Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-183

382 A Nemzetgyűlés 183. ülése 1921. évi május hó 3-án, kedden. viselő ne lásson a falusi parasztban, viszont ez se lásson a tisztviselőben ellenséget. (Helyeslés.) Usetty Ferenc : Nagyon okos beszéd ! Sziráky Pál : A falun csak nyaralni szeretnek ! (Mozgás.) Kerekes Mihály: Amint a múltkor is mondtam, én azt a politikát, hogy az értelmiség vezessen Magyarországon, teljes egészében aláirom. Ezt a vezetést azonban nem erőszakkal kell a tömegekre rászuggerálni, hanem a jó cselekedet, kölcsönös megértés, szeretet alapján kell megnyernünk a tömegeket és ha megnyertük, az értelmiség sohasem fogja azokat elveszíteni. (Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés î A fogyasztási adók rendszerét szeretném eltörölni. A fogyasztási adót magát igazságtalannak látom. Igazságtalannak látom pedig azért, mert a fogyasztási adók a legalsóbb néprétegeket sújtják nagy százalékban. Ha rátekintünk az elmúlt pár heti politikai ténykedésünkre, a törvények megszavazására, akkor azt látj uk, hogy a törvények, amelyeket eddig a gyufaadóra, a boradóra, — a sóról ugyan nem hoztunk adót, de az fennáll — a vadászati adóra vonatkoznak, igazságtalanul sújtják az alsóbb népréteget. Mert ha én földbirtokos volnék és ugy volna, hogy cselédeket tartok, a szobában rágyújtok villany mellett a szivaromra, de az a szegény béres kint a szélviharban sok gyufát elpocsékol, amig rágyújthat a pipájára. A fogyasztási adók tehát jobban sújtják a szegény embert, az alsóbb népréteget, amely kint szánt, vet, dolgozik. A boradónak határozott ellensége vagyok. Sem ezt, sem a husadót nem tartom igazságosnak. Én tulaj don képen minden élelmi cikket szeretnék adó alól mentensiteni és egyedül igazságosnak azt tartanám, ha a jövedelmi adóval tudnók az állam iránti kötelességet leróni és ennek alapján az országot kormányozni. Ez igazságos volna, mert mindenki erszényéhez és tehetségéhez mérten viselné a közterheket. Egy helytelen példára mutatok csak rá itt a Nemzetgyűlésen, — nem volt szerencsém a vadászati adóról szóló javaslat tárgyalásán jelen lenni, miután másfelé voltam elfoglalva, — arra kívánok rámutatni, hogy menynyire igazságtalan pl. a vadászati adó. Ha a közbirtokosság közül tizen, tizenöten kivesznek vadászat céljára egy két-háromezer holdas birtokot, ez a néhány ember fizet 10—15.000 korona vadászati adót, mig ellenben az a nagybirtokos, aki 60.000 holdon vadászik, fizet azért ezer koronát, így az egyedül igazságos rendszer a vadászati adónál csak az lett volna, ha holdszám szerint lett volna megállapitva, mennyit fizessen valaki. (Helyeslés.) Ugyanilyen igazságtalan dolog — és csodálatos, hogy itt keresztülment — a kilenc tizedes beállítása a bérleti földeknek. Én kérve kérem a pénzügymini ster urat, — különben olvastam is olyasvalamit, hogy egy küldöttségnek megigérte, hogy eltörli ezt az intézkedést — hogy ezt törölje el, mert azok a szegény emberek, akik egy-két holdat bérelnek, nem azért bérük azt, hogy abból jövedelmet húzzanak, hanem hogy abból megélhessenek és mikor nem tud egy mázsa vagy másfél mázsa búzát fizetni egy magyar hold föld után, akkor azt a felemelt adókulcsot, a tízszeres adókulcsot megfizetheti a szegény emberek helyett az a földbirtokos. En nem tudom, megfigyelte-e a pé.^vzügyminister ur, — ha nem, felhivom a figyelmét — hogy a nagybirtoknak igen tekintélyes része mint hasznavehetetlen van a régi kataszterbe felvéve. Mikor a vagyonváltságról és az adózásról lesz szó, az országra nézve nagyon fontos érdek az, hogy ez a dolog tisztáztassék, mert amit 1867-ben a kommasszálásnál, mint hasznavehetetlent, felvettek, a földnek ez a része ma mind termelő föld és épen ezek a legjobban termő földek. Ezek azonban eddig is kicsúsztak az adózás alól, mert mentesítve voltak. En tehát arra hivom fel a pénzügyminister ur figyelmét, hogy vigyázzon a vagyonváltságnál arra, nehogy ezek mint hasznavehetetlenek állíttassanak be a statisztikába. A pénzügyminister úrtól hallottam itt egy beszédet, amelyben ő statisztika szerint mutatta ki, hogy milyen árhullámzás ment Magyarországon keresztül. Kimutatta, hogy 21 százalékos az átlagos olcsóbbodás. Én itt ismételten figyelmébe ajánlom neki azt, hogy a vagyon váltságnál feltétlenül legyen tekintettel arra, hogy a gazdálkodó óriási veszteségeket szenvedett a marhaárak leszállásánál, mert itt nem 21 százalék az arány, (Egy hang jobbfelől : Nem 21, hanem 71 !) hanem olyan, hogy a 30.000 koronás tehén 5000 koronáért sem kél el. Amikor tehát arról lesz majd szó, nagyon kell vigyázni erre a körülményre, anynyival inkább, mert tekintettel arra, hogy nincs vásárlókedv Magyarországon, még mindig megy le a marha ára. Akkor tehát — erre hivom fel a minister ur figyelmét, — legyen figyelemmel arra, hogy a vagyonváltságnál a progresszivitás érvényesüljön az egész vonalon. Nagy tehertételnek tartom Magyarországon az internált táborok fentartását. Ha feltétlenül szükséges volna az, hogy embereket, akik semmit sem produkálnak, akiket az állam tart el . . . Orbók Attila : Bolsevik! akadémia ! (Zaj.) Kerekes Mihály: .. hogy ilyen embereket még mindig megfigyelés és zár alatt tartsunk, — hiszen ennek a magas politikáját a kormány tudhatja, én nem tudom, én csak igazságtalannak tartom, hogy valakinek jussa legyen embereket megfosztani a szabadságjoguktól, (Zaj a szélsőbaloldalon.) — akkor is foglalkoztatnám valamilyen munkával azokat az embereket, hogy ne teljesen a dolgozó társadalom terhére legyenek ott. Sokkal könnyebb volna nekik is elviselni azt a rettenetes csapást, melyet ki kell állaniok, az államnak pedig valamilyen megtérítése, részesedése származnék abból a munkából. (Felkiáltások half elől : Haza kell küldeni !) Ugron Gábor: El kell törölni az internált táborokat ! ,