Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-167

A Nemzetgyűlés 167. ülése 1921. hogy a külföldieket súlyosabban adóztassuk meg, mint a belföldieket. Én ismétlem, nem óhajtom előjogban, ked­vezményben részesíteni a külföldi honpolgáro­kat, és miután vadászati engedélyt belföldiek részére harminc napra adni károsnak, céltalan­nak tartom, (Zaj.) s miután nem akarok mó­dot adni arra, hogy az ötletszerűen vadászok szakavatatlanságukkal kárt okozzanak, azt a tiszteletteljes indítványt terjesztem elő, méltóz­tassanak e szakaszt töröltetni. (Helyeslés bal­felöl.) Ismétlem, hogy külföldön másképen áll a dolog, mert az angolok pl. gyarmataikon isme­rik a külföldiek súlyosabb megadózatását, ami igazságos. Miután azonban itt a trianoni béke­szerződés szakaszaival állunk szemben, mi ezt a védelmi eszközt nem használhatjuk, kerülni szeretném, hogy a külföldiek — akik rövid időre látogatnak meg minket és sok pénzt áldoz­hatnak arra, hogy egy szarvasbikát lőjenek — ami a valutáris differenciák folytán nekik nem is kerül olyan nagy áldozatukba, indokolatlan kedvezményben részesüljenek. Nekik az egy évre szóló vadászati jegy kiváltása is igen cse­kély megterhelést jelent. Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A 4. § helyébe a következő uj szöveget indítványozom (olvassa) : »Az 1883. évi XXIII. te. 104. §-a helyébe lép, (Felkiáltások: Lassabban!) hogy azok, akik a vadászató^ 30 napot meg nem haladó időtartam alatt kívánják gyakorolni, a vadászati adó fejében egyformán 1000 K-t fizet­nek, tekintet nélkül arra, hogy mennyi az összjövedelmük, vagyis hogy a jövedelem adónak esetleg nem is alanyai.« Indokolom ezt azzal, hogy miután az előző §-ban is elejtettük már azokat a bizonyos egyén­hez kötött kedvezményeket, itt is ugyanazon szempont szerint járjunk el. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólni? Kontra Aladár jegyző: Drozdy G-yőző! Drozdy Győző : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Mivel a 3. §-nál bizonyos konfuzió következté­ben az egész Nemzetgyűlésnek az álláspontja majdnem téves volt, senki sem tudta tulajdon­képen, hogy mire szavaz (Ellenmondások.) ós én ugy látom, hogy épen az én felállásom késztette azokat a képviselő urakat, akik ezen állásponton voltak, a felállásra; (Felkiáltások: Téved !) s az igy nyert többség alapján szavaz­ták meg a 3. §-t, (Élénk ellenmondások a Ház minden oldalán.) ezért én, hogy ezt korrigálni lehessen, a 4. §-nál indítványozom azt, hogy a vadászati adó holdanként rovassék ki, katasz­trális holdanként egy koronában. Szabóky Jenő: Tekintet nélkül a vadállo­mányra? Drozdy Győző: Ha a Nemzetgyűlés ezt el­fogadja, a törvényben konfuzió fog előállni és évi márc. hó 17-én, csütörtökön. 37 ez módot fog nekünk adni arra, hogy a 3. § más állapotban fogadtassék el. (Derültség.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? Reischl Richárd: T. Nemzetgyűlés! A 3. §-nál töröltük a negyedik bekezdést. így a 4. § az előadó ur szövegezése szerint ezzel ellentétbe kerül. Ezért méltóztassék módosításomat el­fogadni, amely igy szól: »Az 1000 korona he­lyett beiktatandó : belföldiek mindig a felét a különben fizetendő adótételnek. Utána a követ­kező szavak törlendők.« Karafiáth Jenő : A trianoni békeszerződésbe ütközik ! Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Az elő­adó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Kény­telen vagyok Drozdy képviselőtársam felszólalá­sával kapcsolatban ismét felszólalni és vitatni azt, mintha a Nemzetgyűlés nem tudta volna, mit szavaz meg a 3. §-nál. A vadászati adónak a holdszám szerinti megállapítására vonatkozólag egészen nyíltan és határozottam állást foglaltunk, hiszen megmond­tuk, hogy teljesen lehetetlen és igazságtalan volna épen azokkal szemben, akiket ő különösen védeni akar, mert óriási nagy határokban igen kevés vad lehet és viszont, ugy hogy semmi okozati összefüggés az adóalap és a holdszám között nincs. (Ugy van! Ugy van!) Ennélfogva ne ringassa magát olyan illúziókban Drozdy képvi­selőtársam, mintha az ő felállása okozott volna itt valami zavart. (Derültség.) Ami pedig Reischl képviselőtársam indít­ványát illeti, talán helyes ez az álláspont, de nagyon komplikálná az adókezelést ennek az elfogadása. Sokan incidentaliter meg akarják váltani a vadászati jegyet, és igy hosszú eljárás volna szükséges annak megállapítására, hogy mennyi jövedelme van az illetőnek. Ennélfogva tisztelettel kérem, méltóztassék az én indítvá­nyomat elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A tanácskozást berekesztem. A kér­dést akként kívánom feltenni, vájjon a 4. §-t változatlanul méltóztatik-e elfogadni, szemben az előadó ur által tett módosítással, szemben Reischel képviselő ur módosításával, szemben Drozdy képviselő ur módosításával, szemben Karafiáth képviselő ur elleninditványával, amely a 4. § törlését kívánja. Ha változatlanul méltóztatnak elfogadni, akkor elesnek az összes módosítások, ha nem méltóztatnak változatlanul elfogadni, elesik Karafiáth képviselő ur elleninditványa és kö­vetkezik a szavazásra az előadó ur módosítása, mert ez áll legközelebb hozzá. Ha az előadó ur módosítása elfogadtatik, akkor elesik Drozdy képviselő ur módosítása, amely a vadászati adót holdanként kívánja kivettetni és elesik Eeischl képviselő ur módosítása, amely esetleg felére kívánja leszállítani az adótételt. Méltóztassanak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni?

Next

/
Thumbnails
Contents