Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-179

A Nemzetgyűlés 179. ülése 1921. és Héjj Imre képviselő ur, akinek módosítása a negyedik sorra vonatkozik. Ugy fogom feltenni a kérdést, hogy szembe fogom állítani a hatodik bekezdés eredeti szö­vegét Rupert és Héjj Imre képviselő urak módosításával. Amennyiben a hatodik bekezdést változatlanul méltóztatnak elfogadni, Rupert Rezső és Héjj Imre képviselő urak módosításai elesnek. Amennyiben nem méltóztatnak a be­kezdést változatlanul elfogadni, szembe fogom állítani Rupert Rezső képviselő módosítását Héjj Imre képviselő módosításával. Méltóztat­nak hozzájárulni a kérdés ilyen feltételéhez? (Igen !) Héjj Imre: Nem értettem jól, de azt hiszem, az elnök ur azt mondotta, hogy az én módo­sításomat szembe fogja helyezi Rupert képviselő ur módosításával. Elnök : Ha Rupert képviselő ur módosítása elfogadtatik, a képviselő ur módosítása elesik. Héjj Imre : Nem ellenkezik az enyém az övével; nem lehet szembehelyezni. Hegedüs Loránt pénzügyminister : Külön kell szavazni ! Elnök ; Akkor ugy fogom feltenni a kér­dést, hogy a harmadik sornál felteszem a kér­dést Rupert képviselő módosítására, azután megyünk tovább. (Helyeslés.) Most szembehelyezem a hatodik bekezdés eredeti szövegét a két módosítással. Méltóztatnak elfogadni az eredeti szöveget változatlanul szem­ben a módosításokkal, igen vagy nem ? (Nem !) A hatodik bekezdés nem fogadtatott el válto­zatlanul, következik tehát a módosításoknak szavazásra bocsátása. Az első módosítás Rupert képviselő uré, és igy szói : A hatodik bekezdés harmadik sorában a »megvoltak« szó után té­tessék: »vagy amennyiben tulajdonosuk utólag hősi halált halt, fogságba esett vagy eltűnt, ugyanannál a vállalatnál 1918 október 15-ig bármikör, vagy később keletkeztek is.« Méltóz­tatnak elfogadni Rupert képviselő ur módosí­tását? (Igen.) Elfogadottnak jelentem ki. Most következik Héjj Imre képviselő mó­dosítása, mely azt kívánja, hogy a hatodik be­kezdésben százezer korona helyett kétszázezer korona tétessék. Méltóztatnak elfogadni ? (Nem !) Határozatilag kimondom tehát, hogy a módo­sítás nem fogadtatott el. Következik Rupert képviselő ur további módosítása, mely azt kívánja, hogy a hetedik bekezdésben az 1914 július 25-iki szavak után »illető 1918 október 15-ke« szavak felvétesse­nek. Ugy teszem fel a kérdést, hogy szembe fogom állítani az eredeti szöveget Rupert kép­viselő ur módosításával. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, elfogadott­nak fogom kijelenteni Rupert képviselő ur mó­dosítását, amely különben folyománya a hato­dik bekezdésénél már elfogadott módosításnak. Felteszem tehát a kérdést: méltóztatnak-e el­fogadni a hetedik bekezdést szemben Rupert évi április hó 23-án, szombaton. 291 képviselő ur módosításával? (Nem!) Határoza­tilag kimondom tehát, hogy a bekezdés Rupert Rezső képviselő ur módosításával fogadtatott el. Most következik a pénzügyminister urnák egy stiláris, illetve törvényszerkesztési módosí­tása, a 6. és 7. bekezdés összevonása. Méltóz­tatnak ezt elfogadni ? (Igen !) Elfogadottnak jelentem ki. Következik Birtha képviselő ur módosítása. Ez egy pótlás. Méltóztassék felolvasni. Birtha József jegyző (olvassa) : »Ebben a §-ban megállapított kulcsoknak felét kell alkal­mazni az igazoltan menekült magyar állam­polgárok tulajdonát tevő, 1918 november l-e óta elhelyezett és ugyanannál a vállalatnál együttesen 100.000 koronát meg nem haladó betétek, folyószámlakövetelések és letétek után is.« Elnök : Méltóztatnak ezt elfogadni ? (Igen !) Tehát Birtha képviselő ur módosítását elfoga­dottnak jelentem ki. Most következik a két utolsó bekezdés, amelyek nem támadtattak meg. Ezeket tehát elfogadottaknak jelentem ki. Ezzel az egész 3. § elfogadtatott. Következik a 4. §. Birtha József jegyző (olvassa a törvény­javaslat 4—7. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 8. §-t.) Szádeczky Lajos ! Szádeczky-Kardos Lajos: T. Nemzetgyűlés ! En a pénzügyekhez, megvallom, alig értek töb­bet, mint többi lateiner társaim, akik csak annyit tudunk, hogy a hónap elsején kapott pénzből hogy lehet a hónap végéig megélni, ez a tudományunk is cserbenhagy gyakran. De a magyar nyelv stílusához értvén, azt hiszem, hogy a pénzügyminister ur nem fogja vállalni az apaságát ennek a mondatnak, — lévén ki­tűnő stilista — amely a harmadik bekezdésben van. Ez teljesen magyartalan, amennyiben azt mondja (olvassa) : »Abban az esetben, ha a fél javára foganatosított jóváírásnak alapja volt ellenséges külföldi jóváírás...« Azt hiszem egy kis szórendi hiba van itt és ha én nem értem, választóim talán még kevésbé fogják megérteni, tehát helyesebb volna az »alapja volt« szókat a mondat végére tenni, igy mindenki megérti. Akkor igy hangzanék a mondat (olvassa) : »Abban az esetben, ha a fél javára foganositott jóváhagyásnak ellenséges külföldi jóváírás volt az alapja . . .« Hegedüs Loránt pénzügyminister : A »volt« az ellenséghez tartozik! Volt ellenséges jóváírás volt az alapja! Szádeczky-Kardoss Lajos: Akkor kössük össze kötőjellel : volt-ellenséges ! Es a vé­gére jön : volt az alapja. Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Iklódy-Szabó János előadó : T. Nemzetgyűlés ! Talán meg lehetne fordítani ezt a mondatot, mert ez a »volt« nem azt jelenti, amit Szá­deczky t. képviselőtársam gondol, hanem a 37*

Next

/
Thumbnails
Contents