Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-186

450 A Nemzetgyűlés 186. ülése 1921 . évi május hó 7-én, szombaton. Szijj Bálint: Addig hadiváltságot nem fizetünk, mig a földreform végrehajtva nincs 1 Csizmadia Sándor : Jó lesz vigyázva közbeszólni, mert többet nem jöttök vissza ! (Derültség a szélsobaloldalon. ) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Andaházy-Kasnya Béla: A házhelyek kérdésében egyelőre nem történt semmi más, mint hogy az igényjogosultakra azon a címen, hogy a bizottság kiszállt, kivetettek 250—450 vagy 550 koronáig terjedő költségeket. Hogy kapnak-e házhelyet az még nem bizonyos, hogy mit, hol és mennyit kapnak, az sem bizonyos . . . Balla Aladár: Öt kilométerre a községtől! Andaházy-Kasnya Béla : ... de hogy ezt a költséget végrehajtás terhe mellett meg kell fizetniök, az már bizonyos. Nagyon fontosnak tartom tehát, hogy ez a kérdés sürgősen megoldassák. T. Nemzetgyűlés! Abba sem nyugszunk bele, hogy ugy intézzék el a kérdést, hogy az illető érdekelt feleket a kormány összehozza és a földet igénylő és a földet adó között megállapodást hozzon létre. Az a szorult helyzetben lévő paraszt kénytelen minden körülmények között — még az adott helyzetben is — belemenni esetleg olyan egyezségbe, aminek nem tud megfelelni. Pl. kerületemben a Pallavieiniuradalomnál . . . Drozdy Győző: Zsidó uradalom? Andaházy-Kasnya Béla : . . . egy hold földért 32.000 koronát kérnek. Rassay Károly: Keresztény erkölcs! Andaházy-Kasnya Béla : 32.000 koronát egy hold földért és 8000 koronát 400 kvadrátölért. En ezt olyan kiváló üzletnek tartom a nagybirtokosok részére, sőt egyenesen olyan szédületes uzsorának . . . Drozdy Győző : Hol a botbüntetós ? (Zaj.) Andaházy-Kasnya Béla: ... amit a kormánynak nem szabad megengednie. Csizmadia Sándor : Hozzá még nem is zsidó ! (Derültség.) Andaházy-Kasnya Béla: Az egészen mindegy. Nagyon kérem tehát a t. kormányt, hogy a házhelyek árát is állapítsa meg és sürgősen gondoskodjék azok kiosztása iránt. És most kénytelen vagyok a múltból egy nagyon szomorú példát elmondani, épen a földbirtokreformmal kapcsolatos megelőző rendelkezésekből. T. i. voltak olyanok, akik menekülni akartak a vagyonváltság terhe alól és akik a maguk látszólagos, jó szivével siettek a nép baján enyhíteni. Átengedtek egynehány hold földet, holdanként 4000 koronáért. Ez akkor plausibilis árnak tetszett. A földet vásároltak között azonban van egy olyan ember, aki öt hold földet vett, ami tehát 20.000 koronába került volna, a vételárból azonban szegény, földhözragadt ember létére csak 2000 koronát tudott lefizetni. Kerekes Mihály : Nálunk még sírhelyet sem adnak ennyiért! Andaházy-Kasnya Béla: Most aztán már hat hónapja nem tudja megfizetni a fenmaradt 18.000 koronát és figyelmeztetést kapott, hogy amennyiben egy félév leforgása alatt ezt az összeget meg nem fizeti, el fogják árverezni a földjét. Ebből az következik, hogy az uj helyzetben a földjéért, amelyre már fizetett 2000 K-t, fognak adni 10.000 K-t, azután elveszik mindenét és végül még marad 8000 K adóssága. Ha a kormánynak ez a célja, akkor rendben van. Azonban nem hiszem, hogy a kormány szerencsétlenségbe akarná dönteni a nincsteleneket, hogy, tudatlanságával ezt a dolgot előmozdítaná. Én tehát nagyon határozottan kérem az illetékes minister urat, hogy alkalomadtán szálljon ki és nézze meg, hogy ezek az urak hogyan állapodnak meg a földreform kérdésben, a házhelyek kérdésében és a földbérletek ügyében. (Zaj.) Ami a pénzügyminister 'ur programmját illeti, én csupán arra akarok reflektálni, hogy a pénzügyminister ur azt mondotta, hogy lehet, hogy ő rendelkezéseiben tesz hibát, azonban az, amit Magyarország pénzügyministere egyszer kimondott, az ugy is van, annak a nép higyjen. Tehát az élőszó valósággal törvény. Ezt roppant fontosnak tartom és ez nekem borzasztóan tetszik, mert alapjában véve megnyugvást kelthet azokban, akik nem tudják, mi fog történni a jövőben. Ugyanakkor azonban nem találom egészen helyénvalónak a pénzügyminister ur kijelentését, amikor azt mondotta, hogy viszont semmi néven nevezendő közösséget nem vállal az előző minister urakkal Mert hogyan higgyünk a pénzügyminister urnák, amikor nem tudjuk, hogy meddig marad a helyén és nem tudjuk, hogy a következő pénzügyminister ur fogja-e a pénzügyminister ur rendelkezéseinek konzekvenciáit viselni és vájjon nem kerülünk-e ujabb félszeg helyzetbe. Szóval nem tudjuk, meg fogjuk-e tudni nyugtatni a népet, avagy ujabb izgalmakba fogjuk dönteni. Tehát nagyon fontosnak tartom és kérem a Nemzetgyűlést, hogy ezeket a dolgokat, a katonai bíráskodást, a jogrendet, a numerus clausust, a botbüntetést, a házhely- és földbirtokreformot mielőbb orvosolja, mert addig nem lesz jogrend ós törvénytisztelet, amig ezeken a tereken a hibákat megtaláljuk. Néhány szót szeretnék szólni az u. n. választójogról. Azért mondom, hogy u. n., mert tulajdonképen nem látunk semmiféle felfektetett törvényjavaslatot a választójogról. Főképen azért, mert ezt minden párt részéről igen kényes kérdésnek tekintik. En magam is azon az állásponton vagyok, mint Eassay t. képviselőtársam, hogy ez becsület kérdése és nem kényesség kérdése. Aki egy programmot becsületesen akar megoldani, ezt nem hagyhatja ki. A választó-