Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-167

A Nemzetgyűlés 167. ülése 1921 Gerencsér István jegyző (megolvassa) : Tizen­kilenc ! Elnök : Tehát huszonnégy szavazattal tizen­kilenccel szemben Karafiáth képviselő ur módo­sitványa elfogadtatott. Ezek szerint Szabóky Jenő képviselő ur módositványa elesik. Következik a 10. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a 10—11. §-okat, amely eh észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : így tehát ez a törvényjavaslat a pénz­ügyi és igazságügyi bizottság szövegezése szerint ugy általánosságban, mint részleteiben elfogad­tatott. Harmadszori olvasás céljából a legköze­lebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik a gyujtószeradóról a pénzügy­minister ur törvényjavaslata. Az előadó urat illeti a szó. Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! E ja­vaslatnak indokolásául legyen szabad egészen röviden rámutatnom arra, hogy a magyar állam csaknem az utolsó a modern államok között, amely a gyujtószernek akár monopólium, akár más adó formájában való megadóztatását be­hozza. Ez az indok már magában véve elegendő lenne arra, hogy ezt az adót hosszabb vita nél­kül elfogadjuk. Vannak azonban ennek az adó­javaslatnak egyéb tárgyi okai is, amelyekre ugy a pénzügyministeri, mint a bizottsági jelentések rámutatnak. Legyen szabad reá mutatnom arra a száraz tényre, hogy nagy tömegek aránylag csekély, jelentéktelen megadóztatása mellett igen lényeges és nagy jövedelmekre számithatunk az államháztartás szempontjából. Kétségtelen dolog az, hogy a régi elméleti pénzügyi tanoknak tanitása szerint a nagy töme­gek által használt fogyasztási cikkek megadóz­tatása nem kivánatos szociális szempontból, de most nem olyan időket élünk, amikor honorál­hatnék az ilyen elméleti tanokat. Kétségtelen, hogy minden adóforráshoz hozzá kell nyúlnunk s miután ez a legkevésbé fájdalmas és igen tekintélyes jövedelmet igérő adónemnek mutat­kozik, bátor vagyok a t. Nemzetgyűlésnek elfogadásra ajánlani. Magát a javaslatot illetőleg legyen szabad csak arra rámutatnom, hogy az adminisztrációra nézve kénytelen volt a bizottság is s a pénzügy­minister ur is nem a legszigorúbb rendszert, t. i. a banderollirozási rendszert, az adójeggyel való ellátás rendszerét elfogadni, mert ez rendkivül nagy költségekkel járna. Más intézkedéseket fogadtunk el, amelyek egyrészt a bejelentési kötelezettséget foglalják magukban, másrészt az erős pénzügyi felügyeletet involválják. Â javas­lat büntető rendelkezéseit a bizottság erősen átalakította s pedig azért, mert nem akarta, hogy ebben az egy pénzügyi törvényben a jöve­déki kihágási eljárás rendszerétől teljesen eltérő más rendszert fogadjunk el. Épen ezért a bír­ság helyébe ismét a pénzbüntetést állította be. Nehogy azonban nem bírói hatóságoknak túlságo­san nagy hatalom adassék, ezért bizonyos meg­évi márc. hó 17-én, csütörtökön. 39 szorításokat tett különösen a büntetés átváltoz­tatását illetőleg, ahol két hónapi maximális átváltoztatást vett be. Még három dologról kívánok megemlékezni. Az egyik a progresszió intézménye. Méltánytalan lett volna, hogy azok a nagy gyufakészletek, amelyeket egyesek spekuláció céljából össze­gyűjtöttek, adómentesek legyenek. Ha bizonyos mennyiségen felül vannak, szintén megadóz­tatjuk. A pénzügyministernek és kereskedelem­ügyi ministernek adjuk meg a jogot, hogy az uj gyufagyárak létesítése az ő engedélyüktől tétessék függővé. Ennek az indokolásban rész­letesen kifejtett indoka van, amely a termelés előmozdítását célozza. Végül a részesedési jog intézményéről szólok, amely nem uj a törvény­hozásunkban, hiszen már előzetesen bevezettük a cukorra, szeszre, ásványolajra, sőt már amikor a jelentést megtettük, jövendöltük a sörre nézve is, amelyre nézve ma már keresztül is vitetett. Ezekre való tekintettel tisztelettel kérem a Nemzetgyűlést, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Elnök: Szólásra következik? (Senkii) Senki sem kívánván szólni, a vitát berekesztem. Követ­kezik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : Méltóztatnak a gyujtószeradóról szóló törvény­javaslatot a pénzügyi és igazságügyi bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tár­gyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A törvényjavaslat tehát általánosságban el­fogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Cím. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét s az 1—25. §§-kat, mélyek észre­vétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 26. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 23. §-hoz a következő módosítást vagyok bátor elő­terjeszteni : »A 26. § második bekezdésének első sorában levő »a pénzbüntetés« szavak helyett a következő szavak teendők : »szabályellenesség miatt a pénzbüntetés«. A »szabályellenesség« szavak elnézés folytán maradtak ki; ezeknek beszúrására szükség van, mert különben súlyos félreértésekre adna alkalmat a szöveg. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. A kérdést akként óhajtom feltenni, hogy a szakasz változatlan elfogadását szembeállítom az előadó ur módosításával. Ha a szakasz vál­tozatlanul fogadtatik el, elesik az előadó módo­sítása, ha nem fogadtatik el változatlanul, akkor az előadó ur módosításával fogom a szakaszt elfogadottnak kijelenteni. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem a kérdést : Méltóztatnak-e a 26. §-t változatlanul elfogadni, szemben az előadó ur módositásával? (Nem!) A 26. § tehát az előadó ur által javasolt mó­dosítással fogadtatott el.

Next

/
Thumbnails
Contents