Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-167
24 A Nemzetgyűlés 167. ülése 1921. jelentést tudomásul vermi, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor határozatkép kimondom, hogy ez a jelentés tudomásul vétetett. Következik a sör után fizetendő kincstári részesedésről a pénzügy min ister ur törvényjavaslata. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Béla előadd: T. Nemzetgyűlés Î Az államháztartás jelenlegi súlyos helyzete szükségessé teszi, hogy a fogyasztási, illetőleg termelési adóval terhelt cikkek között a sör, amely a jelenlegi körülmények között az államkincstár részére nincs kellőkép megadóztatva, szintén adó alá vonassék. A pénzügyminister ur ennek megadóztatását oly módon tervezi, hogy nem az adótételnek emelésével akarja az ebből származó bevételt fokozni, amelyet az 1920. évi IV. tcikk egy hektoliter extrakt-sör után hat koronában "állapított meg. hanem a rendkívüli időkre és viszonyokra való tekintettel inkább a sör után az adó mellett egy kincstári részesedést kivan megállapítani. Ez a módozat sokkal megfelelőbb, mint ajz adótétel emelése, mert a pénzügyminister ezt törvényhozási felhatalmazás alapján mindenkor rendelettel állapíthatja meg s ily módon sokkal jobban igazódhatik a tényleges viszonyokhoz és azoknak a mai időkben érthető gyors változásához. A pénzügyi bizottság méltányolva a pénzügyminister urnák javaslatát és előterjesztését a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben minden változás nélkül elfogadta. Ezek alapján kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság határozata értelmében ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. Elnök : Kivan valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a sor után fizetendő kincstári részesedésről szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor határozatkép kimondom, hogy a törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a cím. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és az 1—5. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : így a sör után fizetendő kincstári részesedésről szóló törvényjavaslat ugy általánosságban, mint részleteiben a pénzügyi bizottság szövegezésében elfogadtatott s harmadszori olvasás céljából a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik a fegyveradóról és a vadászati adóról szóló 1883. évi XXIII. te. némely rendelkezésének módosításáról szóló törvényjavaslat. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A tárgyalás alá kerülő törvényjavaslat két fő célt tűzött évi márc. hó 17-én, csütörtökön, maga elé. Az első cél az, hogy a vadászati- és fegyveradókat felemelje, miután igen alacsonyak ; a második cél pedig az, hogy az 1883 : XXIII. tc-nek a büntetésre vonatkozó szakaszait szintén megváltoztassa, miután azok ma már rendkívül enyhéknek mutatkoznak. Az adóemelést illetőleg vagyok bátor csak arra rámutatni, — amit a pénzügyminister ur is kiemel jelentésében — hogy a vadászat bizonyos köröknél, sőt túlnyomó részben mégis csak fényűzés, a fényűzési adók emelése pedig a mostani viszonyok között mindenesetre indokolt. A bizottság azonban nagy súlyt fektet arra, — és ezt ki is emeltük a jelentésben — hogy a vadászat nem mindenkinél egyformán fényűzés ; épen azért már a bizottság szövegezésében is különbséget tettünk a vadászok minősége között és különösen a köztisztviselőkre nézve tettünk enyhítéseket. (Helyeslés.) Miután azonban nem akarjuk, hogy itt bizonyos privilégiumok állíttassanak fel, bátor leszek majd a vita folyamán olyan szöveget ajánlani, amely mindenkire nézve egyforma mértékkel mér és amely szem előtt fogja tartani az illető vadász jövedelmét és e jövedelem arányában fogja az adót kivetni. A büntetési tételeket illetőleg vagyok bátor rámutatni arra, hogy itt először magukat az összegeket, a tételeket emeltük, másodszor, hogy itt már az adócsalásra vonatkozó törvényt alkalmazzuk azokban az esetekben, amelyeknél egészen kirívó és nyilvánvaló a kincstár megkárositási szándéka. Az adócsalási szándéknál, — miként annakidején mint előadó bátor voltam rámutatni, — akkor amikor a tényálladék egyszerű és az adózó nem hivatkozhatik arra, hogy mint az egyenesadóknál és az illetékek jórészénél, majdnem áttekinthetetlen és a szakértők előtt is majdnem ismeretlen, összetett rendszerről van szó, hanem ellenkezőleg az adózó .rendszer áttekinthető : ott a kincstár tudatos kijátszását szigorúan, vétség megállapítása mellett kell büntetni. A javaslaton egyéb lényeges változtatást nem tettek a bizottságok ; a bizottság véleménye az indokolásban szakaszonként fel van sorolva. A cél az volt a törvényjavaslat szerkesztéséné], hogy a szöveg lehetőleg világos legyen és hogy a jogbizonytalanság a bíróságoknál elkerültessék. Mindezeknél fogva kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Kíván valaki szólni 1 Kontra Aladár jegyző : Henzer István ! Karafiáth Jenő (szólásra emelkedik). Reischl Richárd : Karafiáth előbb jön ! Henzer István : Igen t. Nemzetgyűlés ! A vadászati törvény 3. |-ának első bekezdésénél, ahol 1000 K van kikötve a vadászkártyáért, — egy javaslatot tennék, azt, hogy ezt az összeget 1000 K-ról 600 K-ra kellene leszállitani. (Felkiáltások : Majd a részletes tárgyalásnál !)
