető legsúlyosabb helyzet az, amelyben a magyar mezőgazdaság, a magyar ipar és a magyar kereskedelem van és még súlyosabb az a jövő, amely elé ugy gazdasági, mint szociális szempontokból néz. A munkabér kérdése ijesztő rémként áll előt­tünk és hozzá kapcsolódik a munkanélküliség ijesztő réme. (Ugy van ! balfelöl.) Bródy Ernő: Ez a legszomorúbb. B. Szterényi József: A mezőgazdaság kritikus helyzetbe kerülhet épen ezen munkabér-kérdés folytán s ha — amitől Isten óvjon — még egy gyenge termés is járulna az idén hozzá, akkor nem tudom, mire alapit ja t. barátom, a pénzügyminis­ter ur a maga nagy pénzügyi koncepcióját. T. bará­tom játszhat szimfóniákat, amint hogy elég szépen játssza is, (Derültség,) de a magyar közgazdaság, ideértve a mezőgazdaságot is, gyászindulót fog fújni hozzá, ha gyökeres rendszerváltozás nem történik, ha a nemzet össze nem fog abban a tekin­tetben, hogy a gazdasági felépítés munkáját komo­lyan megkezdje. Ereky Károly : Érdekes válasz lesz Hegedüs­től erre ! B. Szterényi József: Ebben a helyzetben felvetem már most magamnak a kérdést, (Hall­juk ! Halljuk ! balfelöl.) hogy ha az ország gazda­sági helyzete ilyen szomorú, nem hiszem, hogy legyen akár ebben a Házban, akár künn a Házon kivül valaki, aki az általam festett képet gyengi­teni tudná . . . Hu ber János: Andaházy! (Derültség.) B. Szterényi József: ...vagy ezt a képet túlsötétnek tartaná — minek köszönhetjük mégis valutánk rohamos javulását \ (Halljuk ! Hall­juk !) Hiszen azóta, ahogy a pénzügyminister ur programmját kifejtette, a helyzet gazdaságilag nem javult, hanem romlott, nem az ő hozzátevése által, hanem a felhozott körülményeknél fogva. s mégis a mi valutánk rohamosan megjavult, ami­ben neki igen jelentős része van. Válaszom az, hogy megjavult a valutánk azért, mert az a bizal­matlanság, amely Magyarország iránt az itt ural­kodott viszonyok folytán volt, a jogrend fokoza­tos megjavítása következtében megváltozott. (Igaz! Ugy van ! balfelöl.) Megjavult a valutánk azért, mert a bizalom az ország jövőjében helyreállott, mert a belpolitikai helyzet is tetemesen megjavult. Igazuk lett azoknak, — közöttük csekélységemnek is — akik váltig hangoztattuk, hogy egészen ha­mis kép az, amely a magyar koronáról külföldön el van terjedve, mert a magyar korona belértéke sokszorta több, mint amennyire akkor jegyezték, amikor alacsony volt, s bátran merem kimondani azt, hogy az sokszorosan több, mint amennyire most a magyar korona jegyeztetik. (Az elnöki széket Kenéz Béla foglalja el.) A valutajavulás tehát bizalom kérdése, a külföld bizalmának kérdése Magyarország iránt, s azért mindent meg kell tennünk arra, hogy ez a bizalom fokoztassék, (Ugy van! balfelöl.) hogy visszaesés ne álljon be. Bródy Ernő : Mozirendelettel ! (Zaj.) B. Szterényi József : Lelkem egész erejével üdvözlöm (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) az ország nagynevű vezérének múltkori hatalmas beszédét, Apponyi Albert grófét, (Élénk éljenzés.) amelyben ismét felemelte szavát a közszabadságok biztosí­tása, a jogrend, a jogegyenlőség fejlesztése és ki­építése iránt. Méltóztassanak elhinni, az egyedüli ut, amely az ország gazdasági, pénzügyi konszoli­dálódására vezethet, az, ha itt az országban ismét helyreáll a teljes jogrend, a jogegyenlőség, s olyan eltévelyedések, mint a botbüntetés, a numerus clausus és hasonlók a külföld előtt Magyarországba, Magyarország józanságába vetett bizalmat meg nem ingatják. (Zaj és közbeszólások balfelöl.) Én szeretek minden közbeszölásra reflektálni, de ezt a közbeszólást nem hallottam. T. Nemzetgyűlés ! Bármilyen súlyos helyze­tet teremtett itt a koronának ez a hirtelen feljavu­lása a gazdasági életben, bármilyen nagy károkat is okoz az, ez elől nincs menekvés. Ez egy termé­szetes folyamat. Szijj Bálint : A sülyedés okozta hasznokat is 1 (Ugy van ! jobb felől.) B. Szterényi József : A sülyedés által okozott hasznokat, t. közbeszóló képviselőtársam, már ré­gen felemésztették az emelkedés által okozott vesz­teségek. S ha eddig csak a hasznot vesztették volna el azok, akik akkor nyertek, megvigasztalódnánk miatta, de ma már a tőkét, a sajátjukat veszítik. Legyen meggyőződve a képviselő ur, hogy a kép­viselő ur is, ha igy megy tovább a mezőgazdaság helyzete, nem az eddigi hasznát fogja csak elveszí­teni, hanem a saját vagyonából fog ráfizetni. Szijj Bálint : Mi csak utánamentünk a drága­ságnak és megkezdtük az olcsóságot Î

Next

/
Thumbnails
Contents