Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-167

A Nemzetgyűlés 167. ülése 1921 Gerencsér István jegyző (megolvassa) : Tizenkilenc ! Elnök : Tehát huszonnégy szavazattal tizenkilenccel szemben Karafiáth képviselő ur módositványa elfogadtatott. Ezek szerint Szabóky Jenő képviselő ur módositványa elesik. Következik a 10. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a 10—11. §-okat, amely eh észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : így tehát ez a törvényjavaslat a pénzügyi és igazságügyi bizottság szövegezése szerint ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadtatott. Harmadszori olvasás céljából a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik a gyujtószeradóról a pénzügyminister ur törvényjavaslata. Az előadó urat illeti a szó. Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! E javaslatnak indokolásául legyen szabad egészen röviden rámutatnom arra, hogy a magyar állam csaknem az utolsó a modern államok között, amely a gyujtószernek akár monopólium, akár más adó formájában való megadóztatását behozza. Ez az indok már magában véve elegendő lenne arra, hogy ezt az adót hosszabb vita nélkül elfogadjuk. Vannak azonban ennek az adójavaslatnak egyéb tárgyi okai is, amelyekre ugy a pénzügyministeri, mint a bizottsági jelentések rámutatnak. Legyen szabad reá mutatnom arra a száraz tényre, hogy nagy tömegek aránylag csekély, jelentéktelen megadóztatása mellett igen lényeges és nagy jövedelmekre számithatunk az államháztartás szempontjából. Kétségtelen dolog az, hogy a régi elméleti pénzügyi tanoknak tanitása szerint a nagy tömegek által használt fogyasztási cikkek megadóztatása nem kivánatos szociális szempontból, de most nem olyan időket élünk, amikor honorálhatnék az ilyen elméleti tanokat. Kétségtelen, hogy minden adóforráshoz hozzá kell nyúlnunk s miután ez a legkevésbé fájdalmas és igen tekintélyes jövedelmet igérő adónemnek mutatkozik, bátor vagyok a t. Nemzetgyűlésnek elfogadásra ajánlani. Magát a javaslatot illetőleg legyen szabad csak arra rámutatnom, hogy az adminisztrációra nézve kénytelen volt a bizottság is s a pénzügyminister ur is nem a legszigorúbb rendszert, t. i. a banderollirozási rendszert, az adójeggyel való ellátás rendszerét elfogadni, mert ez rendkivül nagy költségekkel járna. Más intézkedéseket fogadtunk el, amelyek egyrészt a bejelentési kötelezettséget foglalják magukban, másrészt az erős pénzügyi felügyeletet involválják.  javaslat büntető rendelkezéseit a bizottság erősen átalakította s pedig azért, mert nem akarta, hogy ebben az egy pénzügyi törvényben a jövedéki kihágási eljárás rendszerétől teljesen eltérő más rendszert fogadjunk el. Épen ezért a bírság helyébe ismét a pénzbüntetést állította be. Nehogy azonban nem bírói hatóságoknak túlságosan nagy hatalom adassék, ezért bizonyos megévi márc. hó 17-én, csütörtökön. 39 szorításokat tett különösen a büntetés átváltoztatását illetőleg, ahol két hónapi maximális átváltoztatást vett be. Még három dologról kívánok megemlékezni. Az egyik a progresszió intézménye. Méltánytalan lett volna, hogy azok a nagy gyufakészletek, amelyeket egyesek spekuláció céljából összegyűjtöttek, adómentesek legyenek. Ha bizonyos mennyiségen felül vannak, szintén megadóztatjuk. A pénzügyministernek és kereskedelemügyi ministernek adjuk meg a jogot, hogy az uj gyufagyárak létesítése az ő engedélyüktől tétessék függővé. Ennek az indokolásban részletesen kifejtett indoka van, amely a termelés előmozdítását célozza. Végül a részesedési jog intézményéről szólok, amely nem uj a törvényhozásunkban, hiszen már előzetesen bevezettük a cukorra, szeszre, ásványolajra, sőt már amikor a jelentést megtettük, jövendöltük a sörre nézve is, amelyre nézve ma már keresztül is vitetett. Ezekre való tekintettel tisztelettel kérem a Nemzetgyűlést, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Elnök: Szólásra következik? (Senkii) Senki sem kívánván szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : Méltóztatnak a gyujtószeradóról szóló törvényjavaslatot a pénzügyi és igazságügyi bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A törvényjavaslat tehát általánosságban elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Cím. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét s az 1—25. §§-kat, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 26. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 23. §-hoz a következő módosítást vagyok bátor előterjeszteni : »A 26. § második bekezdésének első sorában levő »a pénzbüntetés« szavak helyett a következő szavak teendők : »szabályellenesség miatt a pénzbüntetés«. A »szabályellenesség« szavak elnézés folytán maradtak ki; ezeknek beszúrására szükség van, mert különben súlyos félreértésekre adna alkalmat a szöveg. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. A kérdést akként óhajtom feltenni, hogy a szakasz változatlan elfogadását szembeállítom az előadó ur módosításával. Ha a szakasz változatlanul fogadtatik el, elesik az előadó módosítása, ha nem fogadtatik el változatlanul, akkor az előadó ur módosításával fogom a szakaszt elfogadottnak kijelenteni. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem a kérdést : Méltóztatnak-e a 26. §-t változatlanul elfogadni, szemben az előadó ur módositásával? (Nem!) A 26. § tehát az előadó ur által javasolt módosítással fogadtatott el.