Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-179

A Nemzetgyűlés 179. ülése 1921. évi április hó 23-án, szombaton. 293 képviselő ur módosításával, igen vagy nem? (Nem!) Tehát határozatkép kimondom, hogy a szakasz Szádeczky képviselő ur módosításával fogadtatott el. Következik a 11. §. Birtha József jegyző (olvassa all—lő. §§-t, amelyek észrevétel nélkül fogadtatnak el. Olvassa a 16 §-t). Elnök : Szólásra ki van feljegyezve ? Birtha József jegyző: Herrmann Miksa! (Felkiáltások: Nincs, itt!) Elnök : A szakasz meg nem támadtatván, elfogadtatott. Következik a 17. §. Birtha József jegyző (olvassa a 17. §-t). Elnök: Szólásra ki van feljegyezve? Birtha József jegyző : Mátéffy Viktor ! Mátéffy Viktor: T. Nemzetgyűlés! A 17. §. b) pontjához a következő módosítást nyújtom be (olvassa) : »A negyedik sorban 2°/o helyett 3%, az ötödik sorban 3% helyett 4°/o vétessék be«. Ez az egyik. A másik módosításom a tizenharmadik bekezdésre vonatkozik. Annak ötödik sorában »együttes összegét« helyett »együttes összegének« szavak volnának teendők, s utána beszúrandó »50%-át meghaladja, a vagyonváltság 20%-át, ha együttes összegének 100°/o-át eléri, a vagyonváltság 40°/o-át, ha ez az összeg az alaptőkéje és mérlegszerinti valódi tartalékai együttes összegének legalább kétszeresét eléri, ugy a vagyonváltság 60%-át a magyar háborús államadóssági címletek (hadikölesönkötvények és pénztárjegyek) utján is fizetheti«. Birtha József jegyző: Nagy János! Nagy János (egri) : T. Nemzetgyűlés ! Mátéffy t. képviselőtársam módosításához hasonlóan én is módosítást akartam benyújtani. Minthogy azonban ő megelőzött, igy csak hozzájárulok az ő módosításához. Hogy mennyire igazságtalan volt ez a kétféle elbánás, hogy a tőzsdén jegyzett részvények az « 1920 december 20-iki jegyzés kétharmada alapján kerültek volna vagyonváltság alá, mig ellenben a nem jegyzett részvények hét esztendei osztalékuk középarányosának 2 százalékos tőkésítése alapján, az kitűnik abból, ha a tőzsdén jegyzett részvényekre kimutatjuk, hogy mennyit fizetnének, ha az ő osztalékaik középarányosát szintén 2 százalék alapon tőkésítették volna.. Ha megengedi a t. Nemzetgyűlés, erre vonatkozólag felolvasok néhány adatot. Pl. az Angol-Magyar Bank, amelynek részvénye 1920 december 20-án 1017 korona 50 fillér folyó árban volt értékelve, a jegyzett üzletrészvényekre vonatkozó alapon fizet 678 koronát, mig ha 2 százalókkal tőkésítjük az osztalékát, akkor fizetne 1500 koronát, tehát több mint a kétszeresét. Az Első Magyar Iparbank, amelynek árfolyama 575 korona, fizet 385 koronát, mig 2°/o-os alapon fizetne 863 koronát. A Hazai Bank, amelynek árfolyama 775 korona, fizet 517 koronát, mig 2°/o-os alapon fizetni 720-at. A Magyar Kereskedelmi és Hitelbank fizet 415 koronát, holott fizetne 573 koronát. így egy csomó pénzintézetre végeztem számításokat és kitűnt, hogy átlagban a kétszeresét, némelyik a háromszorosát fizetné a mostani váltságösszegnek, ha nem a jegyzett részvények értéke szerint számítanák ki adójukat. Ezért nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy járuljon hozzá ahhoz, amiben a a pénzügyminister ur is már beleegyezett a vidéki pénzintézetekre való tekintettel, hogy t. i. ne két-három illetve 4%-kal tőkésítsük az osztalékuk középaránnyosát. Ehhez a paragrafushoz nekem még egy másik kisebb módosításom is van, t. i. a 13. bekezdéshez. A 13. bekezdés azt mondja (olvassa) : »a részvénytársaság formájában működő és váltságát készpénzben lerovó pénzintézet«. Csak a pénzintézet van tehát abban a helyzetben, hogy ha hadikölcsöne és kényszerkölcsöne tartaléktőkével együtt számítva tőkéjének felét éri el, vagy kétszeresét, háromszorosát, akkor a váltság 20, illetve 50—60—80°/o-át hadikölcsönben fizetheti, mig ellenben ez a kedvezmény nem vonatkozik a vállalatokra és a szövetkezetekre. A pénzügyminister ur kijelentette, hogy a vállalatokat ebben a kedvezményben nem akarja részesíteni. Én indítványomnak ennek a részétől elállók, bár a pénzügyminister ur kijelentette azt is, hogy az ingatlan vagyonváltságnál egyes személyek is, jogi személyeknek is joguk lesz a vagyonváltságot hadikötvényekben lefizetni a rájuk eső váltság feléig. Nem tudom megérteni, hogy a vállalatok miért ne tehetnék ugyanezt? Meghajlok a pénzügyminister ur akarata előtt, azonban mégis szeretném, ha ez az előny a szövetkezetekre is kiterjedne. Azért a szakaszt ugy kérném módosítani, hogy az elsősorban a »részvénytársaság« szó után beiktatandó : »vagy szövetkezet«. Kérem e módosításom elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Ki van még feljegyezve? Birtha József jegyző : Héjj Imre ! Héjj Imre : Nem ennél a szakasznál ! Elnök: Kivan még valaki szólni? Őrffy Imre : T. Nemzetgyűlés ! Mátéffy tisztelt képviselőtársam indítványát kibőviteném, tekintettel irtózatos nehéz helyzetre, amelyben különösen azok a vidéki pénzintézetek vannak, amelyek hazafias kötelességüknek eleget téve hadikölcsönöket az alaptőkének nemcsak kétszereséig, hanem három-négy-öt, sőt tízszereséig is jegyeztek. Ennélfogva tisztelettel indítványozom, hogy a hadikölcsönnel, vagy pénztári elismervénnyel való fizetés emeltessék fel következő módositványom értelmében (olvassa) : »A nyolcadik bekezdés ötödik sorában a »mérlegszerű valódi« szavak után a következő szöveg jön : »tartalékai együttes összegének felét meghaladja, a vagyonváltság 20%-át, ha pedig ez az összeg alaptőkéje és mérlegszerű valódi tartalékai együttes összegét meghaladja, a va-