Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-181

A Nemzetgyűlés 181. ülése 1921. évi április ho 26-án, kedden. 335 A pénzszűkét hirdetik azért, mert — hála Istennek — most már másfél hónap óta megállt a bankóprés és senki ennek kárát nem látta. Hát pénzszűke lesz ? Akkor, amikor még nagy osztrák-magyar monarchia voltunk, 50 millió lakossal, akkor átlag rendesen 2500 millió korona bankó volt forgalomban, tehát egy fejre — ez Kenéz Béla t. barátomnak szól — 500 korona jutott. Ma csak a kis Magyarországon 16 milliárd bankjegy van forgalorrban — ezzel be is fejeztük — tehát egy fejre jut 2100 korona bankó. Ausztria, hála Istennek, tovább haladt, ott már 42 milliárd bankó van, ennélfogva tehát egy fejre 7000 korona jut. így tehát pénzszűkéről nem lehet beszélni. Ez egy vizi betegség, amelyet hektikának nevezni nem lehet. (Derültség.) Pénzszűke azért nincs, mert ugy igen t. elődöm, mint magam vártunk a pénzkicseréléssel addig, amig annyi jegy nincs készenlétben, hogy nyugodt lélekkel belemehessünk ebbe a nehéz műveletbe annál is inkább, mert minden pénzkicserélésnél legfontosabb, hogy az uj pénz simán menjen át a forgalomba. A közgazdaság vérkeringését nem szabad megzavarni, mert minden trombus, minden mesterséges akadály igen veszedelmes lehet. Én tehát vártam a mai napig, amikor a helyzet az, hogy nagyobb címletekben, melyeket a világ egyik legelső szakcége, az Orel és Füssli-cég csinált Zürichben, 10.000, 5000, 1000, 100 és 50 koronásokban a mai napig készen van 20 milliárd értékű pénzjegy, ezenkivül Budapesten n3

r

omattunk 20, 10, 2 és 1 koronásokat, másfél milliárd értékben, és végül Bécsben megrendeltünk 2 koronásokat, melyekből 35 millió értékű készült el, ez tartott legtovább. Legfeljebb tehát a 2 koronás jegyekben lesz ideiglenesen megakadás, de ezzel szemben 1 koronás pénzjegy bőven van, ami a szükségletet fedezni fogja. Ezek után nyugodtan állithatom, hogy pénz van bőven, azonban az a pénz, amelyet ezután kibocsátunk, már fedezett pénz lesz. Ezután ami pénz kijön, az igazán pénz lesz, nem pedig assignata, vagyis nem pusztán fizetési eszköz, hanem valóságos érték, és abban az arányban, amilyen arányban nőni fog az uj jó pénznek a mennyisége a régihez képest, olyan arányban kell a magyar valutának emelkednie. (Helyeslés.) Ezzel, azt hiszem, megnyugtattam mindenkit, hogy pénzszűke nem lesz. Bármely intézet, amely a vagyonváltságot nem tudja befizetni azért, mert nincs pénze, jöhet lombardhitelért. Mi lombardolni fogjuk, ha van neki jó váltója vagy értékpapirja, és ezáltal ismét pénzt fogunk teremteni. Pénzszűkéről tehát nem lehet beszélni; ezek a feltevések a dajkamesék birodalmába tartoznak. Én hetenkint kapok egy teljesen ismeretlentől kopogtatott levelet. Egy kitűnő megfigyelő — »Egy bizakodó« aláirással — mindig jelenti nekem, hogy az utcán mit hall rólam. Ma meg azt írja, hogy azt mondják, pénzbőség talál lenni, mert túlsók bankót nyomattam és ezáltal ismét inflációt fogok csinálni. Ezt is valami pénzügyi kapacitások terjesztik. Nagyon kérem, hogy ne higyjenek ezeknek, mert ez semmi egyéb, mint a népmesében a molnár és gyermekének meg a szamárnak a meséje, de avval a különbséggel, hogy a molnár és gyermeke látható, a szamár azonban folyton titokban van. (Élénk derültség.) Pénzbőség nem lehet azért, mert nemcsak ez a javaslat mondja ki, hogy nem szabad fedezetlen pénzt kiadni, hanem a pénzügyi bizottság, igen helyesen, még tovább is ment, mint a ministerium : kitörölte a 33. §-ból azt, hogy kivételes esetekben egymilliárd fedezetlen pénzt szabad kibocsátani, amivel különben soha élni nem akartam. Még ez a lehetőség sincs meg tehát, igy minden ajtó be van zárva, s meg vagyok győződve arról, hogy a pénzügyi bizottságnak s a Nemzetgyűlésnek ez a kategorikus elhatározása kell hogy a külföldre nagy hatást gyakoroljon, mikor látják, hogy minden ajtót bezárunk s ezeken az utakon sem fog többé fedezetlen bankjegy kijönni. A két nagy veszély tehát elmúlt. Most jön a harmadik, amire nagy súlyt helyezek : az, hogy a pénzkicserélésből kifolyóan egyetlen egy jóhiszemű polgárt, akár külföldit, akár magyart, károsodás ne érjen. Ennélfogva intézkedtem, hogy az 1000 koronásokat, ha kissé félre is van nyomva a bélyegzője, ne lehessen visszautasítani. Ezeket is át fogja venni a magyar kincstár, hacsak egészen világos rosszhiszeműség nincs. Ennélfogva nem akarom a közönséget megkárosítani és ártatlanokat büntetni, de becsukatok mindenkit, aki Magyarországon a stemplit hamisítja, a határt pedig el fogjuk zárni az ezresek és tizezresek elől néhány hétig azért, hogy ezek be ne jöhessenek; és annál inkább elzárhatom, mert azután, ha a pénzkicserélésen túl vagyunk, az egész pénzforgalom szabad lesz és soha többé nem fogják az embereket a pénz miatt zaklatni. Végül intézkedni fogok arról, hogy a külföldön mindenütt legyenek beváltóhelyek, ahol a magyar pénzt honorálják. Ennélfogva tehát senkit kár nem fog érni, legfeljebb azokat, akik tisztán spekulációból el akarják rontani a magyar pénzt. Hogy ez mit jelent, mutatja az, hogy néhány nap óta Bécsben a le nem bélyegzett osztrák-magyar pénz hatvan ponttal emelkedett, mert ebből még magyar pénzt akarnak csinálni. Ez nem fog megtörténni, mert ezek ide bejönni nem fognak. Még ha némi vesztesség is éri a kincstárt, keresztül fogom vinni, hogy még részben arról az 5°/o-ról is lemondok, amit pedig erről a helyről mint maximumot becsületesen megígértem. Megígértem pedig azért, mert a pénzkicserélés nagyon sokba kerül, hétmillió svájci frankba és ezt méltóztassék megsokszorozni a svájci frank árával. De még ezt is rááldozom azáltal, hogy két hétig a kétféle bankó egyformán lesz forgalomban, azután egy bizonyos ideig az állam-