Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-179

2<J4 A Nemzetgyűlés 179. ülése

\ 1921. gyonváltság 40%-át, ha legalább kétszeresét eléri, 50°/o-át, ha háromszorosát, 60°/o-át, ha négyszeresét, 70%-át, ha ötszörösét, 80°/o-át a magyar háborús államadóssági címletek (hadikölcsönkötvények és pénztárjegyek) utján is fizetheti.« (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Ki következik szólásra? Birth a József jegyző : Herrmann Miksa ! Herrmann Miksa : T: Nemzetgyűlés ! A pénzügyminister ur és a t. Nemzetgyűlés megnyugsara sietek kijelenteni, hogy semmiféle módosító javaslatot nem terjesztek be és felszólalasom maximum 10 percig fog tartani. Ami felszólalásra késztet, az tulajdonképen báró Szterényi képviselő ur tegnapi beszédének két gondolata, amelyet nem hagyhatok reflexió nélkül. Az egyik gondolat az, hogy Szterényi képviselő ur szükségesnek látta védelmébe venni a kereskedelmet és ipart . . . Elnök : Ugy látom, hogy a képviselő urnák az a szándéka, hogy a tárgytól kissé eltérjen. Ehhez a Ház engedélye szükséges. Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e ehhez hozzájárulni ? (Igen !) A Ház az engedélyt megadja, Herrmann Miksa: Az, amit elmondandó vagyok, tulajdonkópen beletartozik a szőnyegen lévő tárgy keretébe, de mindenesetre köszönettel veszem az engedélyt és nem fogok avval visszaélni. Elnök : Nekem formailag kötelességem volt a házszabályok erre vonatkozó intézkedéséhez ragaszkodni és ezért tettem fel a kérdést. Herrmann Miksa: Szterényi képviselő ur tehát szükségesnek találta védelmébe venni a kereskedelmet és ipart egyfelől a ministerelnök úrral, másfelől a kisgazdapárttal szemben. A ministerelnök ur álláspontjának interpretálása nem tartozik reám, a kisgazdapártra vonatkozólag azonban ismételten kijelenthetem, hogy legszilárdabb meggyőződésem szerint ebben a pártban semmiféle tendencia nincs, amelyet kereskedelem- vagy iparellenesnek lehetne nyilvánítani. (Helyeslés jobbfelöl.) Beható eszmecserék alapján mondhatom, hogy ennek a pártnak minden tagja meg van győződve két tétel igazságáról. Az egyik az, hogy nyersterményeinket, különösen a várható konkurrenciával szemben csak akkor tudjuk igazán értékesíteni, ha azokat idehaza dolgozzuk fel és saját kereskedelmükkel hozzuk forgalomba. Ez az egyik. A másik igazság pedig az, hogy amikor ez a nemzet kiheverte a háboruokozta vérveszteségeket, a földbirtokreform által teremtendő viszonyok ellenére is be fog következni az, hogy összes népességünk nem tudja megtalálni megélhetését csupán a mezőgazdaság terén és nekünk kötelességünk arról gondoskodni, hogy fiaink ne Amerikaija és más külföldre vándoroljanak ki, hanem itt ebben az országban találják meg a megélhetés módját. Mindezt azonban csak az biztosithatja, ha évi április hó 23-án, szombaton. az ipart és kereskedelmet felvirágoztatjuk. Ebben a pártban pedig semmiféle tendencia nincs abban az irányban, hogy ezt a folyamatot valami módon megakassza. (Helyeslés jobbfelöl.) Nézeteltérések merülhetnek föl ugyan közöttünk, ezek azonban csak abban esucsoskodhatnak ki, hogy vájjon a nyereségrészesedésnek milyen méltányos elosztását kívánjuk, de nem jelenti azt, hogy nehézségeknek tegyük ki magát a forgalmat előidéző kereskedelmet. (Helyeslés jobbfelöl.) Másik gondolata báró Szterényi t. képviselőtársamnak az volt, hogy tiltakozott az ellen az inszinuáció ellen, mintha ipari és kereskedelmi vállalataink kizárták volna a keresztény elemet. Inkább abban látja az okát, hogy nem egyezik meg a magyar társadalom uri felfogásával, hogy ezeken a pályákon keresse boldogulását. Ez sajnos, részben igaz. Sándor Pál : Nagy részben ! Herrmann Miksa : De ki kell emelnem, hogy csak részben és hogy ezt a dolgot más oldalról is meg kell világítani. Virter László : Leszorították a keresztény elemet ! Sándor Pál: Őrület! (Mozgás.) Herrmann Miksa: Minden félreértés kikerülése végett ki kell jelentenem, hogy nemcsak mióta nemzetgyűlési képviselő vagyok, de mióta csak eszemet birom, az én felfogásom az, hogy a zsidóságnak, amelyet épen Szterényi báró ur hozott összeköttetésbe evvel a kérdéssel, megvannak a maga tagadhatatlan nagy érdemei az ipar és kereskedelem felvirágoztatásában. Nekem meggyőződésem az is, hogy a zsidóság szóles rétegei épen olyan hűségesen ragaszkodnak ehhez a nemzethez, mint akár én magam is. Somogyi István: Múltkor mást mondott! (Zaj.) Herrmann Miksa: Azonban evvel szemben tagadhatatlan tény az is, hogy közgazdasági életünket olyan áthatolhatatlan hálózattal vették körül, amely igen sok keresztényt elriasztott még a kísérletétől is annak, hogy ez a hálózatot áttörve, vezetőpozicióba kerüljön. Kivételek vannak, — ismerjük azokat nagyon jól — de túlzás nélkül mondhatom, hogy ezek a kivételek majdnem mind arravalók, hogy az általános szabályt megerősítsék. (Ugy van! a Mzépen.) • Csak két konkrét esetre akarok egészen röviden rámutatni. Gépiparunk, vasiparunk, széniparunk nem a zsidó iniciativának köszöni keletkezését. Scholtz Ödön: De a szénelosztó-hivatalban nincs keresztény, csak zsidó ! (Zaj.) Herrmann Miksa: Megteremtették azok a nagyrészben külföldről bejött emberek, akik pl. a gépipart már régen a fejlődós igen magas fokára emelték. Nagyon sajnos és nemcsak ebben az országban tapasztalható jelenség az, hogy idővel, a közgazdasági viszonyok fejlődésével a bankok és egyáltalában a kereskedelem mindig fokozottabb mértékben tudta érvénye-