Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-185

424 "A Nemzetgyűlés 185. ülése 1921. évi május hó 6-án, pénteken. oda kell törekednie, hogy a nemzeteknek, államoknak egymáshoz való viszonyába belevigye megint a közösségnek, bizonyos közösségnek a tudatát . .. Hg. Windisch-Graetz Lajos: Kezdjék a győzők ! Giesswein Sándor : ... mert amint gazdasági téren nem létezik tulajdonképen autarkia, vagyis egyes állam nem tudja a maga gazdasági szükségleteit kielégiteni, hanem egymásra szorulunk, ugy a jog ós igazságosság tekintetében is egymásra vagyunk utalva. Ezért nekünk követelnünk kell, hogy ez az egymásra való utaltság és a jogoknak, igazságosságnak kölcsö- : nös respektálása, figyelembevétele egész Európában tért hóditson. Némileg elismerte ezt Bethlen István gróf ministerelnök ur is, amidőn azt mondotta, hogy nekünk uj irányzatot kell kezdenünk és szakitanunk kell a Tisza-féle politikával. Hogy erre a hivatásra épen azok alkalmasak-e, akik annak idején Tisza politikáját támogatták, az azután más elbirálás alá esik. Egy német tudós, aki történelembölcseleti müveivel nagyon magára vonta az utóbbi időben a figyelmet, Oswald Spengler mondja a következőket : Altpreussischer Geist und sozialistische Gesinnung, die sich heute mit dem Hasse von | Brüder hassen, sind ein und dasselbe, — az ! óporosz szellem és a szocialista gondolkodás, amelyek most mint testvérek üldözik egymást, ! a valóságban csakugyan testvérek és a kettő j egy ós ugyanaz. Ez némileg paradoxonnak hangzik, de mégsem az. Igen, az a szellem, amely az egész államot, az egész nemzetet egy nagy kaszárnyának tekintette — bár teljes elismeréssel vagyok a német nép tulajdonsága, a porosz szellem önfegyelmezettsége iránt, ebből nekünk is kellene valami — ez mégis elnyomja az individualitást és az ilyen szellem mintegy ráneveli az embereket arra a másik, mondjuk, munkakaszárnyára, arra a másik általános nivellirozásra, amely a szociáldemokráciának eszméje. Ebből látjuk, hogy csakugyan igaza van Spenglernek, amidőn ezt a két irányzatot ugy tekinti, mint egy fának különböző ágát. De másrészt nézzzük csak, t. Nemzetgyűlés, épugy lehet mondani azt is, hogy az orosz bolsevizmusnak testvére a cárizmus volt. Ugyanaz az abszolutisztikus módszer, amely a cárizmusba volt lefektetve, most más formában, bolsevizmus formájában üti fel fejét. (Ugy van! bal felöl.) Csontos Imre : Mindegyik rossz és átkozott ! Giesswein Sándor : És azért, t. Nemzetgyűlés, ha nemzetünknek szabad kifejlődését kívánjuk, nekünk sem a porosz, sem az orosz metódust nem kell követnünk. (Ugy van! jobbfelöl.) En e tekintetben az angol-szász felfogást tartom igazán egészségesnek, (Helyeslés a szélsőbaloldalon) amely akár Angolországban, a monarchiában, akár az Egyesült-Államokban, a reszpublikában az egyéni öntudatot növeli, de ezzel az egyéni öntudattal egyszersmind a szociális összetartozást fejleszti ki. Azért — méltóztassék megengedni ezt a kis kitérést — nem tartom egészen találónak, vagy bizonyos tekintetben egyoldalúnak tartom azt a felfogást, midőn azt mondják, hogy nálunk a bolsevizmust zsidók csinálták. Hát tevékenyek voltak benne, jelentékeny részük volt benne a zsidóknak, de kérdezzük csak, miért lehettek a zsidók ott? Erre nézve egy másik német tudósnak mondását akarom idézni, még pedig egy igazán keresztény szellemű német tudósét, akit mi is ismerünk itt, mert többször tartott nálunk is előadásokat. Ez Friedrich Wilhelm Förster, a nagyhírű müncheni tanár, aki azonban a háború alatt az ő igazán nemes, keresztény pacifista felfogása miatt kénytelen volt katedrájától néhány évre megválni és Svájcban menedéket keresni. Azt mondja Förster : »Auch bei den edleren Elementen des entwurzelten westeuropaeischen Judentums wirkt der alte Gedanke der Grottesherrschaft noch in der leidenschaftlichen Hingabe an die Idee der socialen Gerechtigkeit und in der Empfindlichkeit für völkerverbindende Bestrebungen und Ideale. Es ist also nicht war, dass die semitiche Rasse ein störendes und lähmendes Element darstelle.« Méltóztassék megengedni, hogy magyarul is elmondjam. (Halljuk ! Halljuk !) Azt mondja Förster : A nyugateurópai zsidóságnak nemesebb elemeiben továbbműködik az Isten uralmának régi gondolata és ebből származik bennük ezeknek a zsidó elemeknek az a szenvedélyes odaadása a szociális igazságosság iránt, és az ő érzékenységük a nemzetközi irányzatoknak és eszméknek ápolására. Ebben van igazság, ezt én magam tapasztalom. En tapasztalataimból mondhatom azt, és sajnálattal állapítom meg, hogy akkor, mikor nemzetközi eszmékről van szó, amelyeket én is felkarolok, azt kell látnom, hogy akik engem ebben támogatnak, azok elsősorban a zsidók. Én röstelem, hogy ugy a béke-mozgalomnál, mint az esperanto-mozgalomnál azok, akik támogatnak, akik mellettem vannak, azok — mondjuk — 75—80°/o-ban zsidók. De ez nem a zsidók hibája, ez a keresztények hibája. Jöjjenek azok is ide! Mert megengedem, hogy a zsidók —- ez természetes is — ezekre a mozgalmakra bizonyos tekintetben rányomják az ő mentalitásuk bélyegét. De nem tehetik azt, ha mi keresztények is kellő számmal ott vagyunk. (Ugy van! a szélsöbaloldalon. Zaj a Mzépen.) Valamint hiba volt a magyarság részéről, hogy a kereskedelmet lenézte, azt gondolta, hogy az nem illő a magyar emberhez és most felébredtünk és fel kell ébrednünk, igenis én is azt mondom, hogy nekünk a pozíciónkat el kell foglalnunk : épen ugy minden olyan szellemi mozgalomból, amely a keresztény eszmékből fakad, azt merem állítani, hogy nekünk keresz-