Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-182

A Nemzetgyűlés 182. ülése 1921. évi április hó 27-én, szerdán. 361 gyunk-e a bonvédelmi minister úrra] egyetemben vizsgálatot inditani és a felelős egyéneket felelősségre vonni ? Erre vonatkozólag legyen szabad megjegyeznem, hogy amennyiben tisztán és kizárólag társadalmi jellegű mozgalomról van szó, a társadalmi jellegű mozgalom vezetőit, megindítóit hivatalos mivoltomban felelősségre vonni nincs semmiféle hatásköröm. Ebből a szempontból tehát nem tudnám megnyugtatni az igen tisztelt interpelláló képviselő urat, nem lévén a megfelelő joghatály a kezemben. Azt azonban mindenesetre megigérem, hogy a kérdés iránt azonnal érdeklődni fogok és amennyiben esetleg kiderülne, hogy a vallásés közoktatásügyi ministerium részéről akár negative, mulasztás formájában a hivatalos hatáskört illetőleg, akár pozitive, a hivatalos hatáskörből kifolyólag bárminő szerv részérő] valami elitélendő lépés történt volna, az illető ellen a vizsgálatot fegyelmi formájában azonnal meg fogom inditf ni. Én azonban ugy vettem észre, hogy az igen t. interpelláló képviselő ur inkább néhány megnyugtató mondatot, néhány megnyugtató kijelentést óhajtott volna hallani, mert hiszen — ha jól értettem — az ő interpellációja folyamán is kicsendült az a meggyőződés, hogy társadalmi mozgalomról lévén szó, nekünk ministereknek itt igen kevés illetékességi körünk van. Nagyon természetes az, hogy mi igen nagy és szent kincsünknek tartjuk a magyar szinművészetet. Ez az a gárda, amely a régi nevére valóban érdemessé teszi magát, hogy t. i. Tháliának papjai. Papok, amennyiben azokban a templomokban, amelyek a magyar nyelvnek és magyar léleknek felszentelt templomai, végzik rendkívül nehéz és igazán dicsőséges munkájukat. Nekem, mint a közoktatásügyi ministerium ezidőszerinti vezetőjének, nem lehet más célom ebben az irányban, mint az, hogy a magyar szinmű veszettől kettőt követeljek és ennek fejében a magam részéről minden támogatást megadjak. (Halljuk! half elől.) Követelem tőle azt, hogy magyar legyen a szónak teljes és a magyarság minden vonatkozását felölelő értelmében. (Helyeslés half elől.) A második pedig az, hogy művészet legyen, a művészetnek szintén az egész tartalmát kimerítő mértékben. Ezt a magyar színművésze tet a kultuszkormány a maga részérői minden támogatásban hajlandó részesíteni s hajlandó védelemben részesíteni még olyan tereken is, ahol esetleg nem az illetékesség jogán tud eljárni, hanem talán a tekintélyével vagy befolyásával tud egyetmást segíteni. Amikor tehát bátor vagyok ismételni, hogy ebben a konkrét kérdésben meg fogom inditani a vizsgálatot abban az irányban, hogy vájjon illetékes tényezők túllépték-e a hatáskörüket, vagy pedig visszaéltek a hatalmukkal, kérem az igen t. képviselő urat sat. Nemzetgyűlést, hogy ezt a választ tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés halfelől.) Elnök : A honvédelmi minister ur kivan szólni. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — IX. KÖTET, Belitska Sándor honvédelmi minister: Igen t. Nemzetgyűlés ! Az igen t. kultuszminister ur felszólalása után kevés szavam van, annál is inkább, mert hiszen az igen t. képviselő ur inkább olyan vonatkozásban beállítva adta elő a tisztikar részvételét ebben az akcióban, hogy ez társadalmi alapon történt, agy hogy tulaj donképen nem szorosan vett szolgálati, katonai dologról van szó. Mindazonáltal természetes, hogy én a magam részéről, aki azon az állásponton vagyok, hogy minden alkalmat közös erővel meg kell ragadnunk, hogy a lelkületeket demobilizálj uk minden irányban, dacára annak, hogy ilyen magán- és társadalmi vonatkozásban állíttatott be a dolog, megteszem a szükséges lépéseket. (Helyeslés.) Méltóztassanak ezt megnyugvással tudomásul venni. Elnök ; Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés I Köszönettel tudomásul veszem a két minister urnák megnyugtató válaszát, remélve, sőt készpénznek véve, hogy azonnal intézkednek, hogy az a jogtalan bojkott azok részéről, akik ennek a bojkottnak urai, a tömegnek tanárai, tovább folytatható ne legyen. Csak az a megjegyzésem az igen t. kultuszminister ur szíves biztató szavaira és a művészetet pártoló megnyugtató ígéreteire, hogy én nem is kérek sokat tőle, nem is azt kérem, hogy pártolja a művészetet, az állam, anyagi eszközeivel. Csak erkölcsi támogatást kívánok, — azt hiszem, ő is ugy értette — de ha még ezt sem tenné meg, tekintettel arra, hogy a 81 keresztény mellett összesen 9 zsidó is van bent, amit ugyan a kultuszminister ur becsületes katí olikus liberalizmusáról feltenni nem tudok, hogy efí le szempontok szerint intézze az ország dolgait, ügyeit és az ő kezébe összefutó szálakat eszerint rángassa, csak azt mondom : arról az egyről, arról a kicsiségről van szó, ha nem támogatják is, de ne engedjék összetörni azt a színtársulatot, mert Veszprém társadalma és Székesfehérvár eléggé támogatja. Csak arról van szó, hogy illetéktelen egyének, akik bizonyos gyűlöletnek, gyerekes hangulatnak rabjává lettek, s akik azt hiszik, hogy ugy lehet az országot megmenteni, ha efféle stikliket elkövetünk, ezt a nagy komoly munkát, ezeknek az embereknek nagy és komoly érdekeit ne veszélyeztessék. Igaza van a minister uraknak abban, hogy társadalmi mozgalmakkal szemben nagyon nehéz fellépni ; de, igen t. minister urak. ha pl. állami szolgálatban lévő egyén követ el ilyesmit, a jogrend ellen is irányul az ő lépése, mert hiszen Magyarországon a magyar alkotmány, a magyar polgárjog, magánjog és büntetőjog szerint — ugyebár — az embernek mindenféle érdeke és értéke védelemben részesül és kell is hogy részesüljön. Annak a színtársulatnak jogot ad a magyar jog, hogy azok ellen, akik a bojkottot megrendelték, kártérítési perrel forduljon, mert ez jogtalanság. Ha tehát a jog szempontjából is ugy fogható fel ez, hpgy jogtalanság, magyar polgárok szabad46